A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2026. május 28-án tartotta tisztújító küldöttgyűlését, amelyen újabb öt évre Ádám Imrét választotta országos elnökhelyettesnek. Újraválasztás utáni első interjújában Ádám Imre az eddig elért eredmények mellett az új feladatokról is beszélt.

Az utóbbi öt év mérföldkő volt a VOSZ életében. Miket tart a legfontosabb eredményeknek?

A VOSZ az elmúlt öt évben Eppel János elnök úr vezetésével egy új stratégia megvalósítását hajtotta végre. Tovább erősítettük érdekképviseleti tevékenységünket, szolgáltatásainkat jelentősen bővítettük és kulturális missziónkat is magasabb szintre emelve egy sokkal modernebb, szolgáltató szemléletű vállalkozói közösséggé fejlődtünk. Komoly eredményeket értünk el az érdekképviseleti tevékenységünk kapcsán, sok más mellett például sikeresen felléptünk a kisbenzinkutak érdekében, az EPR díj és a víziközmű szolgáltatási díjak csökkentése érdekében, érveltünk a Versenytörvény ellen, az ADR törvény-, az Egyszerűsített foglalkoztatás- és a Platform-foglalkoztatás ésszerűsítése érdekében. Saját fejlesztésű virtuális inkubációnkkal, a VOSZ Port-tal elindultunk a hálózatfejlesztéssel az online térben is, a rendkívül sikeres Energetikai programunk lépésről lépésre vezeti a vállalkozókat az energiatakarékosságtól az energiaközösségekig, az energiafelhasználás optimalizálásától a közös zöld energia termeléséig, a VOSZ MultiMentor beszállítófejlesztési programunk pedig „kézenfogva” végigvezeti a vállalkozásokat a beszállítóvá válás rögös útján, megmutatva, hogy hogyan kell a külföldi működő tőkét integrálni a magyar gazdaságba. Büszkék vagyunk a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma sikeres működésére, a határon túli magyar vállalkozói szervezetekkel való együttműködésünkre és a Nemzetközi kapcsolatainkra, a VOSZ nemzetközi hálózatának kiépítésére: (EU/Brüsszel, Kína, USA).

A „100 nap – 100 vállalkozás” program mikor indul, hogyan fog működni, hogyan választják ki a vállalkozásokat?

Bár a program részletei még kidolgozás alatt állnak, de a júniusban induló program lényege az lesz, hogy megyei szervezeteink elnökeivel összehangolva száz napon keresztül legalább száz különböző méretű, tevékenységű vállalkozást keresünk fel személyesen az ország különböző térségeiben. A cél a személyes párbeszéd: elsőkézből meghallgatni a vállalkozók problémáit, összegyűjteni a tapasztalataikat, javaslataikat és ezek alapján kidolgozni a Kormány felé a vállalkozók hatékony működése, termelékenysége érdekében szükséges javaslatok rendszerét. Cél az is, hogy közelebb kerülve a vállalkozásokhoz bevonjuk őket induló és meglévő programjainkba.

Ön egyben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezet elnöke is. Hogyan látja térségében a kkv-k helyzetét, milyen segítségre van leginkább szükségük?

Kétfelé bontanám a kkv-k helyzetét, az exportra termelő vállalkozások jellemzően jobban strukturáltak, hatékonyabbak, termelékenyebbek, tőkeerősebbek a belföldre termelő vállalkozásoknál, kevésbé érintette őket az utóbbi évek hazai gazdasági problémái.

Ugyanakkor a hazai vállalkozások jelentős része tőkehiányos, és még mindig alacsony termelékenységgel, jelentős munkaerőhiánnyal bír. Jellemzően a túlélésre koncentrálnak, nem pedig új gépek vásárlására, digitalizálásra, főleg nem robotizálásra.

A vállalkozásoknak leginkább egy kiszámítható, megbízható, vállalkozókat támogató gazdaságpolitikára van szükségük, ahol biztosak lehetnek abban, hogy a beruházásaik futamideje alatt nem fog jelentősen hátrányukra változni a szabályozó környezet és egyenlő feltételek mellett tudnak versenyezni a konkurenseikkel.

Fontos lenne, hogy merjenek beruházni, mert éppen a beruházások hiánya okozza a termelékenységi problémáikat, hiszen, ha nem korszerűsítik a gépparkjukat, nem digitalizálnak és nem fejlesztik a belső folyamataikat, akkor nem lehetnek versenyképesek.

A Kormány által bejelentett 6 ezer milliárd forintos uniós forrás hazahozatala kapcsán óriási lehetősége van a Kormánynak az elosztással, hiszen vagy megalapozza a magyar kkv-k és a magyar gazdaság fejlődését, vagy közepesen fejlett gazdaságként, végérvényesen leszakadásra leszünk utalva.

A Széchenyi Kártya Program eddig és ezután is aktív szereplője lehet a vállalati hitelezésnek, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően olyan vállalkozások is lehetőséget kapnak beruházásra, fejlesztésre, akik sima banki finanszírozást nem vehetnének igénybe. Fontos, hogy a Széchenyi Kártya Program mérsékeli a kkv-finanszírozás ciklikusságát: amikor a piaci hitelezés lassul, vagy jelentősen megdrágul, akkor tudnak nagyobb számban ehhez a kamattámogatott hitelezési formához nagyobb arányban fordulni a vállalkozások. A VOSZ a Széchenyi Kártya Program (KAVOSZ Zrt.) egyik tulajdonosaként örömmel dolgozna együtt az új kormánnyal a magyar kkv-k hitelezésében, fejlesztésében, új termékek és szolgáltatások hatékony terítésében.

Mit vár az új kormánytól, milyen területeken készül a VOSZ javaslatcsomagokkal?

A VOSZ együttműködő partnere szeretne lenni a Kormánynak minden, a kkv-kat és a gazdaságot érintő területen, például olyan szabályozási megoldások kialakításában, amelyek a kkv-k hatékonyságát és innovációját erősítik. Olyan javaslatokkal készülünk, amelyek a versenyképesség javítását, a beruházások ösztönzését, a digitalizáció felgyorsítását, a munkaerőpiaci kihívások kezelését és az adminisztratív terhek csökkentését szolgálják.

Bízunk abban, hogy a Kormány a kkv-kat érintő jogszabályok módosításaiba, új jogszabályok megalkotásába előzetesen bevonja a VOSZ szakembereit is, hiszen mi az ország legnagyobb vállalkozói-munkaadói érdekképviseleteként tudunk saját óriási tapasztalatunkkal, több évtizedes gyakorlati tudásunkkal javasolni, véleményezni a gazdaság számára fontos döntéseket.

Milyennek látja a VOSZ megítélését vállalkozói körökben? A VOSZ kellőképpen kommunikálja a szolgáltatásait és programjait?

Az elmúlt öt éves időszakban nagy súlyt fektettünk arra, hogy láthatóbbak legyünk a vállalkozások számára, bemutassuk nekik az érdekképviseleti munkában elért eredményeinket, illetve szolgáltatásaink bővítését is igyekeztünk szemléletessé tenni és eljuttatni a kkv-khoz.  Partnerünk, az Egyensúly intézet mérései alapján az elmúlt ötéves időszakban duplájára nőtt a VOSZ ismertsége és elfogadottsága. A VOSZ-hoz köthető programok közül a Széchenyi Kártya Program továbbra is a legismertebb, de szintén magas ismertséget ért el az Év Vállakozója Díj és a Vármegyei PRIMA Díj is.

Magam részéről azt tapasztalom, hogy vállalkozói részről a VOSZ iránti bizalom magas, ugyanakkor sok vállalkozó még nem ismeri teljes körűena szervezetünk által nyújtott lehetőségeket. Ezért a következő időszak egyik fontos feladata lesz a kommunikációnk további erősítése, közvetlenül eljuttatva eredményeinket, programjainkat, csatlakozási lehetőségeinket a vállalkozásoknak, illetve erősíteni a megjelenést elsősorban az online felületeken.

A VOSZ fontosnak tartja a partnerkapcsolatok bővítését. Vannak-e kiemelt ágazatok a partnerkeresésben, hol kell erősíteni?

Természetesen a VOSZ mindig is erős volt az együttműködésben, összefogásban erre a legfőbb bizonyíték, hogy jelenleg is 20 fölötti társult szervezetünk, illetve tagszervezetünk van az érdekképviseleti oldalon.Különösen fontosnak tartjuk az együttműködést az egyetemekkel, amelyek közül több nagyobb egyetemmel már együttműködési megállapodásunk is van, amelyeket komoly tartalommal töltöttünk meg a vállalkozások K+F lehetőségeinek elősegítésére – ezt a sort szeretnénk bővíteni a többi egyetemmel való kapcsolatfelvétellel. De a kutatóintézetekkel, pénzügyi szereplőkkel, más szakmai szervezetekkel és a technológiai szektor képviselőivel is jó kapcsolatot ápolunk. A következő időszakban legfontosabb feladatunk az új minisztériumi, kormányzati szintekkel való kapcsolatok kiépítése lesz, de természetesen nem zárkózunk el a más partnerekkel való szövetségre lépésre sem.

A VOSZ-ban elég kevés a női vezető. Milyennek ítéli meg a női vállalkozók helyzetét és támogatását?

Kétségtelen tény, hogy jelenleg csak egy női megyei elnökünk van, de a megyei elnökségekben azért sok hölgy is található. Az is igaz, hogy tagozati elnökeink között is csak egy hölgy található, viszont rendkívül büszkék vagyunk Gláser-Katona Zsuzsára és az általa vezetett VOSZ Női Vállalkozói Szekciójára, amely a VOSZ legnagyobb és legaktívabb szekciójává nőtte ki magát. A Női szekció minden megyében minimum 25-30 fős női vállalkozói csoportokat alkotva, sűrű tartalommal megtöltve tartja rendszeres összejöveteleit.

A VOSZ számára érték a sokszínűség, és szeretnénk, ha a későbbiekben több nő kerülne be az országos elnökségbe, de mivel alulról építkező szervezet vagyunk erről a kérdésről az adott megyei szervezeteknek kell dönteniük, országos vezetőkként jelenleg nem tervezünk ezzel kapcsolatban számukra ilyen jellegű iránymutatást.

Országos elnökhelyettesként vannak új feladatai?

2014 óta vagyok a VOSZ országos vezetésében, akkor Demján Sándor ügyvezető elnökünk két éven át soros elnöknek kért fel, aztán pedig elnökhelyettesnek, amely tisztségem azóta is fennáll. Új elnökünk, Gazsi Attila elnök úr arra kért fel, hogy az Ügyvezető Elnökségen belül az általános közös döntéseken túl kiemelten foglalkozzam a megyei szervezetekkel és még hatékonyabban kapcsoljam össze a helyi vállalkozói javaslatokat, észrevételeket az országos döntéshozatallal. Támogatni fogok minden olyan kezdeményezést, amely a VOSZ társadalmi beágyazottságát, hitelességét és közéleti súlyát erősíti. Továbbra is vezetni fogom a VOSZ Stratégiai bizottságát és felelni fogok a VOSZ társadalmi és kulturális missziójáért, valamint a VOSZ energetikai- és biztosítási szolgáltatásainak erősítéséért.

(A fotó a VOSZ 2026 márciusi miskolci vállalkozói fórumán készült.)