Nagy érdeklődés övezte a Magyar Lízing Szövetség éves konferenciáját, a Lízing Szakmai Napot november 22-én, amelyen a meghívott állami és iparági képviselők, szakértők segítségével a látogatók megismerkedhettek a 2024-ben várható trendekkel és kormányzati tervekkel is, illetve megvitathatták idei év piaci kihívásait és az elért eredményeket.

A kkv-k számára jövő évtől is elérhető Széchenyi Kártya Program keretében igényelhető, állami támogatott finanszírozási konstrukciókat Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója (a fotón) mutatta be „A kkv-szektor támogatása nemzetgazdasági prioritás” című előadásában.

„A Széchenyi Kártya Program 2002-ben indult, azóta 620 ezer vállalkozástól beérkező, 11 ezer milliárd forint értékű igénylés áll mögöttünk, amelyből 480 ezer ügylet kapcsán meg is történt a szerződéskötés 7600 milliárd forint összegben. Csak a 2023-ban benyújtott kérelmeket tekintve jelenleg megközelítőleg 70 ezer igénylésnél tartunk, 2600 milliárd forinttal” – összegezte az elmúlt évek fő eredményeit Krisán László.

Rendkívül nehéz év áll a kkv-k és a pénzügyi szektor mögött, a beruházások száma 70 százalékkal esett vissza a kedvezőtlen piaci körülmények miatt.

„A beruházásokat továbbra is szükséges ösztönözni, ezért 2024-ben változatlan feltételekkel folytatjuk a Széchenyi Kártya Programot, annak beruházási célokat segítő finanszírozási lehetőségeit, közöttük a Széchenyi Lízing Max+-t is. Különösen jó hír, hogy az Európai Bizottság döntése alapján további fél évvel 2024. június 30-ig meghosszabbításra került az úgynevezett válságtámogatási jogcímen történő támogatásnyújtás lehetősége, megemelt támogatási keretösszeg mellett, amely igen kedvező feltételeket jelent a Széchenyi Kártya Programban szintén elérhetőek lesznek a vállalkozások számára” – részletezte a jövő évi terveket a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a hazai és nemzetközi piac helyzetének értékelése mellett összefoglalta az év során elért legfontosabb eredményeket is. 2023 harmadik negyedévében a hazai lízingpiac 6,4 százalékos bővülését – amely elérte már a 634,6 milliárd forintot –, elsősorban az infláció hajtotta, míg ezzel párhuzamosan a szerződések száma 1,7 százalékkal maradt el a tavalyi teljesítménytől. Kína kivételével a nemzetközi piacokon is növekedést hozott ez az év: az európai országokban 5,6 százalékkal nőtt a piac 404 milliárd eurós bevétel mellett.

Az eszközszegmenseket vizsgálva sok a hasonlóság az európai és a magyar piac között, mindkettőt a személygépkocsi és kishaszonjármű kategória dominálja. Hazai sajátosság ugyanakkor a mezőgazdasági gépek robusztus, 15 százalékos részesedése.

Új trend erősödését jelzi, hogy Magyarországon a szerződések 40 százalékát már euróban kötötték meg 2023-ban. A korábbi trendek közül a fenntarthatóság szempontjainak érvényesülését pedig az is bizonyítja, hogy az elektromos autók mellett a mikromobilitási eszközök, így elektromos rollerek, kerékpárok is megjelentek a lízingelt járművek között.

Az államilag támogatott finanszírozás az idén már a lízingtorta jelentős részét, 35 százalékát képviselte. Ezeknek a forrásoknak a többségét a KAVOSZ Széchényi Kártya Programja biztosítja, de a Baross Gábor Újraiparosítási programnak köszönhetően az EXIM Bank is egyre növekvő mértékben tudja segíteni a hazai kkv-k lízing alapú eszközbeszerzéseit.

A jövő évi célok egyértelműek a Lízingszövetség elnöke szerint: „Ha a lízing szerepét szeretnénk hangsúlyosabbá tenni a gazdaságfejlesztésben, akkor ehhez a jelenlegi 10 százalék helyett az 50 százalékos eszközpenetrációt kell megcéloznunk. 2024-ben a jövőnket is meghatározó digitalizáció és a zöld programok kapják majd a fő fókuszt a modellváltás előtt álló lízingpiacon” – mondta Zs. Nagy István.

„Az energiasokk rányomta a bélyegét a gazdaságra 2023-ban, de a jövő évben már 3-4 százalékos növekedés várható. A kihívások ellenére a magyar ipar fundamentumai erősek maradtak a válság idején is: a foglalkoztatás javult, a keresetek nőttek, illetve az export tevékenység is pozitív eredményt ért el. A kormány célja az előttünk álló időszakban az infláció leküzdése és a növekedés helyreállítása lesz” – mondta Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője a hazai makrogazdaság helyzetét és kilátásait mutatta be előadásában. Az idei első félév recessziója után a harmadik negyedévtől már elindult a kilábalás, és az emelkedés várhatóan a jövő évben is folytatódni fog. Az energiaárak normalizációja és a belső kereslet visszaesése helyreállította a külső egyensúlyt. 2024-ben viszont már az exportteljesítmény javulása lesz a kulcs, ami stabilitást adhat az élénkülő belső kereslet mellett is. A második félévben enyhült a havi szintű árnyomás, ami hozzájárult ahhoz, hogy az infláció is egyszámjegyű tartományba került.

Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója a Baross Gábor Hitelprogram idei eredményeit osztotta meg a konferencia részvevőivel. 2023. március és szeptember között az új vállalati hitelszerződések forrásainak harmadát a BGH hitelei biztosították, amelyek a GDP 0,46 százalékával, összesen 1000 milliárd forinttal támogatták a magyar gazdaságot. Ez a keretösszeg közel 90 százalékban kihasználásra is került, amelyből 68 milliárd forint értékben, 1534 lízingszerződés köttetett. Bár a hazai makrogazdasági mutatók már folyamatosan javulnak, az EXIM Magyarország vezérigazgatója továbbra is az államilag támogatott hitelprogramokban és a Baross Gábor Hitelprogram keretemelésében látja a megoldást az elvárt, évi 3-4 százalékos gazdasági bővülés eléréséhez 2024-ben.