A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Veszprém vármegyei szervezete olyan üzleti reggelit és gazdasági fórumot szervezett, amelynek a legfontosabb küldetése a környékbeli vállalkozók tájékoztatása volt arról, hogy mi várható a magyar gazdaságban 2025-ben – írja a vehir.hu.
„Egy kihívásokkal teli időszakból nem feltétlen az egyéni trükkök jelentik a kiutat, sokkal inkább az összefogás, amikor néha még a konkurensből is partner lesz, a legfontosabb tőke pedig a tudásmegosztás” – mondta a rendezvényt megnyitva Czuppon Gergő, a szervezet Veszprém vármegyei társelnöke a veszprémi GUSTO 13 étteremben.
Először két helyi vállalkozás képviselője tartott tájékoztatót, akik saját területükön már számos sikert elértek. Olyan tényezőkre világítottak rá, amelyek sokszor nem is feltétlenül számszerűsíthetőek, mégis jelentősen befolyásolhatják jó vagy rossz irányba egy cég működését a gazdasági lassulás idején.
Resinger Győző, a szállítmányozással és logisztikával foglalkozó Locargo Kft. ügyvezetője felidézte, hogy az immáron harminckét éve működő cég első évtizedében többször is innoválták azokat a technológiáikat, amelyek a biztonságot növelték. Ezek a fejlesztések sokszor extra kiadásként jelentek meg a cég életében, viszont a partnereik bizalmát olyan szintre sikerült növelni, ami aztán megalapozta a későbbi stabilitásukat, még egy válságosabb időszakban is.
Az Alap Inspektor Kft. képviseletében Mogyorósi Tamás beszélt arról a mentalitásról, amelyet leginkább előre menekülésként lehet értelmezni. A labortechnológiával és minőségbiztosítással foglalkozó cég az autóipar után új területek felé is nyitott, és most már épületszkenneléssel is foglalkoznak, részt vesznek például a veszprémi Vár felújításában is a régészek munkáját támogatva.
A találkozón Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója tartott előadást „2025 a kilábalás éve?” címmel. Hogy a kérdőjel kiegyenesedhessen, arra volt szükség, hogy a fórum résztvevői visszatekintsenek 2024-re, amit gazdasági szempontból előzetesen kényelmes évként aposztrofáltak, de végül nem így lett. Ebben viszont nem feltétlenül a döntéshozóknak volt a legnagyobb szerepük. Európa gazdasága elért egy növekedési határt, a munkaerő pedig elfogyott. Az Európai Unió gazdasága csupán 0,7 százalékos növekedésével bőven el van maradva az USA-tól és Kínától. Így a külföldi működőtőkén alapuló gazdaságok is megtorpantak, mint amilyen a magyar.
Kozák Ákos szerint, hogy minden pozitív irányban változzon, gazdasági szemléletváltás kell. A kulcs a háztartások fogyasztásának alakulása lesz, ami a korábbi vágtató infláció miatt jelentősen visszaesett. Ugyan az infláció azóta mérséklődött, az árak a korábbi magas szinten maradtak, ráadásul a jelenlegi, méréskeltebb infláció ehhez a bázishoz képest emeli tovább az árakat. Ezért van az, hogy nem érzékeljük, hogy egy bevásárláskor ugyanannyi pénzből már több terméket meg tudnánk venni. A probléma az, hogy a magyar háztartások fogyasztásának csak kisebb részét teszik ki a magas hozzáadott értékű szolgáltatások. A háztartások költésének jelentős részét sokkal inkább az alapvető szükségleteket kielégítő termékek, szolgáltatások vásárlása teszi ki. A magyar gazdaságot akkor fogja tudni fűteni a háztartások fogyasztása, ha megnő a hozzáadott értékű szolgáltatásokra való ráfordítás. „Azért ruházunk be, mert bízunk a jövőben. Az elmúlt két évben viszont ez kiszámíthatatlanná vált. A cégek pedig ilyenkor inkább elodázzák a beruházásaikat” – foglalta össze Kozák Ákos, hogy mi a mostani gazdasági lassulás eredője.
Számokkal alátámasztva ez azt jelenti, hogy amíg a körülbelül 80 ezer milliárd forintos magyar GDP-nek korábban a 30 százalékát költötték beruházásokra, az arány már csak 20 százalék. A helyzeten a magas kamatkörnyezet sem segít, ami önmagában is „hűti a gazdaságot”. Az előadó kitért az infláció problémájára is, ami sokáig nem csak az üzleti világot uralta, de a teljes magyar közbeszédet is. Ez mára már a menedzselhető kategóriába került. A foglalkoztatottság történelmi magasságokban van, ugyanakkor az egész országot nézve nem arányosan oszlik el, ezért van szüksége sok vállalkozásnak külföldi vendégmunkásokra, hiszen a stabil munkaerőpiac az egyik tartópillére a gazdaságnak, Magyarországon pedig jelenleg 4 százalékos a munkaerőhiány. És hogy eljusson előadásának címéhez, azaz valóban a kilábalás éve lesz-e 2025, Kozák Ákos szerint a GDP növekedési pályára állhat, ehhez viszont sok nemzetközi tényezőnek is jó irányba kell fordulnia. Az Egyensúly Intézet prognózisa szerint az euró árfolyama 2025-ben 412-420 forint között fog mozogni, ami szintén beleillik az új struktúrába.
Mindezek alapján nem kell vészharangot kongatni, de az sem célszerű, hogy a vállalkozások hátra dőlve várják a folyamatok jobbá fordulását. A VOSZ gazdasági fóruma olyan összefüggésekre világított rá és írt le reális forgatókönyveket, amelyek ismerete sokat segíthet majd, amikor a cégvezetők megnyitják az üres Exel-táblát, amiben a 2025-ös üzleti tervüket készítik el – olvasható a vehir.hu beszámolójában.
(Fotók: Domján Attila)
A VOSZ gazdasági fóruma Veszprémben – 2025 a kilábalás éve lesz?
