1. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2024 ősze óta foglalkozik a moldvai nemzettestvérek gazdasági helyzetével, prespektíváival. A Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma (KMVNF) keretében több kiutazásra került sor, a kérdésről véleményt nyilvánítottak politikusok, üzletemberek, az akadémiai világ képviselői Moldvából, Erdélyből, Romániából és Magyarországról. A jelen összefoglaló ezeket a nézeteket tükrözi. Koncentráltunk Moldvára, Bákóra és környékére, tudatában annak, hogy Gyimes települései fejlettebbek.

2. Egyetértés van abban, hogy a moldvai magyar nemzettest számára a kibontakozást a turizmus és ezen belül is a vidéki turizmus jelenti. Ennek oka, hogy

- infrastrukturálisan a turizmus „belépési költségei” más ágazatokhoz hasonlítva mérsékeltebbek, ugyanaz a szoba például egyaránt alkalmas családi tartózkodásra és vendégfogadásra

 - HR oldalról a munkaerő jelentős százalékban szakirányú végzettség nélkül alkalmazható – egy ágy bevetéséhez nem kell érettségi

 - az adott régió által a látogatóknak ajánlott termékek figyelembe veszik a terület hagyományait, sajátosságát.

3. A vidéki – nem fővárosi, nem nagyvárosi – turizmus jellemzője majdnem minden országban az, hogy a látogatók többségét az adott ország állampolgárai jelentik. A csángók esetében ez azt jelenti, hogy a turisták nagyobb része román állampolgár, de természetesen jelentős a magyarországiak súlya is. Külön desztinációként Csángóföld nem képzelhető el, kapcsolódnia kell más célpontokhoz, például a székelyföldi településekhez, ami a Wizz Air brassói járata után elképzelhető. Elvileg Csángóföld kapcsolható lehetne Lasihoz is, de valószínűtlen, hogy nemzettestvéreink iránt érdeklődő társaink egyben a román reneszánsz megismerése felé is orientálódnának. 

4. Ami az attrakciókat illeti, számot kell vetnünk Csángóföld adottságaival:

- itt nincs épített történelmi örökség, mint például Észak-Olaszországban

- nincsenek művészeti emlékek, mint Budapest vagy Bukarest múzeumaiban

- vannak természeti szépségek és

- folklór, gasztronómia, néptánc balladák stb. A csángó desztinációnak erre kell alapoznia.

5. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége az elmúlt években jelentős hagyományőrző tevékenységet valósított meg. Az alapok tehát elvileg léteznek, a feladat, hogy ezeket a tevékenységeket „piacosítani” kell. Például a csángó hímzést trikókra kell rátenni, amelyeket aztán a turistáknak, illetve Romániában és Magyarországon nagyvárosokban is el lehet adni. Ez a folyamat azt jelenti, hogy a manufakturális kézimunkából félipari munka lesz. Egy példát véve a feltételekről: a közösségben jelenleg hányan tudnak egy másfél órás főzőtanfolyamot magyarul levezényelni? Mi kellene ahhoz, hogy számuk kétszeresére nőjön? És hogy néz ki mindez románul? A feladat azt jelenti, hogy a tevékenység megszűnik költségvetés által finanszírozott lenni, a piacon kell megélnie. Az érintettek számára a változás jelentős lehet. Mondanék pozitív példát is, amikor a közpénzből finanszírozott tevékenység versenyszektorba illővé nő át. Bákó külvárosában létesült Magyar Ház, majd feladatául szabta a Szövetség, hogy naponta csaknem száz gyereket étkeztessen. Ehhez persze már modern konyha kellett, ez „lábosból” nem volt megoldható. Adva volt tehát a konyha és személyzete. Az üzemeltető pedig – már saját forrásból – medencét létesített, az idén nyáron pedig nyolc szoba kerül a kínálatba. Ideális annak, aki a gyönyörű természeti környezetben kíván pihenni. Ez a példa üzleti modell értékű.

6. A fenti folyamat megszervezését egy külső segítséggel megvalósítandó változásmenedzsment-projekt fogja valószínűleg elvégezni, amelynek számos alprojektje lesz az érintett tevékenységek szerint. Két területen mindenképpen szükséges mielőbbi intervenció:

- az idegenforgalmi infrastruktúra Csángóföldön – és gyakran a Székelyföldön is – elmaradott, jelentős fejlesztésre szorul. Például: sok csángóföldi faluban nincs ATM, és nem lehet kártyával fizetni

- bár a Szövetségnek számos alkalmazottja van, üzleti kompetenciákkal szinte senki nem rendelkezik.

Falusi turizmus fejlesztését célzó források pályázati úton a bukaresti Mezőgazdasági Minisztériumban elérhetők. Minél előbb szükséges pályázatíró cég megtalálása, illetve a Szövetség munkatársi körének szakirányú bővítése.

7. Összefoglalva:

- a kitörést a turizmus jelenti,

- a látogatók jórészt Románián belülről jönnek, kisebb részben Magyarországról,

- az „attrakciót” a csángó folklór, a szellemi néprajz, a gasztronómia és a zene jelenti, ezek „piacosítása” elengedhetetlen,

 - kezdetben egy-két napos beutazások képzelhetők el,

 - a turizmus-projektek megvalósítása érdekében megindultak a megbeszélések a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ és a Szövetség között,

 - a VOSZ-KMVNF a bákói kamarával együttműködve a kétoldalú üzleti kapcsolatokat fogja fejleszteni, de katalizátorként is folytatja segítő tevékenységét.

Lábnyikban is meglátogattuk a magyar házat, találkoztunk 8-10 éves gyerekekkel, akik kórusban énekeltek, csoportban táncoltak. Visszaemlékeztem, hogy ugyanebben a korban a Kodály Zoltán Zenei Általános Iskolában eltöltött éveimre. Nekünk is meg kellett tanulni az általánosan kötelező tárgyakat, ehhez adódott a heti négy énekóra, a kóruspróbák, két népi tánc foglalkozás, fellépések stb. Az első hangszerem nekem is a furulya volt. Tudósok publikációinak sora bizonyítja, hogy a fiatalon végzett művészeti tevékenység általában javítja a megismerési képességet. A csángó gyerekeknek minden esélyük megvan arra, hogy társadalmuk értékes polgáraivá váljanak.

Lőrincze Péter,

a VOSZ címzetes társelnöke

(Fotó: MTI)