2026-ban is országjárásra indult a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Bács-Kiskun Vármegyei Szervezet rendezvényét Kecskeméten tartották 2026. március 12-én.
Kovács Ernő, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal főispánja köszöntőjében elöljáróban megemlítette: mindenki látja, hogy a háborúk milyen változásokat hoznak az életünkben, az ukrajnai után elindult az olajháború is, ami a vállalkozókat különösképp sújtja. Utóbbin igyekszik csillapítani a kormány a rögzített benzin- és gázolajárral. Majd idézte Demján Sándor, a VOSZ Örökös Elnökének szavait, miszerint „az államnak nagyon picinek kell lennie, mert a vállalkozók nem bírják eltartani az államot”. Az elmúlt 16 évben a vállalkozók pályája felfelé ívelt, „s abban vagyunk érdekeltek, hogy ez ne torpanjon meg”. A kormányhivatal 11 járásban 1959 munkatárssal dolgozik, évente csak ebben a vármegyében 2 millió ügyet intéznek. Idén már eddig 18 milliárd forint pályázati pénzt fizettek ki az agráriumban dolgozó vállalkozásoknak, amiből újabb munkahelyeket lehet létesíteni és fejleszteni lehet a vállalkozásokat. „A feszített munkaerőpiacon egyre nagyobb szükség lesz, hogy átképzésekkel, helyben biztosítsák a szakembereket” – húzta alá Kovács Ernő.
Eppel János, a VOSZ elnöke a 2022-2026. közötti stratégia eddig elért eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy a szövetség lezárta azt a négyéves ciklust, amely során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. „Erős csapatmunkával új stratégiát indítottunk el 2022 januárjában, amelynek az utolsó évét éljük, idén vármegyei és országos szinten is tisztújításra kerül sor” – kezdte beszédét a Vállalkozói Fórumon. Fontosnak tartotta, hogy több szó essen a múltról. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete, mondta Eppel János.
A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.”
Eppel János szerint a hagyományok megőrzése mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős evolúciós programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazták meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert az NGM-mel együttműködve.
Nagy eredménynek nevezte az elnök, hogy már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái, erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi találkozó pont lesz.
A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.
Az elnök szerint a VOSZ a korábbi erős alapokon, értékeire építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködői feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima díjrendszer és a vármegyei Prima díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.
„A körülmények soha nem voltak olyan nehezek, mint most. Új világrend van kialakulóban, amelyben a kisebb országoknak sokkal nehezebb lesz megtalálniuk a helyüket. Egy kis országnak, mint amilyen Magyarország is, az érdekei mentén kell megkeresnie az összes lehetséges értelmes kapcsolódási pontot. A saját területén mindenkinek ki kell hoznia magából a maximumot. A VOSZ az összefogás erősítését tudja támogatni, egyre több szolgáltatással, egyre több eszközrendszerrel segíti a vállalkozások működését. A mai nehéz időben a VOSZ partnerséget kínál és partnerséget kér. A vállalkozások a jövőben még inkább számíthatnak ránk, mert bár a helyzet kemény, a VOSZ a remény!” – összegezte Eppel János.
A VOSZ energetikai szolgáltatásairól és a vármegyei energiaszövetkezetek alakításáról, az utóbbi két évben felpörgetett munkáról Gyalog Zsolt, az Energetikai Szekció elnöke tájékoztatott. A VOSZ-nak mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. Ez olyannyira erős válasz, hogy a VOSZ 2026. március 10-én elindította energiaszövetkezeti programját, a mintaprogram Debrecenben startolt, amely alapján a VOSZ megújuló energián alapuló energiaközösséget hoz létre. A kis- és középvállalkozások számára a csoportos energiabeszerzés kedvezőbb energiaárakat, valamint ezáltal jobb versenyképességet jelent. Ennél magasabb szintű újfajta együttműködési forma a fogyasztási alapú energiaszövetkezet, amelynek kereteit az Országos Szövetkezeti Tanács közreműködésével már megteremtették Magyarországon. „Az energiaközösségekben mind az ipari fogyasztóknak, mind a lakosságnak már a projekt első ütemében is ki tudják váltani az éves fogyasztás 50 százalékát” – tájékoztatott Gyalog Zsolt. „Megegyeztünk a magyar állammal abban, hogy közösen előfinanszírozzuk az energiaközösségeket, és megállapodtunk egy 50 milliárd forintnak megfelelő eurós keretben. A létrejövő energiaközösségek – energiaszövetkezeti formában – a vállalkozásoknak biztosítanak majd olcsó, fenntartható zöld áramot, a versenyképesség és fenntarthatóság érdekében” – jelentette be.
Előadásában rávilágított, hogy a nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. Részletesen szólt a csoportos energiabeszerzés technikai folyamatairól: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Átfogó képet festett, hogyan lehet strukturált módon árversenyre kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit – mutatott rá Gyalog Zsolt, hozzátéve: április végéig mindegyik vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget, egy Alapkezelő felállításával, uniós források felhasználásával, beszáll az előfinanszírozásba.
Czelleng Ádám közgazdász, egyetemi docens, az Egyensúly Intézet munkatársa az ország és a vármegye gazdasági helyzetéről festett képet prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három éves gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra legfeljebb 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, igaz, már ez is elmozdulásnak számít. Magyarországon 1000 lakosra 180-190 vállalkozás jut, ez a szám a vármegyében 200-210 körül alakul, vagyis Bács-Kiskun gazdaságilag egyértelműen aktív térség. A foglalkoztatás egyik hatékonysági mutatója, hogy amíg 2023-ban országos átlagban egy alkalmazottra 55 millió forint árbevétel jutott, addig a vármegyében ez 53 millió forint volt. A foglalkoztatottak 35-36 százaléka az építőiparban dolgozik, ami meghaladja az országos átlagot, a munkanélküliség 4-5 százalék között mozog, amivel nem lógnak ki a vármegyék átlagából. Az átlag bruttó bér a 2019-es 307 ezer forintról tavaly 606 ezer forintra nőtt Bács-Kiskunban, ami az országos átlagtól 12-15 százalékkal marad el.
Vörös-Gubicza Zsanett, a VOSZ Szolgáltatásfejlesztési és projekt igazgatója előadásában emlékeztetett, hogy az új vállalkozásfejlesztési irodahálózat országossá bővült, annak köszönhetően, hogy a digitalizáció mellett kiemelten fontosnak tartják a személyes kapcsolatokat. A MultiMentor beszállító-fejlesztési program már három vármegyében (Hajdú-Bihar, Zala és Pest) elindult a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés fő pillérei a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek már (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel. A VOSZPort digitális platform fejlesztése folyamatos, idén további új elemekkel bővül majd. „Szeretnénk, ha az induló vállalkozások lemorzsolódási aránya csökkenne, s ehhez nemcsak digitális szolgáltatásokat, hanem profi szakértői tanácsadást is biztosítunk irodáinkban” – jelentette ki Vörös-Gubicza Zsanett, egy újabb szlogennel bíztatva a vállalkozókat: „Ha az üzlet rossz, melletted a VOSZ!”
A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Bács-Kiskun Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Weninger Richárd elnöki beszámolójában ismertette, hogy 2023-hoz képest több mint duplájára nőtt a VOSZ-tagjaik számára, ami annak az eredménye, hogy beérett a hosszú távú stratégia. Számos olyan rendezvényt szerveztek tavaly is, ahol az értékes információk mellett alkalom nyílt kapcsolatépítése, sőt, konkrét üzletkötésekre is. Nagy előrelépés, hogy a vármegyében is megalakult a Női Vállalkozói Szekció helyi csoportja, mert a hölgyek rengeteg új ötlettel színesítik a munkát. Kiemelte, hogy a Prima Díj gála, amelyen a Vármegyei Év Vállalkozója Díjakat is átadják, nagy presztízsű rendezvény, s ez így lesz 2026-ban is – az ünnepség tervezett időpontja november 20.
A rendezvény végén zártkörű tisztújító közgyűlésen 5 évre újra megválasztották Weninger Richárdot a vármegyei szervezet elnök-küldöttének, majd megválasztották a további küldötteket és pótküldötteket.
Bács-Kiskun vármegyei és regionális küldöttek:
Bíró Attila, Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., Borbély Károly AGROSZER Zrt., Dr. Horváth Sándor Integrál Zrt., Dr. Pálvölgyi László Dr. Pálvölgyi László Ügyvédi Iroda, Endrődi Ferenc AKKER-PLUS Kft., Lukovszky Jánosné Luko-Perito Kft., Nagy Gábor KIK-FOR Kft., Pálfi Imre CARGOPORT Kft., Pécskövi Tibor Márka Üdítőgyártó Kft.
A vállalkozások a jövőben még inkább számíthatnak a VOSZ-ra
