Perlusz László: El kell kezdeni a bérstruktúra modernizálását

Az óvatos keresletélénkítésre törekvő gazdaságpolitikának bizalmat kellett szavaznunk – indokolta a minimálbér-megállapodás aláírását Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak nyilatkozva.

„A munkaadói oldal egységes volt a 15 és 10 százalékos emelésben. A döntés hátteréről annyit érdemes tudni, hogy megvártuk a harmadik negyedéves GDP-adatot, amely meglehetősen kettős volt: egyrészt biztató, hogy véget ért a recesszió, másrészről éves alapon még mindig csökkent a kibocsátás, és ez azt vetíti előre, hogy egész évben recesszióban lesz a gazdaság. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy idén a kkv-szektor is recesszióban lesz” – fogalmazott a főtitkár.

Perlusz László elárulta: nagy vita előzte meg a tagok körében, hogy előrehozzák-e a megállapodást decemberre, nem is szeretnék, hogy ez gyakorlatként menjen át köztudatba. „Végül két okból fogadtuk el: az egyik, hogy a kormányzat jó előre meghosszabbította a Széchenyi-kártya fedezetét. A mostani kamatválságban nem tudnak felvenni piaci alapú hitelt a kkv-k, a Széchenyi-kártya program pedig mentőöv, amely biztosítja a hitelezést a kedvező 5 százalékos kamatozás mellett. Másrészről a kormányzat az energiahatékonyság terén is tett erőfeszítéseket, ez volt a legérzékenyebb kérdés az elmúlt egy évben.”

Az emelés mértékét szociális szempontból gondolták fontosnak, szükségesnek látták, hogy fennmaradjon a munkavállalók életszínvonala. Perlusz László hangsúlyozta, hogy ez szolidaritást is kifejez a munkavállalói oldal iránt. „Azt szeretnénk, hogy az átlagbérek emelésének tekintetében az igazodási pont a várható 2023-as éves infláció legyen.”

A VOSZ főtitkára leszögezte: „a megállapodás szövege még formálódik, de a garantált bérminimum megszűnését nem tartalmazza. Helyette most azt látták jónak, hogy megkezdődjön a bérstruktúra áttekintése és modernizálása, amelytől azt várják, hogy erős kötelezettséget vállaljanak a felek, köztük a kormányzat, amelynek meg kell teremtenie a jogszabályi feltételeket.

Minimálbér: 266 800 forint, garantált bérminimum: 326 000 forint

A minimálbér 15 százalékkal bruttó 266 800 forintra (nettó 177 400 forintra) nő, míg a garantált bérminimum 10 százalékos emelés után bruttó 326 000 ezer forint (nettó 216 800 forint) lesz.

A felek, köztük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, abban is megállapodtak, hogy január helyett már 2023. december 1-jével emelkednek az összegek – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A felek ajánlást fogalmaztak meg, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek.

Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket.

Az ülésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is részt vett, aki jelezte, hogy a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat.

A megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá.

(Fotó: Papp Szabolcs)