Barabás Tamás felvetette, hogyan lesznek termelékenyebbek a magyar vállalkozások a következő években, majd a VOSZ álláspontját is megosztotta: „elhivatottan hisszük, hogy ez a legfontosabb gazdasági kérdés”.
A társelnök szerint
„a világ szintet lépett: a mesterséges intelligencia ma már minden vállalkozás számára termelékenységi ugrást tesz lehetővé”.
Barabás Tamás úgy látja, ez a magyar vállalkozások következő valódi kitörési pontja lehet, de csak akkor, ha „szembenézünk azzal, hol tartunk ma valójában”.
Felidézte, az AI Chamber friss kutatása alapján a magyar kkv-k visszafogottan közelítik meg az AI-t: „Nem vagyunk sereghajtók, de le vagyunk maradva – a cégek fele pozitív, a másik fele szkeptikus vagy elzárkózó, és mindössze 27 százalék ismeri az AI Act-et”. Majd hozzátette, a piac kettévált, néhány cég száguld, míg sokan még a „garázsajtót sem merték kinyitni, pedig a motor már benne van az autóban”.
Barabás Tamás rámutatott arra is, a magyar vállalkozásoknak két nagyon fontos erősségük a kompetenciaéhség és az igény arra, hogy versenyelőnyt adjon az AI.
„A kép világos: nem az eszközök hiányoznak, hanem a felkészültség”
– hangsúlyozta.
Azt is részletezte a VOSZ társelnöke, milyen megoldásokat hozhat az AI a termelékenységi kihívásokra. Mint fogalmazott, „az első nagy áttörést az AI agentek és autonóm ügynökök jelentik, és itt már nem csak egyszerű chatbotokról beszélünk, az AI agent nem kérdez sokat – dolgozik. A digitális munkatársak érkeztek meg, melyek a vállalkozások új operációs rendszerei lesznek.
Barabás Tamás úgy látja, a második válasz a termelékenység kihívásaira a multi-agent modellek megjelenése, amelyek már nem feladatokat, hanem teljes – akár adminisztratív, ellátási lánc, HR és üzleti – folyamatokat képesek lemodellezni, optimalizálni.
„A harmadik pedig a no coding, white coding és vibe coding világa, azaz egy új digitális írástudás, amivel a magyar kkv-knak először van lehetőségük programozói gárda nélkül valódi automatizációra” – emelte ki.
Barabás Tamás szerint „a no coding visszaadja az építés képességét, hogy a magyar kkv-k programozás nélkül végre megfizethető módon digitalizáljanak és automatizáljanak”, míg „a white coding egy szintet feljebb lép, és a gondolatból rendszer épül, a leírt szándékból technológia születik majd”.
„A vibe coding pedig már az alkotás terepe, elég átadni az ötlet hangulatát, és az AI kitölti a részleteket. Ez már nem technológia. Ez kreativitás!” – mondta Barabás Tamás, aki szerint lassan elérkezünk ahhoz a korszakhoz, amikor megjelenhetnek a magyar „szóló unikornisok”, azok a cégek, „amelyek nem követik a technológiát, hanem építik”.
A VOSZ társelnöke beszéde végén azt is hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia korszakában „nem az lesz a kérdés, ki milyen AI-t használ, hanem az, hogy mennyi energiából mennyi intelligenciakapacitást tud előállítani egy vállalkozás”. Így „az AI fluency az új alapkompetenciává válik, amely lehetővé teszi, hogy az emberek ne csak használják, hanem valóban együttműködjenek a mesterséges intelligenciával” – tette hozzá.
Egyúttal a jövő termelékenységének fogalmát is újradefiniálta, mint fogalmazott
„a termelékenység régen arról szólt, hány kéz dolgozik egy vállalatban, de holnap már arról fog, hány intelligenciakapacitás dolgozik, emberből és gépből együtt. A termelékenység fogalma pedig lassan kiegészül a kognitív termelékenységgel. Ez lehet a következő évtized egyik legfontosabb makromutatója”.
(A VOSZ YouTube-csatornáján nemrégiben elérhetővé vált egy 8 részes ChatGPT-képzés, amelyben Bencsik János AI tanácsadó segít az első lépésekben. Az online oktatási platform célja, hogy a ChatGPT és más AI-eszközök használatát értehetőbbé és barátságosabbá tegye egy átlagos magyar vállalkozó számára, a hétköznapi üzleti feladatok szintjén. A videók lépésről lépésre mutatják be, hogyan lehet az AI-t beépíteni például ügyfélszolgálatba, marketingfolyamatokba vagy adminisztratív teendőkbe, nem IT-szakembereknek szóló, közérthető nyelvezettel.)
(Fotók: HVG)
