A rendezvény résztvevőit Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke, a szövetség Kereskedelmi Tagozatának elnöke hangsúlyozta: az Európai Kereskedelem Napjának immár 19 éve az az üzenete, hogy „köszönetet mondunk a szektor dolgozóinak”.

Videóüzenetben jelentkezett be Juan Manuel Morales, az EuroCommerce elnöke. Az európai kereskedelmi szektor átfogó átalakuláson megy keresztül, amihez mintegy 600 milliárd eurónyi beruházást kell végrehajtani, ennek nagyjából felét képezik a fenntarthatósági fejlesztések – hangsúlyozta. Az ágazatnak természetesen segítségre is szüksége van, amelyet elsősorban a támogató jogi környezet, az egységes piac és a partnerekkel való együttműködés biztosíthat.

Eppel János: 35 éve töretlen a fejlődés, de nem dőlhetünk hátra

Nemcsak a kereskedőknek, de a gazdaság egészének is rendkívüli kihívást jelent a 2023-as év – mondta Eppel János, a VOSZ elnöke. Az infláció, a magas kamatok, az energiaválság, az ellátási láncok problémái elől senki sem tud kitérni. A kereskedők szerepe azonban felettébb hálátlan, hiszen, amikor minden jól működik, észre sem vesszük őket – csak akkor, amikor zavarok lépnek fel. Ezért is fontos, hogy legyen minden évben egy nap, amikor ők kerülnek előtérbe, amikor őket, és közülük is a legkiválóbbakat ünnepeljük.

Az idén 35 éves VOSZ töretlen fejlődésére joggal lehetünk büszkék, de nem dőlhetünk hátra – hangsúlyozta Eppel János. Az évek során a VOSZ vonzó, hiteles szakmai szervezetté fejlődött, amely a tavasszal elfogadott ötéves stratégia szerint a jövőben még aktívabb, szervezettebb formában kívánja a vállalkozások érdekeit képviselni, emellett támogató, együttműködő partnerként kíván fellépni.

Az új stratégia legfontosabb elemei között Eppel János a saját irodahálózat megerősítését és az új szolgáltatások bevezetését emelte ki. Az utóbbiak közé tartozik a néhány hónapja elindított VOSZport vállalatirányítási platform, valamint a vállalkozásoknak nyújtott tanácsadás, amely az ESG-től kezdve a pénzügyeken át az energiahatékonyságig számos területre kiterjed. A VOSZ emellett erősíteni kívánja az együttműködést – többek között – az egyetemekkel és a kormányzati szervekkel is.

Nagy István: a kereskedelem nemzetbiztonsági szerepet is betölt

A jelenlegi, kihívásokkal teli időszakban a magyar élelmiszer- és feldolgozóipar, valamint a kereskedelem nemcsak stratégiai ágazattá vált, de nemzetbiztonsági szerepet is betölt – hangsúlyozta beszédében Nagy István agrárminiszter.

A pandémia, a háború és az energiaválság megmutatta, milyen sérülékenyek a globális kereskedelmi ellátási láncok. Egyre nagyobb szerepet kap a fenntarthatóság, a környezeti, ökológiai hatások mérséklése, miközben átalakulnak a vásárlói szokások – sorolta a kihívásokat a miniszter, aki szerint tévhit, hogy az importáruk hosszú távon olcsók maradnak. A magyar termékek mellett nem csupán a megbízhatóságuk és minőségük szól, de a fenntarthatósági szempontok, valamint az ellátási láncok biztonsága alapján is érdemes a belföldön előállított árukat előnyben részesíteni.

A hazai élelmiszeripar fejlesztése kiemelt kormányzati célkitűzés – hangsúlyozta Nagy István. Az import hazai termékekkel való kiváltására, valamint a nemzetközi jelenlét és az exportképesség erősítésére a jelenlegi uniós finanszírozási ciklusban 750 milliárd forintot fordítanak. A miniszter emlékeztetett: az élelmiszeripari beszállítók október végéig 300–500 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhettek technológiaváltásra, összesen hatmilliárd forint értékben.

Krisán László: nagyon sok múlik a kereskedelemben dolgozókon

Az Európai Unió kereskedelmi szektorában 26 millióan dolgoznak, Magyarországon mintegy félmillióan. A kereskedelem állítja elő az uniós GDP 8 százalékát, Magyarországon ennél is nagyobb, 11–12 százalékosa súlya. 2022-ben a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom (az online és csomagküldő szolgáltatásokkal együtt) 17 ezer milliárd forint volt – sorolta a legfontosabb mutatókat Krisán László. Az idén várhatóan csökken a volumen, bár az októberi adatok között már akadnak kedvezőbbek – jelezte a szakember.

Októbertől várhatóan már a reálbérek is emelkedni fognak, ebben a folyamatban pedig kiemelkedő jelentősége van a minimálbér-tárgyalásoknak, amelyeken a VOSZ meghatározó szerepet játszik. 2023-ban a vállalkozások nagyjából 60 százaléka – a kötelező minimálbér-, illetve garantáltbérminimum-emelésen túl – nem hajtott végre béremelést, 2014-ben a VOSZ felmérése szerint a cégvezetők 10 százalék körüli béremelést terveznek – számolt be Krisán László.

Az üzletek száma ugyan csökkent – 2021 végén még 112 ezer működött az országban, ez a szám tavaly 4600-zal csökkent, és idén is 3– 4000 bezárás valószínűsíthető –, az ellátásbiztonság azonban „egy percig sem sérült”, amiért hálásnak kell lennünk – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki az elmúlt év kereskedelmi trendjei közül is kiemelt néhányat.

Az egyik új irány az ügyfélközpontú értékesítés: a vásárlók valódi élményekre vágynak, már nem érik be az árengedményekkel. A fogyasztók ugyanakkor egyre kevésbé kiszámíthatók, egyre kevésbé jellemző az impulzív vásárlás. A nehezebb időszakokban erősödik az árérzékenység, ezzel magyarázható a saját márkás termékek népszerűségének növekedése is.

Egyre gyorsabb a kereskedelemben (is) a mesterséges intelligencia térhódítása, az erre épülő automatizálás és a robotizáció pedig enyhíthetik a szektort különösen érzékenyen érintő élőmunkaerő-hiányt. Mindehhez jelentős beruházásokat kell végrehajtani: az EuroCommerce becslései szerint 2030-ig csak raktár-automatizálásra 18 milliárd eurót, IT-fejlesztésre 20 milliárd eurót fognak költeni a cégek – mondta el Krisán László.

Egyre kevésbé lesznek megkerülhetők a fenntarthatósági szempontok: hangsúlyosabbá válik a zöld hitelezés, az uniós támogatások mintegy négyötöde szintén valamilyen módon a fenntarthatósághoz kapcsolódik, az ESG-szempontok érvényesülését pedig a nagy cégek „ki fogják követelni” a kisebb beszállítóktól is. A KAVOSZ a VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával igyekszik segíteni a cégeket az új fenntarthatósági kritériumok kidolgozásában, és nemrégiben ebből a célból elindította az E-Green Zrt.-t is – számolt be az elnök.

„Egy üzlet sikerének kulcsa a vásárló elégedettsége – hangsúlyozta Krisán László –, az értékesítés és a logisztika digitalizálása mellett nagyon sok múlik a vevőkkel való kapcsolattartáson, a kereskedelemben dolgozó embereken. Őket ünnepeljük ezen a napon.”

Az Európai Kereskedelem Napjának 2023. évi kitüntetettjei

Klauzál Gábor Elismerő Oklevél:

• Hatta József kereskedelmi igazgató, Kapos Coop Zrt.
• Fekete Tibor vezérigazgató, COOP Szolnok Zrt.
• Polyák Sándor tulajdonos-ügyvezető,POL-S Kft., POL Wind Kft., Füred Wind Kft. és a VM Camel Bt.
• Verebély Mária ügyvezető és pénzügyi- és adminisztrációs vezető, ECE Budapest Projektmanagement Kft.
• Ágházi Gyula Gábor vezérigazgató, Gránit Pólus Management Zrt.
• Tóth Gábor ügyvezető, ALFI-KER Kft.
• Szük Krisztina közgazdasági igazgató, MKIK

Magyar Kereskedelemért Nagydíj:

• Kovács Ildikó boltvezető, 51.sz. Coop ABC
• Kőrösi Csaba üzletvezető, Kop-Ka Zrt.
• Seprényi Erzsébet boltvezető, 77.abc
• Szalai Botond Zsolt frissáru beszerzési vezető, Tisza-Coop Zrt.
• Bíróné Kósa Magdolna zöldség osztályvezető, 5040-es INTERSPAR hipermarket
• Incze Zoltán szenior ügyfélmenedzser (stratégiai és kiemelt ügyfelek), Invitech ITC Services Zrt.
• Kenyeres Gabriella cukrász szakértő, Auchan Magyarország Kft.
• Jonkliné Opra Elvíra vevőszolgálati-pénztár hostess, Auchan Magyarország Kft.
• Csutha Tibor Zsoltné üzletvezető, 220 dm
• Tóth Zoltán üzletvezető, Strong and Unique Kft.
• Glázer Gabriella üzletvezető, Árkád Heavy Tools