A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége 2026-ban is országjárásra indult, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Tolna Vármegyei Szervezet rendezvényét Szekszárdon tartották 2026. március 18-án.
Berlinger Attila, Szekszárd polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a VOSZ, különösen a Tolna vármegyei szervezet, meghatározó kapocs a város és a vállalkozói szféra között. Mint mondta, egy település sikere szorosan összefügg a helyi cégek teljesítményével, hiszen azok munkahelyeket teremtenek és adóbevételeikkel hozzájárulnak a fejlődéshez. „Szekszárdon erős, együttműködő közösség működik, a városvezetés célja, hogy ezt a kapcsolatot tovább erősítse. Ebben a VOSZ partnerként segíti a párbeszédet és az információáramlást” – tette hozzá Berlinger Attila.
Zsikó Zoltán, a Tolna Vármegyei Közgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy sikeres vállalkozások nélkül nincs sikeres ország, nincs sikeres vármegye. Felidézte, hogy a Covid-járvány, az energiaválság és a háborús konfliktusok komoly terheket róttak a gazdaságra, ugyanakkor a vállalkozók megőrizték versenyképességüket és a munkahelyeket. „A következő években is optimistán állunk az előttünk álló feladatok elé, hiszen 49,9 milliárd forintnyi beruházás fog érkezni vármegyénkbe. A korábbi területi fejlesztések után most Tolnán a sor!” – jelentette ki.
Eppel János, a VOSZ elnöke a 2022-2026. közötti stratégia eddig elért eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy a szövetség lezárta azt a négyéves ciklust, amely során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. „Erős csapatmunkával új stratégiát indítottunk el 2022 januárjában, amelynek az utolsó évét éljük, idén vármegyei és országos szinten is tisztújításra kerül sor” – kezdte beszédét a Vállalkozói Fórumon. Fontosnak tartotta, hogy több szó essen a múltról. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete, mondta Eppel János.
A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.”
Eppel János szerint a hagyományok megőrzése mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős evolúciós programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazták meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert az NGM-mel együttműködve.
Nagy eredménynek nevezte az elnök, hogy már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái, erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi találkozó pont lesz.
A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.
Az elnök szerint a VOSZ a korábbi erős alapokon, erős értékeire építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Eppel János kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima díjrendszer és a vármegyei Prima díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.
„A körülmények soha nem voltak olyan nehezek, mint jelenleg. Új világrend van kialakulóban, amelyben a kisebb országoknak sokkal nehezebb lesz megtalálniuk a helyüket. Egy kis országnak, mint amilyen Magyarország is, az érdekei mentén kell megkeresnie az összes értelmes kapcsolódási pontot. Régi szövetségi kapcsolatok gyengülnek meg és rendeződnek át. A régiók versenyében rossz hír, hogy Európa ebben a versenyben a gyengébben teljesítők közé tartozik, a hosszú távú innovációs versenyképességben komoly lemaradásban van. Ebből a helyzetből úgy lehet jól kijönni, hogy mindenki kihozza magából a legjobbat. Összefogással és együttműködéssel pedig együtt hozzuk ki a legtöbbet. A VOSZ ezekhez a közös feladatokhoz partnerséget kínál és partnerséget kér. A VOSZ erősebb, mint négy éve volt, és biztos vagyok benne, hogy négy év múlva sokkal erősebb lesz, mint ma” – összegezte Eppel János.
Gyalog Zsolt, a VOSZ Energetikai Szekciójának elnöke felhívta a figyelmet, hogy a Covid-járvány óta immár a harmadik energiaválság nehezíti a gazdaság működését. A VOSZ-nak azonban mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. A nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. A csoportos energiabeszerzés technikai folyamatában ezekre figyelnek: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Strukturált módon árversenyre kell kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit. Április végéig minden vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat, így hamarosan Székesfehérváron is ismertetik elképzeléseiket. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget. A mintaprogram Debrecenben már elindult 2026. március 11-én.
Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatójaaz ország és a vármegye gazdasági helyzetét elemezte prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három évi gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra legfeljebb 1,5-2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, igaz, már ez is elmozdulást jelent. Mint mondta: filozófiai váltás van a kormány területfejlesztési politikájában, a következő években jelentős források és beruházások érkezhetnek a Tolna-Baranya-Somogy térségbe, ami azért fontos, mert óriási verseny folyik a beruházásokért. Mivel az elmúlt években a kkv-k körében is megcsappant a beruházási kedv, szükség van rá, hogy a stagnálás után ezen a téren is beinduljon a növekedés, a vállalkozók már ne csak tartalékoljanak. „Új növekedési modellt kell Magyarországnak!” – jelentette ki. Ami Tolnát illeti, amíg országosan 1 millió 100 ezer forint az egy főre jutó beruházás, addig Tolnában ez 450 ezer forint. Kozák Ákos bejelentette, hogy a VOSZ új szolgáltatásaként hamarosan a helyi irodákban is elérhetőek lesznek az országos, területi és vármegyei gazdasági adatok, amelyek segíthetik a tervezést, a munkát.
Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke, a Vállalkozásfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója prezentációjában emlékeztetett rá, hogy az új vállalkozásfejlesztési irodahálózat országossá bővült, annak köszönhetően, hogy a digitalizáció mellett kiemelten fontosnak tartják a személyes kapcsolatokat. A Multimentor beszállítói-fejlesztési program már elindult három vármegyében (Hajdú-Bihar, Zala és Pest) a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés fő pillérei a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek már (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel. A VOSZPort digitális platform fejlesztése folyamatos, idén további új elemekkel bővül majd. „Az elmúlt öt évben más szervezetekkel együtt működve megteremtettük az erős alapokat a vállalkozásfejlesztésben. A következő öt feladata a még aktívabb munka lesz a gazdaságpolitika szereplőivel és a vállalkozásokkal” – mondta Barabás Tamás.
A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Tolna Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Dr. Fajszi Lajos elnöki beszámolójában elmondta, hogy a Tolna vármegyei iroda országos szinten is kiemelkedően teljesített. „A vállalkozók visszatérnek hozzánk, és ez a legfontosabb visszajelzés. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy az ügyfélszám 25 százalékkal nőtt, a hitelkérelmek értéke 75 százalékkal emelkedett, 18 milliárd forintról 33 milliárdra. Ez azt bizonyítja, hogy fejlődnek azok a vállalkozások, amelyek jól használják a Széchenyi Kártya Programot” – húzta alá. A növekedés mögött az is áll, hogy egyre nagyobb cégek számára is vonzó a kedvezményes, fix 3 százalékos kamatozású vállalkozói hitel. A tagság öt év alatt megduplázódott, tavaly jelentősen, 30 százalékkal bővült, így már több mint 1100 szavazóképes tagja van a szervezetnek, az új cél az 1500 vármegyei VOSZ-tag.
A rendezvény végén zártkörű tisztújító közgyűlésen 5 évre újra választották dr. Fajszi Lajost a vármegyei szervezet elnök-küldöttének. Megválasztották a kibővített, 16 fős elnökséget, valamint a küldötteket.
Kibővített elnökséggel folytatja munkáját a VOSZ Tolna vármegyei Szervezete
