Magyarország csakis akkor tartozhat a 21. század nyertesei közé, ha összehangolt és rendkívül tudatos stratégia mentén alakítjuk a gazdaságpolitikánkat.

Készül a kis- és középvállalkozások fejlesztéséről és versenyképességük növeléséről szóló kormányzati stratégia. A tervekről Perlusz Lászlóval, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkárával beszélgettünk.

Miből áll a várhatóan májusra elkészülő kkv-stratégia?

– A stratégia azokat a konkrét intézkedési területeket tartalmazza, amelyek segítik a hazai kkv-szektort, hogy régiós és világszinten is versenyképes maradjon. Fontos a versenypiaci feltételek biztosítása, a fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozók támogatása, a negyedik ipari forradalom kihívásaira való felkészítés, a tudástranszfer megvalósítása, a finanszírozási lehetőségek további fejlesztése és a rendszerváltás körül indult vállalkozásoknál szükségessé váló generációváltás támogatása.

– Kik vesznek részt a tervezésben?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium mint „témagazda” fogja össze a munkát, de ott van a költségvetési keretekért felelős Pénzügyminisztérium is, emellett több magyar egyetem és főiskola, tudományos intézetek, kutatóintézetek, kisvállalkozásfejlesztési intézmények, a kamara képviselői is részt vesznek, valamint természetesen a VOSZ is.

– Miért tartja fontosnak a stratégia kidolgozását?

– A kkv-szektor több mint félmillió működő vállalkozást foglal magában, a legtöbb munkavállalót foglalkoztatja, valamint a magyar bruttó hazai termék jelentős részét adja. Ezzel nemcsak a magyar gazdaságot, hanem az egész magyar társadalmat képviseli, így fejlődése, jóléte Magyarország fejlődését és gazdagodását jelenti. A negyedik ipari forradalom kibontakozásával, a nemzetközi értékláncok kialakulásával, az óriásiból gigantikussá váló nemzetközi piaci áramlatokkal és gazdasági hatalmi tömörülésekkel szemben az ország csak akkor léphet fel sikeresen, csakis akkor tartozhatunk a 21. század nyertesei közé, ha összehangolt és rendkívül tudatos stratégia mentén alakítjuk a  gazdaságpolitikánkat.

– Mit gondol, mik a kkv-kat érintő legfőbb problémák?

– A magyar kkv-k betegségét érintő vizsgálatok lezajlottak, a diagnózis megvan, most azon van a sor, hogy megfelelő terápiát tervezzünk és valósítsuk meg, amely lehetőleg nem tüneti kezelés, hanem a problémák okainak megszüntetése. A problémák közül – ahogy már sokszor elmondtuk mi is – mindenekelőtt a versenyképesség és azon belül is a termelékenység fejlesztését tartom életbevágóan fontosnak. Jelenleg a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképessége nemcsak az uniós vagy világcégekétől (a magyarországi „multikétól”) marad el, hanem közvetlen versenytársainktól, a szomszédos országoktól vagy a V4-ektől is. Itt egészen konkrétan arról van szó, hogy egy munkaóra alatt nálunk kevesebb hozzáadott értéket tudunk létrehozni.

– Ennek mik lehetnek az okai?

– Külső és belső okok is hátráltatják a fejlődést. Ilyen például a máig kísértő tőkeszegénység, amely akadályozza a fejlettebb technológia megszerzését és az elhasználódott gépek pótlását. Vannak adminisztrációs terhek is, amelyek a kisebb cégeket többszörösen sújtják. Még mindig magas az élőmunkateher szintje, amely a gazdálkodó szervezetek bérterheit növeli és a munkavállalók által elkölthető pénzt csökkenti. Hátráltató tényező továbbá a szakképzett munkaerő hiánya is.

– Milyen eszközök állnak rendelkezésre a segítségnyújtáshoz?

– Egy hatásos kkv-stratégiának a fenti problémák tervezett és átfogó megszüntetése a célja. Erre épülhet majd az a cselekvési program, amely a konkrét intézkedéseket tartalmazza. A stratégia megfelelő kereteket kell hogy nyújtson a kkv-szektor vállalkozásai számára a szektorális és helyi adottságokat is figyelembe vevő fejlesztési tevékenységhez. Általános érvényű segítség a versenyképesség fokozásához például az élőmunka közterheinek vagy az adminisztrációnak a csökkentése. A keresletvezérelt szakképzés hatékonyságát a kompetenciákra épülő oktatási-képzési módszerek, a duális képzés hatékony működését megalapozó alapoktatás javításával kell elérni. A szakképzés és felnőttképzés területén egy valóban motiváló ösztöndíjrendszer kell hogy működjön, az érintett versenypiaci szereplők részvételével. A vállalkozások kutatási és fejlesztési igényeinek kiszolgálása érdekében egyetemi-főiskolai együttműködési kereteket kell létrehozni, illetve üzleti ökoszisztémák létrehozását kell kezdeményezni. Kereteket és támogató környezetet kell biztosítani a vállalkozások külpiacra lépéséhez és sikeres működéséhez, amelynek eszközei a részben már elindult nemzetközi üzleti platformok, tőkealapok, mintaprojektek és intézmények. Fontos a már elindult, de még csak a vállalkozások szűk körében ismert, tanulságos és kézzel fogható példákat felsorakoztató modellek, mint például a Modern Gyárak Program kiterjesztése a jó gyakorlatok megismerésének és átvételének ösztönzése érdekében.

– Mit jelent pontosan, hogy csökkennek az adó- és adminisztrációs terhek?

– A VOSZ tavaly ősszel összefoglalta azokat a konkrét adózási és adminisztrációs terheket, amelyekről a vállalkozói közösség azt gondolta, hogy indokolatlanul hátráltatják a munkáját, ezért javaslatot tettünk ezek áttekintésére és lebontására. Örömmel tapasztaltuk, hogy a gazdasági kormányzattal tavaly ősszel megkezdett egyeztetések első eredményei már megjelentek a 2019. január 1-jén életbe lépett, adózást és adminisztrációcsökkentést tartalmazó pénzügyminisztériumi csomagban is: a VOSZ indítványával megegyezően nyolcmil­lióról tizenkétmillió forintra nőtt január 1-jétől a legkisebb vállalkozások – így a katások – áfamentessége, emellett az érintettek megszabadulnak az áfabevallási kötelezettség alól is. Mindez jelentős adminisztrációs könnyítést jelent a könyvelésben is. A munkavállalókkal kapcsolatos bejelentések is a szövetség által felvetett, gyakorlati szempontok szerint egyszerűsödtek. Végre nem kell bejelenteni a dolgozók végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat, emellett idén öt adónem szűnt meg.

– Hogyan foglalhatók össze a stratégia legfőbb céljai?

– Fentiek alapján a célfüggvény leglényegesebb összetevője a növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése. A teljes kkv-szektor számára a működéshez szükséges kiszámítható keretek biztosítása, az előállított hozzáadott érték, így a termelékenységének növelése, mindezzel az exportképességének javítása. Fontos a támogató állam: az adó- és adminisztrációcsökkentés folytatása, a digitalizáció és az államigazgatás hatékonyságának javítása, hogy kiszámítható, kevés kockázatot jelentő, alacsony bürokratikus költségű vállalkozói környezet jöjjön létre. Az állam a továbblépést, az együttműködést és az üzleti lehetőségek keresését ösztönző, sikeres vállalkozásfejlesztési intézményrendszert kíván működtetni, amihez a magunk részéről minden támogatást megadunk.

forrás: MAGYAR HÍRLAP