„A kamarai gazdasági évnyitón mondta ki először Orbán Viktor miniszterelnök, hogy 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség a következő hét-nyolc évben. Ez a dinamikusan növekvő beruházási rátából adódik, nagyon jellemző lesz a feldolgozóipari kitettségünk, főleg autóipari beszállítások és elektronikai beruházások területén. Felmerülhet a kérdés, hogy honnan lesz még félmillió dolgozó, amikor 4 százalék körüli a munkanélküliség? Erre az a kormányzati álláspont, hogy első körben magyar munkavállalókból kell megoldani az igénynövekedést, másodsorban külhoni, magyar ajkú dolgozókból, harmadrészt pedig harmadik országbeli munkavállalókból. Én úgy látom, hogy a magyar piac önmagában elég feszes, és nem is látszik az a következő időszakban, hogy ebben óriási fordulat lehetne” – mondta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökhelyettese a Pénzcentrumnak adott interjúban.

Gazsi Attila szerint az 55 év felettieket be lehet hozni a munkaerőpiacra. Ebben segítséget nyújthatnak a nyugdíjas szövetkezetek is, amelyek atipikus formában, biztonságos módon gazdálkodnak az összeálló nyugdíjasok munkaerejével, és segítenek nekik munkát találni.

A foglalkoztatási gondok enyhítésében elkerülhetetlennek tartja a harmadik országbéliek foglalkoztatását, amennyiben ellenőrzött keretek között történik. Mint fogalmazott: „fontos, hogy tudjuk, honnan, milyen munkakultúrával érkeznek, folyamatosan követnünk kell az ittlétüket, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot Nyugat-Európa irányába”.

„Az új vendégmunkás-törvény is azt célozza, hogy csak abban az időben kapnak munkavállalási engedélyt, amíg itt dolgoznak, és csak munkavégzés céljából jöhetnek, ha lejárt a szerződésük, vissza kell mennünk a küldő ország felé” – mondta az elnökhelyettes.

Az interjúban szóba került a magas infláció, a reálkeresetek csökkenése miatt évközi minimálbér-emelésének kérdése is.

„Nincs egyeztetés a kormány és a versenyszféra között az évközi minimálbér emelésről, és nem is valószínű, hogy ez be fog következni. A minimálbér egyébként csak egy tájékoztató jellegű bér, aminél kevesebbet nem lehet fizetni. A munkáltatóknak a piaci környezetet megvizsgálva kell dönteniük arról, hogy milyen bért fizetnek az alkalmazottaknak. Abban a pillanatban, ahogy munkaerőproblémáik adódnak, nem kell megvárni a minimálbér emelését, azonnal lépni fognak, és többet fizetnek. A minimálbér lényegében csak a depressziós övezetekben és leginkább a mikro- és kisvállalkozásoknál előforduló, tehát ez abszolút nem jellemző munkabér” – húzta alá Gazsi Attila.

Úgy látja, hogy „az ár-bér spirál még nem indult el, a magas inflációt és a bérkiáramlást is más-más dolog fűti, ráadásul a magas bérdinamika ellenére a vállalati profitok jelentősen emelkedtek. Viszont, ha egy évközi minimálbéremelés bejönne a képbe, akkor az emelkedő vállalati költségek miatt, az ár-bér spirálnak adnánk egy lehetőséget”.

Gazsi Attila szerint „nincsenek könnyű helyzetben a vállalkozók. Az idei év a kivárásról szól, mindenki a túlélésre játszik, abban bízik, hogy 2024-ben sokkal jobb lesz. Kiszámíthatóbb gazdasági környezettel, kisebb inflációval, kevesebb szektoriális adóval és alacsonyabb kamatkörnyezettel”.

„Szerintem uniós forrás idén biztosan nem lesz, csodálkoznék, ha a jövő nyári EU-s és önkormányzati választások előtt megérkeznének a pénzek – és egyre kevesebb olyan hangot hallok, akik azt mondják, hogy mostanában dűlőre fognak jutni a felek” – mondta a VOSZ elnökhelyettese.

Jelen helyzetben „egyetlen járható út van most, a Széchényi Kártya programot gondozó és állami segítséggel működő KAVOSZ-nak továbbra is remek forráslehetőségei vannak, a kkv-k bruttó 5 százalékos kamatkörnyezetben tudnak különféle hitelt igényelni. Ezek ma gyakorlatilag az egyetlen kezelhető költséggel működő kölcsönök” – hangsúlyozta Gazsi Attila.

A teljes interjú IDE KATTINTVA olvasható.