A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei szervezetei 2024-ben márciusban és áprilisban tartották éves rendes beszámoló taggyűléseiket, amelyekkel egyidőben vállalkozói fórumra és országos elnöki látogatásra is sor került. A vállalkozói fórumok célja, hogy a VOSZ tájékoztatást adjon 5 éves új stratégiájának és cselekvési programjának eddigi eredményeiről, a szövetség aktuális gazdaságpolitikai kérdésekre adandó válaszairól, valamint a vármegyei VOSZ-szervezetek beszámoljanak 2023-ban végzett munkájukról. A Bács-Kiskun vármegyei szervezet vállalkozói fórumát, amely egyben a tavaszi sorozat záróeseménye volt, Kecskeméten rendezték meg április 16-án.
Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az utóbbi időkben sok minden nehezítette a vállalkozók életét a tavalyi nagyon magas inflációtól kezdve az ukrajnai háborún át a munkaerőpiaci kérdésekig, ám ezekkel a problémákkal sikeresen megküzdenek. „Az örökös változások mellett biztos pont, hogy Kecskemét városvezetői a jövőben is támogatni fogják törekvéseikben a helyi vállalkozásokat” – fogalmazott a polgármester. 2024-ben elsődleges cél az együttműködésekben rejlő erőforrások kihasználása, mert változatlanul a munkavállaló, az ember áll a középpontban. Jelenleg két területre kell különösen fókuszálni: az oktatásra, benne a közép- és felsőfokú duális szakképzésre, valamint az akár a letelepedést is segítő otthonteremtésre. Utóbbi érdekében Kecskemét és a régió komoly lépéseket tesz a bérlakás programmal. A 35 évnél fiatalabb munkavállalók albérletét a város a vállalkozások közreműködésével támogatja – ebben a programban is számít a városvezetés a VOSZ-ra. „Kecskemét továbbra is húzza a vármegyét, Kecskemétre továbbra is számíthatnak az innovációban is szerepet vállaló vállalkozások” – húzta alá Szemereyné Pataki Klaudia.
Rideg László, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi években uniós forrásokat is felhasználva 12 milliárd forintból fejlesztettek ipari területeket Kecskemét mellett Kiskunfélegyházán, Baján, Bácsalmáson és Kalocsán. A kormányhivatalon keresztül több pályázati forrás nyílt a vállalkozók számára, például munkabér támogatására. Az elmúlt uniós ciklusban 800 létesítményt építettek a vármegyében a GINOP program keretében – 7 év alatt 117 milliárd forint értékben. Adatok bizonyítják, hogy ezen a téren a 19 vármegye közül Bács-Kiskun teljesített a legjobban. A GINOP Plusz programban a vármegye számára elérhető 100 milliárdból 50 milliárd forint már a települések rendelkezésére áll: a napokban 38 településsel írtak alá támogatási szerződést. A nyertes pályázatokból természetesen a vállalkozások is profitálnak, nem utolsó sorban az építőiparban dolgozó cégek.
Dr. Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza a magyar gazdaság és a régió kilátásairól tartott előadást. Mint elmondta: Magyarország éves alapon számított 2023 negyedik negyedéves GDP-növekedése (0,4 százalék) az EU középmezőnyébe tartozik, azonban a negyedéves dinamika és a decemberi exportadatok aggodalomra adnak okot. Az uniós források elapadása és a költségvetés kifeszített helyzete miatt az állami beruházások jelentős része késlekedik. A magas kamatok miatt jelentősen visszaesett a háztartások beruházási aktivitása, ami negatívan hatott a vállalkozások teljesítményére is. A vállalkozások beruházásai például 12,1 százalékkal csökkentek 2023 harmadik negyedévében a 2022 harmadik negyedéves adathoz képest. A munkaerőpiac továbbra is feszes, igaz, már csökkenő mértékben. Az idei második félévtől már a reálbérek növekedése várható. Az Egyensúly Intézet szerint az infláció év végére 4,4 százalék lehet. Az euró árfolyama idén 394-401, jövőre 408-418 forint lehet. A munkanélküliséget idén 3,9, 2025-ben 3,7 százalékra prognosztizálja az Intézet.
Bernschütz Mária mentálhigiénés szakember, generációkutató „A fiatal generációk vállalkozási attitűdje” címmel tartott előadást. Mint mondta: a fiatal korosztály tagjaiból olykor nem csak megnyerni nehéz munkavállalókat, de nagy figyelmet kell fordítani a megtartásukra is. Azok a fiatalok, akiket ma nem könnyű felvenni, 2030-ra már 15 százalékkal nagyobb súllyal lesznek jelen a munkaerőpiacon. Különösen fontos, hogy az idősebb generáció megértse: a mai fiataloknál sokaknak a munkájuk a „hobbijuk”, jól akarják érezni magukat, ez számukra erős motiváció. A fiatalabbaknak más az értékrendjük, másként gondolkodnak, ha valami nem érdekli őket, akkor készek gyorsan váltani. Ha nem állítják őket kihívások elé, máshol próbálkoznak, mert szeretnék magukat kipróbálni, szeretnének önállóban dolgozni. Képesek az együtt gondolkodásra, van mit tanulni tőlük, törekednek arra, hogy ne alá-, hanem mellérendeltek, partnerek legyenek a munkahelyen, de az idősebb generációnak ettől nem kell megijednie.
A szövetség új stratégiájának 2023-2024-es megvalósítása
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke előadását azzal kezdte, hogy a VOSZ független, érdekvédelmet ellátó szervezetként, a hagyományokra építve, de a kor kihívásaira és követelményeire válaszolva végzi munkáját és aktualizálja szolgáltatásait. Kiemelte, hogy a VOSZ mind országosan és vármegyei szinten is a vállalkozói közösség építőjeként tehet a legtöbbet a vállalkozások sikeres működéséért. A VOSZ 2023-ban ünnepelte működésének 35. éves évfordulóját, ezen idő alatt, egyfajta híd szerepet töltött és tölt be ma is a vállalkozók és a mindenkori kormány között, amely minden körülmények között a társadalmi párbeszédre épül. „A VOSZ vezetősége ezt a tradíciót kívánja folytatni, mert továbbra is abban hiszünk, hogy a mindenkori kormánnyal folytatott őszinte, nyílt párbeszéd az egyetlen út, amely sikeresen és hatékonyan működik” – húzta alá. A 35 év alatt mind a szövetségben, mint a tagvállalatoknál felhalmozódott szakmai tudást és tapasztalatot hasznosítják a szövetségen belüli közösségek, vármegyei szervezetek, tagozatok, szekciók. Az érdekvédelmi tevékenységen és a Széchenyi Kártya Program működtetésén túl a VOSZ tavaly több új szolgáltatást vezetett be a vállalkozások mindennapjainak megkönnyítése érdekében, azokat folyamatosan kutatja, vizsgálja és fejleszti.
2024-ben továbbra is fontos az aktivitás és a szervezettség: konkrét ügyek és projektek mentén sokkal többet kell kihozni a közös munkából, amelyre az előbbiek miatt képes a VOSZ. „Akkora kihívások elé nézünk, hogy ezekre a korábbi eszközrendszerünk már nem lesz elég, meg kellett újulnunk, szervezett formában nagyobb együttműködésre, összefogásra van szükség. Nem egyedül vagyunk a világban, egy közösség tagjai vagyunk” – húzta alá Eppel János. „Nem elég, ha tudjuk, hogy miben vagyunk jók, azt másokhoz is el kell juttatnunk, mert a VOSZ jó márka” – jelentette ki.
A VOSZ legsikeresebb szolgáltatása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett Széchenyi Kártya Programban a 21 év alatt 7800 milliárd forint kihelyezett forrás és több mint 480 ezer hitelszerződés önmagáért beszél. A kibővített program folytatódik, a következő évekre is garantálja a kormány a működését, ezzel rengeteg vállalkozás fejlődését lehet biztosítani. Az elnök kiemelte: nagyon fontos, hogy a vármegyei vállalkozásoktól is érkezzenek témák, javaslatok, meglátások, amelyeket megvizsgálva, elemezve a VOSZ felkarolhat és képviselhet a szükséges fórumokon, hiszen a win-win helyzet erősítése változatlanul elsődleges cél.
A szövetségnek van válasza az aktuális kérdésekre és kihívásokra is, amelyeket a vállalkozások már egyre kevésbé kerülhetnek ki. Az új kihívások kezelésére az összefogás és együttműködés az egyik legfontosabb válasz, így nagyon fontos, hogy nem csak a központban, de a vármegyékben is aktív, erős szervezetek és közösségek működjenek. Az irodahálózat kiépítése és a meglévő irodák fejlesztése lehetőséget ad országszerte a helyi vállalkozások számára közvetlenül kapcsolatba lépni a szövetséggel. „Továbbra is várjuk a megyei szervezetek, vállalkozók ötleteit, meglátásait, javaslatait, amelyekből meríteni tudunk” – mondta Eppel János.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára előadásának elején hangsúlyozta, hogy a VOSZ fő tevékenysége az érdekvédelem. A Szövetség tavaly óta az Egyensúly Intézettel közösen negyedévente méri a kkv-k üzleti hangulatát, a VOSZ Barométer fontos visszajelzés a vállalkozásoktól, hogy miben várnak segítséget. 2023-ban a rekordmagas infláció, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a csökkenő vásárlóerő és a romló fizetési morál miatt a Barométer összesített mutatója 62-ről 50 százalékra csökkent az év végére. A felmérés 2024-ben folytatódik.
A VOSZ idén nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a vállalkozók minél nagyobb számban legyenek tisztában az ESG-vel kapcsolatos feladatokkal, mert jelenleg a kkv-k 88 százaléka nem is hallott róla, pedig uniós direktívaként még a hitelt felvevők számára is elő fogják írni a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat. Nagy feladat lesz a vállalkozókat „helyzetbe hozni” ezen a téren, de meg fogják oldani. Az edukálás első jelentős állomása a VOSZFESZT ESG-tematikájú rendezvénye lesz április 25-én Veszprémben a Pannon Egyetemen. Erről és minden más VOSZ-rendezvényről tájékozódni lehet a vosz.hu-n a Naptár rovatban.
A főtitkár emlékeztetett a VOSZ március 13-án megrendezett, a munkaerő-tartalékokkal kapcsolatos konferenciájára, ahol a kérdést alaposan körbejárták a külföldi munkavállalók helyzetétől az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásán át a külföldön dolgozók hazacsábításáig. A VOSZ az Egyensúly Intézettel és neves szakértőkkel közösen szakpolitikai javaslatcsomagot dolgozott ki a külföldön munkavállaló magyarok hazatérésének ösztönzésére.
Az idei projektek közül kiemelte a Széchenyi Kártya Program folytatását, valamint Demján Sándor életművének és hagyatékának ápolását. A közösségépítés fontos mutatója, hogy a legkiválóbbakat elismerik, ezért alapította Demján Sándor, a VOSZ Örökös Elnöke a Prima Primissima és a területi Prima díjat, utóbbiból eddig 2561-et adományoztak országosan. Perlusz László bejelentette, hogy a Vállalkozásfejlesztési Program keretében idén minden megyében bővítik az irodahálózatot, minden vármegyei irodában vállalkozásfejlesztési tanácsadó fog dolgozni. Az igények szerint fejlesztik a VOSZPort alkalmazást, amely kifejezetten azért készült, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások operatív folyamatait segítse.
Weninger Richárd, a VOSZ Bács-Kiskun vármegyei szervezetének elnöke beszámolt a 2023-ban végzett munkáról, és ismertette az idei feladatokat. Mint mondta: a taglétszám folyamatosan növekszik, és erre idén is lát lehetőséget. A Széchenyi Kártya Program termékei iránt nagy az érdeklődés a vármegyében, tavaly 30 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést, ami nagyban köszönhető a vállalkozói iroda munkatársainak munkájának. A vármegyében részt vesznek a Paktum Plusz vállalkozói programban. Tavaly fontos workshopon foglalkoztak a Vajdaság turizmusának fejlesztésével, a helyi szervezet szakértői különböző javaslatokkal éltek, év végén pedig Zentán folytatták az ötletelést. Évről évre nő a Prima Díj és az Év Vállalkozója Díj népszerűsége, 2023-ban 10 ezer szavazat érkezett. Idén a Prima Gálát november 22-én rendezik meg. „Az idei év kiemelt eseménye lesz a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodájának megnyitása” – mondta Weninger Richárd.
