Perlusz László a Világgazdaságnak elmondta: azt kérték a kormánytól, legyen abban partner, hogy azok a munkaadók, akik megtehetik, egyszeri százezer forintot adhassanak teljesen adó- és járulékmentesen.

Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem kötelező, hanem egy lehetőség, ami még az államnak és a költségvetésnek is pluszbevételt hozhat. A VOSZ főtitkára szerint a kormány is nyitott a javaslatra, és egy-két héten belül eldől, hogy támogatja-e.

Arra a kérdésre, hogy el tudják-e fogadni, hogy jövőre két számjegyű mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum is, azt mondta: megfontolás tárgya, hogy mindkét bérelem esetebén ekkora legyen az emelés, de nem zárkóznak el tőle.

Mint mondta: „látni szeretnék a harmadik negyedéves GDP-adatokat, ha ugyanis recesszióban kell dönteni a 10 és a 15 százalékról, az nehéz döntés lenne a részükről. Ugyanakkor a másik oldalról ugyanakkor ez érthető, mivel az infláció idén 18 százalékos lehet, miközben a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal növekedett.”

Árnyalja a képet, hogy nagyon sok munkaadó év közben is emelt bért vagy adott egyéb juttatásokat, ennek köszönhetően jobban nőttek a keresetek: nemzetgazdasági szinten 17,5 százalékos volt a bérdinamika az első hét hónapban. 

Perlusz László rámutatott, hogy ugyan a minimálbér jóval kevesebb embert, 250-300 ezer főt érint, mint a garantált bérminimum, ami pedig mintegy 700 ezret, viszont az is igaz, hogy a minimálbérnek nagyon erős keresletfelhajtó hatása van.