
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke a magyar gazdaság aktuális helyzetéről és a vállalkozások előtt álló kihívásokról beszélt – tudósított a Portfolio. Kiemelte, hogy az elmúlt évek válságai átalakították a gazdasági környezetet, új szállítói láncokat hoztak létre, ugyanakkor az infláció, a magas kamatok és a lassuló gazdasági növekedés továbbra is nehezítik a működést. A tervezhetőség és biztonság hiányában a vállalkozásoknak gyorsan változó, kiszámíthatatlan környezetben kell fejlődniük. A legfőbb nehézségek között a megrendelések csökkenését, a munkaerőhiányt, a túlszabályozottságot, a magas energiaárakat és az energiaellátás bizonytalanságát említette.

Eppel János hangsúlyozta a gazdaságpolitika felelősségét, kiemelve az adócsökkentés, a munkalapú társadalom és a gazdaságélénkítő intézkedések jelentőségét, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a túlzott állami beavatkozás és rendeleti szabályozás gátolhatja a vállalkozások működését. Az elnök méltatta a Demján Sándor Programot, és ismertette a VOSZ ötpilléres stratégiáját, amely a pénzügyi szolgáltatásokra, digitalizációra, energetikára, képzésekre és tanácsadásra épül. A VOSZ célja, hogy országos szinten, online és személyesen is jelen legyen, a Voszport digitális rendszerén keresztül átfogó adminisztratív és fejlesztési szolgáltatásokat nyújtva - összegezte.
A megnyitó után Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a KAVOSZ Zrt. igazgatósági tagja tartott előadást a kkv-k finanszírozási helyzetéről és lehetőségeiről. A szakértő hangsúlyozta, hogy bár a vállalkozások napi szintű problémái között a finanszírozás csak az 5-6. helyen szerepel, ennek tervezése kulcsfontosságú a jövőre nézve. „A finanszírozás tervezését célszerű úgy megközelíteni, hogy előre meghatározzuk, fél- vagy egyéves távlatban milyen tőkeszerkezettel és finanszírozási struktúrával kívánunk a piacon lenni” – mondta. Arra is rámutatott, hogy a magyar kkv szektor pénzügyi ismeretei jók, azonban a külső forrásokkal szembeni attitűdjük óvatosabb, mint az ideális lenne. A Széchenyi Kártya Program kapcsán kiemelte, hogy a legtöbb termék 3 százalékos kamattal érhető el a vállalkozók számára, és bár a legnépszerűbb termék továbbra is a folyószámlahitel, a beruházási hitelek aránya is növekszik.

Veszprémi cégek a Demján program élmezőnyében
Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója a Demján Sándor Tőkeprogram részleteit ismertette. A program célja a hazai kis- és középvállalkozások növekedésének és fejlesztéseinek támogatása. Mint elmondta, a program egy „türelmes finanszírozási” konstrukció, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalkozások önerőként használják fel a tőkejuttatást nagyobb beruházásaik megvalósításához, anélkül, hogy saját likviditásukat vagy forrásaikat kellene igénybe venniük. A program 100 milliárd forintos keretösszeggel indult, a tőkejuttatás legfőbb előnye, hogy nem igényel fedezetet, és fix, 5s zázalékos hozamelvárás mellett működik, ami kedvező alternatívát kínál a hagyományos banki finanszírozással szemben. A konstrukció rugalmasan igazodik a vállalkozások igényeihez, a jövőben pedig várhatóan bővül a felhasználási területe akvizíciók, tulajdonrész-vásárlások, generációváltás, forgóeszköz-finanszírozás, kereskedő cégek bevonása és nem spekulatív ingatlanfejlesztések támogatásával.
Bánfi Zoltán hangsúlyozta a kamarák aktív szerepét a folyamatban, hiszen azok segítik a vállalkozásokat a pályázat teljesítésében. A programhoz kapcsolódó rendszerben akkreditált tanácsadók segítik az üzleti tervek elkészítését, amelynek költségeinek 80 százaléka vissza nem térítendő támogatásból fedezhető. Eddig mintegy 500 vállalkozás felelt meg a pályázati feltételeknek, és 106 pozitív döntés született több mint 21 milliárd forint értékben. A legnagyobb érdeklődés Budapesten és Pest megyében mutatkozik, de Veszprém megye is az élmezőnybe tartozik. A tőkejuttatásért cserébe a program mindössze 1 százalékos tulajdonrészt kér, amely bármikor, többletköltség nélkül visszavásárolható.
(Fotók: Portfolio)
