Új, a vállalkozói szféra viszonyait jól jelző, indikátor-jellegű gazdasági mutatót vezet be a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), amelynek alapjait az Egyensúly Intézettel közös felmérés jelenti. Az első VOSZ Barométer több mint 400 vállalkozás megkérdezésével készült, a felmérés során a gazdaság kilátásairól, az üzletmenetet érintő problémákról, a tervezett beruházásokról, az inflációról, fizetésemelésekről, valamint - eseti kiemelt témakörként - a digitalizációról alkotott véleményüket osztották meg a cégvezetők.

A VOSZ a jövőben negyedévente jelenteti meg a VOSZ Barométert, a vállalkozói hangulatot és az éppen aktuális gazdasági kérdésekre adott reakciókat felölelő riportját.

Az elemzésekben és a VOSZ Barométer elkészítésében az Egyensúly Intézet és az érdekképviselet szakértői vettek részt, a megkérdezettek körében a VOSZ tagok és a még nem VOSZ-tag vállalkozások is megtalálhatóak.

Az összkép jó, de beruházások nem lesznek

A VOSZ Barométer fő indexe első alkalommal 61 pontot ért el, amely inkább kedvezőnek mondható, a cégvezetők szerint tehát alapvetően jobb kilátások várhatók idén, mint amelyeket az elmúlt időszak viszonyai indokolnának.

A kutatás bizonyos részterületeken alindexeket is közöl. A pénzügyi helyzetet 74 pontra, az üzleti hangulatot 62 pontra értékelték a megkérdezett vállalkozók, míg a leggyengébb értéket a felmérés Beruházási hajlandóság alindexe érte el, 49 ponttal. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a vállalkozók szerint nagyarányú fejlesztésekre nem kerül sor idén a cégüknél. Az értékek 0 és 100 között mozoghatnak, és minél magasabbak, annál kedvezőbb az adott részterület megítélése.

A vállalkozók relatív többsége, 45 százaléka szerint inkább kedvezőek a cégek működésére vonatkozó kilátások a következő negyedévre, 17 százalék szerint nagyon kedvezőek, míg 28 százalék inkább kedvezőtlen és 10 százalék nagyon kedvezőtlen értékelést adott.

A megkérdezett cégvezetők többsége (56 százalék) szerint vállalkozásuk idén el fogja érni a tervezett árbevételt. A minta majdnem negyede (24 százalék) úgy becsüli, hogy 10 százalékkal vagy 10 százalék felett fog elmaradni a cégük árbevétele. Árbevételi növekedésre a megkérdezettek csupán 13 százaléka számít.

A kutatásból kiderül az is, hogy a megkérdezett válaszadók szerint a gazdaság idén stagnálni fog, és csupán 2024-ben jöhet ismét fellendülés.

Vannak kockázatok, de így is optimisták a cégek

Alapvetően inkább optimista vállalkozói hangulatot mért az index, ám a cégvezetők érzik, hogy geopolitikai kockázatokkal néznek szembe, látják a veszélyeket – mondta Kozák Ákos, (a fotón) a kutatásban résztvevő Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója és társalapítója.

A gazdaság egészét tekintve a legkomolyabb problémaként az inflációt, a kiszámíthatatlan gazdasági környezetet, a magas energiaárakat és a forint instabilitását említették a válaszadók. A megkérdezett vállalkozók a cégek működését érintő közvetlen kockázatok között mindenekelőtt a csökkenő vásárlóerőt és az árnövekedést jelölték meg, de itt is szerepelt a kiszámíthatatlanság és a drága energia szempontja.

Elbocsátásokra nem kell számítani

A vállalkozók 56 százaléka nem tervezi új munkaerő felvételét. Ebben nagy meglepetés nincs Kozák Ákos szerint, viszont megnyugtató, hogy a cégek döntő többsége, csaknem 90 százaléka elbocsátást sem tervez. „Az elmúlt időszak, a járvány ideje megtanította a vállalkozókat arra, hogy drága elbocsátani egy munkatársat, és nem biztos, hogy lehet valakit találni a helyére. Ezért tíz vállalkozásból kilenc megtartaná a kollégáit.”

A cégek anyagi tartalékaira is kitért a felmérés. „A kis- és középvállalkozások alacsony tőkeellátottsága is lehet annak a hátterében, hogy csupán a cégek 18 százaléka mondta azt, hogy egy évre elegendő megtakarítása van. Ez azt is jelenti, hogy túlnyomó többségük egy évnél rövidebb időre elegendő tartalékkal rendelkezik, egytizedük pedig egyáltalán nem tud ilyesmit felmutatni. Vagyis, ha baj van, a legtöbb vállalkozás nem tud sokáig fennmaradni” – hívta fel a figyelmet az Egyensúly Intézet igazgatója.

Negyedévente közlik a vállalkozók véleményét

Az állandóvá váló bizonytalan gazdasági környezethez alkalmazkodva a VOSZ – vállalkozói tagságának igényeire reagálva - úgy döntött, hogy a jövőben a szakértői-elemzői munkában még nagyobb szerepet biztosít az érdekeltek véleményének felmérésére, elemzésére, majd visszacsatolására, melyet felhasznál érdekképviseleti munkájában is, ezért útjára indította a negyedévente publikálandó felmérést.

„A VOSZ 35 éve működik, tevékenységének hangsúlyos része az, hogy a vállalkozói igényeket felmérje, összegyűjtse és ezeket becsatornázza a gazdaságpolitikai döntéshozatal folyamatába, képviselve ezzel a hazai kkv-szektor érdekeit” – mondta Perlusz László, a szervezet főtitkára. A klasszikus érdekképviseleti tevékenységhez fontos szolgáltatások is társulnak. Ilyen például a vállalkozásoknak olcsó és elérhető forrást biztosító Széchenyi Kártya Program. „Sikerének kulcsa az, hogy a vállalkozók elvárásait, igényeit és javaslatait folyamatosan beépítjük a konstrukcióba” – tette hozzá. A VOSZ társadalmi missziója, a Prima Primissima is ezen az elven alapul, hiszen a jelöltek névsorát a megyei szervezetek alakítják ki.

A VOSZ 35 éves jubileuma kapcsán az érdekképviselet is megújul, új, vállalkozásfejlesztési irodahálózat kialakításán dolgozik. Emellett május végétől VOSZPort néven digitális szolgáltatást is elindít a vállalkozóknak.

„Ebbe a sorba illeszkedik a VOSZ Barométer is, amely tudományos megalapozottsággal, az Egyensúly Intézet szakértelmével méri fel a vállalkozói várakozásokat és igényeket és megjeleníti néhány számszerűsített mutatóban azokat. Ezzel tudjuk a vállalkozók általános gazdasági hangulatát, érzületét a nyilvánosság elé tárni. Ebből nem csak az látszik, hogy mire lehet a vállalkozói szférában számítani, hanem az is, hogy milyen beavatkozásokra van szükség. Ezt a felmérést ezentúl negyedévente közöljük” – foglalta össze Perlusz László.

A standardok mellett minden VOSZ Barométerben egyedi témára is rákérdeznek, elsőként a vállalkozások digitalizálási terveit térképezték fel, s megállapították, hogy a helyzet meglehetősen rossz.