A wellbeing, avagy a jóllét kiemelt helyet foglal el a Pécsi Tudományegyetem stratégiájában, illetve Kék Zóna programjában, ezért az intézmény partnerként vett részt a konferencián. A résztvevőket dr. Fábián Adrián, a PTE kinevezett rektora köszöntötte, aki megnyitó beszédében a modern munkahelyek működésének alapjairól és a munkavállalói jóllét jelentőségéről beszélt. Saját tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy munkáltatóként a teljesítmény és az eredmény természetesen fontos szempont, ugyanakkor ezek csak akkor érhetők el tartósan, ha a munkahely emberközpontúan működik – tudósított a pte.hu.
Felidézte, hogy a munkahelyi motivációról szóló gondolkodás az elmúlt száz évben jelentősen átalakult. Míg a korai megközelítések elsősorban a pénzbeli ösztönzésre és a teljesítmény mérésére épültek, később egyre inkább előtérbe került az a felismerés, hogy a munkavállaló nem „fogaskerék”, hanem különböző igényekkel rendelkező ember. Ennek eredményeként vált központi témává a munkahelyi komfort, a jóllét és a megfelelő munkakörnyezet kialakítása.
Dr. Fábián Adrián úgy véli, a sikeres munkahely alapja a fair play, a tisztesség, a folyamatos kommunikáció, az odafigyelés és a partnerség. Úgy fogalmazott: a munkáltatónak saját érdeke is, hogy ezeket az értékeket érvényesítse, hiszen hosszú távon csak így lehet valódi teljesítményt és értéket teremteni. Emellett kiemelte, a jövő munkahelyének olyan közösséggé kell válnia, ahol a dolgozók presztízsként és kiváltságként élik meg, hogy az adott intézményhez tartozhatnak: „Az én motivációm munkáltatóként, hogy aki a Pécsi Tudományegyetemen dolgozik, az kivételes presztízsnek, kiváltságnak éljenek azt meg.” Hozzátette: még a digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában is az ember marad a legtöbb munkahely legfontosabb tényezője.
A folytatásban dr. Skorán Ottó, a VOSZ Egészségügyi tagozatának, Egészségügyi innováció és informatikai szekcióelnöke beszélt a VOSZ történetéről, bemutatta a szervezet működését, illetve azt is felvázolta, miben tud a kkv-k segítségére lenni a rohamosan változó világban. Egyebek mellett beszélt a kultúra és az örökség megőrzéséről (Prima díjak), a Széchenyi Kártyáról, a VOSZPortról, a VOSZ Barométerről és a VOSZ Multimentor Programjáról is. Hangsúlyozta, az egészségmenedzsment területén át kell állniuk a vállalkozásoknak, különben lemaradnak a versenyben, hiszen az egészségügy digitalizációja ma már gazdasági versenyképességi ügy. Ennek kapcsán azt is kiemelte, hogy a wellbeing nem luxus, hanem a hatékonyság alapja, ezért azok a cégek lesznek a jövőben sikeresek, amelyek a technológiát az emberek egészségének, teljesítőképességének és jóllétének szolgálatába állítják.
Előadást tartott dr. Kiss István, a PTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Népegészségtani Intézet igazgatója, átfogó képet adott a mentális jóllétről. Mint mondta, a munkahelyi mentális jóllétet három szinten lehet meghatározni: az egyén, a közvetlen munkaközösség és a teljes szervezet szintjén. Kiemelte, hogy a három terület szorosan összefügg, különösen kisebb szervezetek esetében, ahol a csapat és a szervezet működése gyakran összemosódik. Az egyéni felelősséggel kapcsolatban hangsúlyozta az egyéni mentális ellenállóképesség, vagyis a reziliencia fejlesztésének fontosságát. Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a munkavállalók megismerjék saját reakcióikat, tudatosan alkalmazzanak stresszkezelési technikákat, figyeljenek a regenerációra, valamint szükség esetén merjenek segítséget kérni. Aláhúzta, a segítségkérés nem gyengeség, hanem a helyzet helyes felismerésének jele.
A támogató csapatkapcsolatok, a megfelelő kommunikáció, az egymás iránti tisztelet és a nehéz helyzetek közös feldolgozása szerinte alapvető feltételei a mentális jóllétnek. Az egyén számára ugyanakkor az is fontos, hogy képes legyen határokat húzni, elkerülje a túlterhelést és ne vállaljon tartósan a munkakörén túlmutató feladatokat. Emellett hangsúlyozta az egészséges életmód, különösen az alvás és a rendszeres mozgás jelentőségét is a stressz kezelésében.
A legnagyobb felelősség mégis a szervezeteké, hiszen a szervezeti kultúra alapvetően meghatározza a munkahelyi légkört és a dolgozók mentális állapotát: „Egy merev, diktatórikus rendszerben sem az egyén, sem a kisebb közösségek nem tudnak érdemben változást elérni. Ezért a szervezet feladata olyan munkakörnyezet kialakítása, amely támogatja a dolgozók jóllétét, hiszen hosszú távon ez szolgálja leginkább a szervezet érdekeit is.” Az intézetigazgató előadását egy klasszikus gondolattal zárta: ha a munkáltató vigyáz a dolgozóira, akkor a dolgozók is vigyázni fognak az üzletre.
A konferencián fentiek mellett számos szakmai előadás elhangzott, kísérő programként, a kiállítók mellett jelen volt a PTE Karrier Iroda is, amely tanácsadással és workshopokkal támogatta a jelenlévők szakmai és egyéni fejlődését. A rendezvénnyel párhuzamosan zajlott az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének szakmai konferenciája is „Digitalizáció az egészségügyben: szabályozási keretek és üzleti lehetőségek” címmel, amely az egészségügyi digitalizáció aktuális jogi, technológiai és piaci kérdéseit járta körül.
(Fotó: Kiss „Gadget” Zoltán)
