2026-ban is országjárásra indul a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezet rendezvényét Miskolcon a Népkerti Vígadóban tartották 2026. március 5-én.

Dr. Tóth Gergő József, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal kabinetvezetője beszédében tolmácsolta Tóth-Szántai József polgármester üdvözletét, és bemutatta a vállalkozóknak a város komplex gazdaságfejlesztési elképzeléseit összefogó Bükk Városa Programot, amely végrehajtásának az elején járnak. A munkában számítanak a VOSZ és tagvállalatai munkájára is. Mint mondta: a városvezetők célja, hogy Miskolc élhető, rendezett, jól szervezett település legyen a vállalkozók, valamint az ügyfeleik, fogyasztóik számára is. Mindezt segíti, hogy a következő években 32 milliárd forint pályázati forrás érkezik a vármegyeszékhelyre.

Dr. Menyhárt Szabolcs, a B-A-Z. Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója Alakszai Zoltán főispán nevében méltatta a vármegye vállalkozóinak munkáját. „A VOSZ évtizedek óta a magyar vállalkozási rendszer meghatározó szereplője, a rendszerváltás hajnalán olyan vállalkozók alapították, akik hittek abban, hogy a szabad vállalkozás, a magántulajdon, a civil önszerveződés Magyarországot ismét fejlődő pályára tudja állítani. Ők voltak azok, akik a szocialista államberendezkedés csődje után megmutatták, hogy van kiút és talpra állás Magyarországon, megmutatták, hogy van értelme a civil vállalkozói kurázsinak. A VOSZ modell, a VOSZ példa, mert együttműködésre épít” – hangsúlyozta köszöntőjében. Ennek a munkának köszönhető, hogy amíg 2010-ben 68 ezer munkanélküli volt a vármegyében, addig idénre 31 ezerre csökkent a számuk, a foglalkoztatási ráta 57 százalékról 75 százalékra emelkedett – az utóbbi időkben a Demján Sándor Program sikere miatt is.

Czelleng Ádám, az Egyensúly Intézet közgazdásza, egyetemi docens a vármegye gazdasági helyzetét elemezte prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három éves gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra legfeljebb 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, igaz, már ez is elmozdulást jelent. Ami Borsodot illeti: 2021-ben 86 ezer, 2025-ben valamivel kevesebb gazdasági szereplőt regisztráltak. Míg a vármegyében 2024-ben ezer lakosra 124 regisztrált vállalkozás jutott, Magyarországon ez a szám megközelíti a 200-at.

„2022-ben megújult elnökséggel, erős csapatmunkával új stratégiát indítottunk el, amelynek az utolsó évét éljük, idén vármegyei és országos szinten is tisztújításra kerül sor” – kezdte beszédét a Vállalkozói Fórumon Eppel János, a VOSZ elnöke. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete, mondta Eppel János.

A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban azt meghatározni, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.”

Eppel János szerint a hagyományok megőrzése mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős evolúciós programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazták meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert az NGM-mel együttműködve. Eppel János aláhúzta: a munkaerőpiac kérdései megkerülhetetlenek. A VOSZ az Egyensúly Intézettel közösen, egy átfogó tanulmány alapján, 14 pontos programjavaslatot tett le a kormány asztalára. A Szövetség javaslatait 30-40 százalékban siker koronázza, s bár ezt egyelőre nem sikerült elfogadtatni, „a javaslatok be fognak érni, a kitartó munka meghozza a gyümölcsét”.

Nagy eredménynek nevezte az elnök, hogy már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái, erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor Program, a beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi találkozó pont lesz.

A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek, mint az Európai Kereskedelmi Szövetség, az IOE, a Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.

A jövő feladatai között említette, hogy meg kell újítani a központi szervezet munkáját, hatékonyabban, több digitális megoldással kell dolgozni. Tervezik a VOSZ saját pénzügyi, illetve a Magyar Kereskedelemi és Iparkamarával közösen működtetett KAVOSZ szolgáltatásainak bővítését is. A termelékenység növelésének érdekében fontos az emberbe, a tudásba fektetni. „A vállalkozásfejlesztési irodák szolgáltatásainak bővítése lehet a kitörési pont, mindenkinek ajánlom, hogy keressék tanácsadóinkat” – javasolta.

„A körülmények soha nem voltak olyan nehezek, mint most, de ebből a helyzetből úgy lehet kijönni, hogy mindenki kihozza magából a legjobbat. Az összefogásból és az együttműködésből pedig együtt hozzuk ki a legtöbbet. A VOSZ ezekhez a közös feladatokhoz partnerséget kínál és partnerséget kér” – hangsúlyozta Eppel János.

A VOSZ energetikai szolgáltatásairól és a vármegyei energiaszövetkezetek alakításáról, az utóbbi két évben felpörgetett munkáról Gyalog Zsolt, az Energetikai Szekció elnöke tájékoztatott. Előadásában rávilágított, hogy a nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. Részletesen szólt a csoportos energiabeszerzés technikai folyamatairól: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Átfogó képet festett, hogyan lehet strukturált módon árversenyre kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár: 10–45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit – mutatott rá Gyalog Zsolt, hozzátéve: április végéig valamennyi vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy valamennyi vármegyében alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget.

Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke, a Vállalkozásfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója előadásában emlékeztetett, hogy az új vállalkozásfejlesztési irodahálózat országossá bővült, annak köszönhetően, hogy a digitalizáció mellett kiemelten fontosnak tartják a személyes kapcsolatokat. A MultiMentor beszállító-fejlesztési program már három vármegyében (Hajdú-Bihar, Zala és Pest) beindult a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés fő pillérei a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek már (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel.

A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Ádám Imre, a VOSZ országos elnökhelyettese, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezet elnöke beszámolójában ismertette, hogy jelenleg több mint ezer tagja van a vármegyei szervezetnek. Kiemelte a partnerség fontosságát: kiváló az együttműködés a vármegyében a Kereskedelmi és Iparkamarával, a Miskolci Egyetemmel, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével, az Agrárgazdasági Kamarával és az önkormányzatokkal is. Megköszönte a VOSZ Női Vállalkozói Szekció vármegyei csoportjának aktivitását. A vármegyei elnök bejelentette, hogy 2026-ban november 7-én a Miskolci Nemzeti Színházban rendezik meg a Prima díjátadó gálát.

Ádám Imrét újra választották a vármegyei szervezet elnök-küldöttének, majd további 6 küldöttet és 4 pótküldöttet is megválasztottak.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is tovább erősíti a partnerséget a VOSZ