2026-ban is országjárásra indult a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezet rendezvényét Debrecenben tartották 2026. március 10-én.
Papp László, Debrecen polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy bármelyik gazdasági érdekvédelmi szervezet megirigyelheti azokat az eredményeket, amelyeket a VOSZ 2022 óta elért a megújult stratégia jegyében, mert jól reagál a jelenlegi bonyolult, zűrös, zajos világra. Munkájukkal pontosan azokra a területekre koncentráltak, amelyek a kis- és középvállalkozások számára a legfontosabbak. Mindez megkönnyíti a városvezetőket a döntéshozatalban. „Ha Debrecen egy évtizede Magyarország meghatározó városa volt, akkor ma Európa egyik meghatározó városa lett, a vállalkozók teljesítményének is köszönhetően” – húzta alá a polgármester. Amíg tavaly az ipari termelés országosan 3-3,5 százalékos csökkenést mutatott, addig Hajdú-Biharban 11,5 százalék volt a növekedés, „a java pedig csak most következik 2026-2027-től.” Kiemelkedőnek nevezte a VOSZ MultiMentor Programját, amely éppen Debrecenben indult útjára. A vármegyeszékhelyen ma 103 ezer betöltött álláshely van, a tíz évvel ezelőtti 80 ezerrel szemben, a külföldi munkaerő aránya mindössze 4-4,5 százalék, míg Németországban például 20 százalék körüli. A cél továbbra is az, hogy minél több szakképzett dolgozót foglalkoztassanak a vármegyében. A polgármester bejelentette, hogy a kormány támogatásával 11 hektáros területen folytatják a KKV Park programot. A kkv-knak kedvező feltételekkel válik elérhetővé a teljes ipari infrastruktúra. „Abban vagyok érdekelt, hogy a vállalkozók és a város kapcsolata a jövőben is kiváló maradjon” – mondott köszönetet a VOSZ elnökségének Papp László.

Eppel János, a VOSZ elnöke a 2022-2026. közötti stratégia eddig elért eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy a szövetség lezárta azt a négyéves ciklust, amely során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. „Erős csapatmunkával új stratégiát indítottunk el 2022 januárjában, amelynek az utolsó évét éljük, idén vármegyei és országos szinten is tisztújításra kerül sor” – kezdte beszédét a Vállalkozói Fórumon. Fontosnak tartotta, hogy több szó essen a múltról. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete, mondta Eppel János.

A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.”
Eppel János szerint a hagyományok megőrzése mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős evolúciós programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazták meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert az NGM-mel együttműködve.
Nagy eredménynek nevezte az elnök, hogy már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái, erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi találkozó pont lesz.
A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nem zetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.
Az elnök szerint a VOSZ a korábbi erős alapokon, erős értékeire építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Eppel János kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima díjrendszer és a vármegyei Prima díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.
„A körülmények soha nem voltak olyan nehezek, mint most. Új világrend van kialakulóban, amelyben a kisebb országoknak sokkal nehezebb lesz megtalálniuk a helyüket. Egy kis országnak, mint amilyen Magyarország is, az érdekei mentén kell megkeresnie az összes lehetséges értelmes kapcsolódási pontot. Ebből a helyzetből úgy lehet jól kijönni, hogy mindenki kihozza magából a legjobbat. Összefogással és együttműködéssel pedig együtt hozzuk ki a legtöbbet. A VOSZ ezekhez a közös feladatokhoz partnerséget kínál és partnerséget kér. A VOSZ ma sokkal erősebb lábakon áll a kihívások előtt, mint négy évvel ezelőtt” – összegezte Eppel János.
A VOSZ energetikai szolgáltatásairól és a vármegyei energiaszövetkezetek alakításáról, az utóbbi két évben felpörgetett munkáról Gyalog Zsolt, az Energetikai Szekció elnöke tájékoztatott, mint fogalmazott: „Magyarország leginnovatívabb városában zajlik a fórum.” A VOSZ-nak mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. Előadásában rávilágított, hogy a nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. Részletesen szólt a csoportos energiabeszerzés technikai folyamatairól: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Átfogó képet festett, hogyan lehet strukturált módon árversenyre kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit – mutatott rá Gyalog Zsolt, hozzátéve: április végéig mindegyik vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget.

Dr. Csikesz Tamás, a DFT-Hungária elnöke előadásában ismertette az aktuális vállalkozói pályázatokat, amelyekből – a közhiedelemmel ellentétben – most is bőven áll rendelkezésre. 30-32 százaléknyi forrás még kiírásra vár a 2021-2027-es fejlesztési ciklusban. Most jön el az idő, hogy kiemelt projekteket elindítsanak, ezek forrásaira pályázzanak, valamint az induló vállalkozások támogatása is fókuszba kerülhet. „A kkv-k stabilitását az adja, ha nagyon képzett munkaerővel dolgoznak. Nagyon fontos, hogy minél több kisvállalkozásból középvállalat legyen, amiben jelentősen segít a beszállítói program” – fogalmazott.

Ezután igazán ünnepélyes pillanat következett: a VOSZ vezetői (Gyalog Zsolt, Balogh Károly, Eppel János és Gazsi Attila Papp László polgármesterrel kezet fogva pecsételték meg az energiaszövetkezeti program elindítását, a mintaprogram Debrecenben startolt március 10-én. A projekt célja olyan országos hálózat kiépítése, amely olcsó energiát biztosít a lakosság, a kis- és középvállalkozások, az önkormányzat és a nagyvállalatok számára. Azért választották a szövetkezeti formát, mert az Európai Unió ebben a formában támogatja az energetikai közösségeket. A tervezetet tavaly decemberben elfogadta az Országgyűlés, vagyis egy létező jogszabályba foglalták, amely a villamosenergia-törvénnyel van összhangban. A tagok anyagi hozzájárulás nélkül csatlakozhatnak.

Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke, a Vállalkozásfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója előadásában emlékeztetett, hogy az új vállalkozásfejlesztési irodahálózat országossá bővült, annak köszönhetően, hogy a digitalizáció mellett kiemelten fontosnak tartják a személyes kapcsolatokat. A MultiMentor beszállító-fejlesztési program már három vármegyében (Hajdú-Bihar, Zala és Pest) elindult a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés fő pillérei a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek már (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel. A VOSZPort digitális platform fejlesztése folyamatos, idén további új elemekkel bővül majd. „Szeretnénk, ha az induló vállalkozások lemorzsolódási aránya csökkenne, ehhez nemcsak digitális szolgáltatásokat, hanem szakértői tanácsadást is biztosítunk irodáinkban” – jelentette ki Barabás Tamás.

Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója az ország és a vármegye gazdasági helyzetét elemezte prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három éves gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra legfeljebb 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, igaz, már ez is elmozdulást jelent. Ami Hajdú-Bihart illeti: 1000 lakosra 190 vállalkozás jut, ami magas szám, megegyezik az országos átlaggal. Debrecenben és térségében 65 százalékos a foglalkoztatottság, ami szintén elfogadható, a munkanélküliség 5 százalék. A feszes munkaerőpiacon nagy a bérharc a vállalkozások között a képzett munkaerőért.

A fórum zárásaként két kerekasztal-beszélgetésre került sor, „Robotizáció az iparban” címmel, illetve a VOSZ MultiMentor beszállítói program legfontosabb kérdéseit vitatták meg a szakértők.


A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Balogh Károly elnöki beszámolójában elmondta, hogy tevékenységüket nem a panaszáradat, hanem a teljesítmények alapján mérik. A technológiai fejlődés, a közösségépítés és a tudásgyarapítás állt a tavalyi munka középpontjában. Céljuk, hogy az érdekképviselet mellett aktív fórumot teremtsenek a tagjaiknak, konkrét segítséggel, programokkal, információk megosztásával. Kiemelte, hogy a térség gazdasági stabilitását nem csak a multinacionális vállalatok jelentik, hanem a helyi kkv-k is, amelyek termelékenységének növelését igyekszik segíteni a VOSZ. A vármegyei szervezet büszke rá, hogy itt startolt a MultiMentor Program a PwC Magyarországgal együttműködve. A jövőben ágazatonként folytatják a kkv-k és a multik „egymásra találtatását”. Fontos eredmény, hogy az elmúlt három évben megduplázódott a tagság. A jövő egyik fontos feladatának nevezte Balogh Károly a cégeknél a generációváltás segítését.

A rendezvény végén zártkörű tisztújító közgyűlésen 5 évre újra választották Balogh Károlyt a vármegyei szervezet elnök-küldöttének. További küldöttek: Gulyás Sándor, Barna Olivér, Pálocska-Nagy Éva, Papp Imre, akik az országos küldött értekezleten képviselik Hajdú-Bihar vármegyét. Pótküldöttek: Dr. Nemes Imre, Erdelics Anett és Petis László.
