A Portfolio Private Health Forum 2025 a nemrég elhunyt Haraszti Péterre, a TritonLife alapítójára való megemlékezéssel indult – tudósított a Portfolio.

Fábián Lajos Károly, a TritonLife csoport társalapító tulajdonosa és elnöke, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke és Egészségügyi Tagozatának elnöke tartott előadást a magánegészségügy aktuális kihívásairól és jövőjéről. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben „nincs két szektor”, hanem egy egységes rendszerről kell beszélni, amely a betegek érdekeit szolgálja. Kiemelte a fogyasztóvédelem, a betegjogok és a betegbiztonság fontosságát a magánegészségügyben. A szakember szerint a magánegészségügy jelenleg három fő kihívással néz szembe:

• az inflációval, amely jelentősen növeli a költségeket,
• az orvos- és szakdolgozói hiánnyal,
• a kiszámíthatatlan szabályozói környezettel.

Van jövője a magyar egészségügynek – De milyen?

A konferencia, „Van jövője a magyar egészségügynek – De milyen?” című panelbeszélgetésén Békássy Szabolcs, a VOSZ Egészségügyi Tagozata alapellátás és fogászati ellátás szekció elnöke, arról beszélt, hogy részben már megszületett a helyes diagnózis az egészségügy problémáira, különös tekintettel a háziorvosi ellátásra. „Látjuk a háziorvosi ellátással kapcsolatos problémákat, és bizonyos lépések is történtek a problémák kezelését illetően” – mondta. Példaként említette, hogy az alapellátási körzetek alakításának hatásköre az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) kezébe került.

Rámutatott, hogy továbbra is számos probléma nehezíti az egészségügy mindennapjait, amelyek mögött finanszírozási és humánerőforrás kérdések állnak. Kiemelte, hogy talán a legnagyobb probléma az egészségügyi ellátórendszer kórházcentrikus mivolta. Az előadó optimista az alapellátás jövőjét illetően, mivel számos olyan zajló alapellátás-fejlesztési projektet lát, amelyekben a kollégák rendkívül nagy aktivitást mutatnak. Kiemelte, hogy az elöregedő háziorvosi korfa ellenére van egy innovatív szemlélettel bíró csapat az alapellátásban.

Csernavölgyi István, a VOSZ Egészségügyi Tagozata fekvőbeteg-ellátás szekciójának elnöke szerint a magánellátás nem versenytárs, hanem alternatíva, amely szabad választást biztosít. Saját példájával illusztrálva elmondta, hogy a gerincsebészet területén a műtétszám duplázásával közel leharmadolták a komplikált gerincműtétek kórházi várólistáit. Ehhez elengedhetetlen a transzparencia (szövődmények, reoperációs ráták nyilvánossága) és az állami együttműködés költséghatékonysági szempontból.

Kirschner András, a VOSZ Egészségügyi Tagozata járóbeteg-ellátás szekció elnöke rámutatott, hogy a magánegészségügy évente mintegy 8 millió orvos-beteg találkozót bonyolít le szervezett keretek között, ezzel jelentősen tehermentesítve az állami járóbeteg-ellátást. Említette, hogy a magánszektor legális többletforrást visz be az egészségügybe, és magasabb jövedelmet tesz lehetővé az orvosok 20-30 százaléka számára. A gyors előjegyzés és a kulturált körülmények a magánellátás előnyei, bár a minőségbeli különbséget a betegek kevésbé érzékelik.

Mi lesz a diagnosztikával?

Gyarmati János, a VOSZ Egészségügyi Tagozata diagnosztikai szekció elnöke szerint az egészségügyi rendszer egyik legégetőbb kérdése jelenleg az MR- és CT-szolgáltatások állami kézbe vétele. A magánszolgáltatóktól átvett berendezések és személyzet önmagukban nem jelentenek kapacitásbővülést, sőt bizonyos helyeken még csökkenés is várható, ami a várólisták hosszabbodásához vezethet. Az átállás ráadásul számos technikai és szervezési nehézséggel jár: a gépcserék hónapokat vehetnek igénybe, így ideiglenesen kieshetnek vizsgálati kapacitások. Eközben a finanszírozási rendszer sem lett olcsóbb: míg korábban a magánszolgáltatók a vizsgálatok után járó pontértékek forintosításából gazdálkodtak, addig az állami intézmények most további kompenzációt is kapnak a béremelések miatt, amit végső soron az adófizetők állnak. A szakemberek attól tartanak, hogy rövid távon a betegek ellátása lassabbá válik, és sokak számára nehezebben lesz elérhető az MR- vagy CT-vizsgálat. Bár hosszabb távon, 3–5 év múlva elképzelhető, hogy stabilizálódik a rendszer, az átmeneti időszak mind a betegek, mind a radiológusok számára bizonytalanságot és feszültséget hoz.

Rádai Tamás, a VOSZ Egészségügyi Tagozata egészségügyi technológia szekció elnöke úgy látja, a magánszolgáltatók betegközpontú szemléletéből az állami szektornak is érdemes lenne tanulnia. Különbségként említette a magánellátásban jellemző partnerségi munkatársi viszonyokat és a hosszú távú hatékonysági szemléletet.

Skorán Ottó, a VOSZ Egészségügyi Tagozata innováció és informatika szekcióelnöke az innovációt látja az állami és magánszektor összekapcsolásának kulcspontjaként. Aggodalmát fejezte ki a jelenlegi helyzet miatt: az innovatív kisvállalkozások gazdasági nehézségekkel küzdenek, a kockázati tőkepiac összeomlott, és a források csökkentek. A VOSZ érdekképviselettel és szakmai segítséggel igyekszik növelni a cégek versenyképességét.

Rádai Tamás visszautalt a tavalyi rendezvényre is, ahol már felmerült a kérdés: mennyire reális a kormányzat által akkor bejelentett, 150 milliárd forintos pluszforrás hatása az állami egészségügyi ellátórendszerre. Felidézte, hogy a tavalyi konferencián sokan szkeptikusan fogadták az ígéretet, ő azonban bízott abban, hogy a kormány valóban teljesíti a vállalást. „Pozitív fejlemény, hogy a gazdasági környezet romlása ellenére a kabinet végül valóban biztosította ezt az összeget, és ezzel szakított a korábbi gyakorlattal, amikor mindig csak utólag rendezték a kórházak adósságait” – hangsúlyozta. Mint mondta, a tavaly nyári–őszi döntés nyomán idén áprilisban kapták meg a kórházak a többletforrást, amely havi 12,5 milliárd forinttal egészítette ki a finanszírozást. Az államtitkárság májusban azt várta, hogy a 60 napon túl lejárt tartozások gyakorlatilag megszűnnek, és év végére az adósságállomány „tolerálható” szinten, mintegy 180 milliárd forintnál áll meg. „Ehhez képest az iparági visszajelzések szerint július végén az állami kórházak fele már hat hónapon túli adósságállománnyal rendelkezett, vagyis a kormányzati célkitűzés nem valósult meg” – tette hozzá. Az előadó szerint ugyan egyes beszállítók valóban érzékeltek némi javulást, de sokan változatlanul komoly kintlévőségekkel küzdenek, amelyek már működési zavarokat is okoznak.

Üzent az államtitkár a magánegészségügyi cégeknek

A konferencián Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára részletesen beszélt az egészségügyi rendszer fejlesztésének legfontosabb irányairól, kiemelten tárgyalva a háziorvosi kompetenciabővítést. Előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány kitartóan dolgozik az alapellátás megerősítésén és a digitális egészségügyi rendszerek fejlesztésén, miközben világos a kormány álláspontja az állami és magánszolgáltatók közötti egyértelmű határok fenntartásában.

Takács Péter határozottan kijelentette, hogy a kormány nem tervezi megnyitni a társadalombiztosítási finanszírozást a magánszolgáltatók felé, bármennyire is szeretné ezt a magánszektor.

Kiemelte az online időpontfoglalási rendszer bevezetésének jelentőségét, amely segítségével a várakozási idők jelentősen csökkentek az állami járóbeteg-ellátásban. Hangsúlyozta, hogy az új funkciók, mint a megjelenéssel összefüggő figyelmeztetések és a megjelenés előtti lemondás lehetősége az Egészségablak applikációban hozzájárulnak a rendszer hatékonyabb működéséhez.

Takács Péter beszámolt arról is, hogy a kormány többszörösen emelte az orvosok és egészségügyi dolgozók béreit az elmúlt években, és külön lakhatási programokkal támogatja a szakembereket. Ez a támogatás elengedhetetlen a humánerőforrás stabilitásához, amely nélkül nem képzelhető el a minőségi alapellátás.

(Fotó: Portfolio)