Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegye Közgyűlésének elnöke a rendezvényt köszöntve hangsúlyozta: „Ha jó a közszolgálat, jó a közigazgatás, ha elkötelezettek vagyunk a közügyek iránt, azzal segíteni tudjuk a vállalkozók munkáját is. Olyan állami és önkormányzati szolgáltatásokat kívánunk nyújtani, amelyekkel hozzájárulunk Nógrád vármegye versenyképességének javításához. Három dolog kell ahhoz, hogy a nógrádiak ne máshol keressenek boldogulást: biztos megélhetés és munka, élhető környezet, valamint a szülőföld szeretete. Mindezt szem előtt tartva közös érdekünk, hogy a VOSZ vállalkozásaival együtt építsük Nógrádot úgy, ahogy tettük eddig is!”

Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára a hazai és helyi kkv-k helyzetét elemezve emlékeztetett rá, hogy Magyarországon a 908 ezer kkv-ból csak 247 ezren foglalkoztatnak egy főnél többet. Vagyis a vállalkozói szektor nagy része önfoglalkoztató, ez pedig egyénekre szabott kormányzati segítséget követel meg. A kormány hosszú távú vállalkozásfejlesztési stratégiája a kkv-k termelékenységének növelésére, az alacsony kamatozású hitelhez jutásra és az exportteljesítmény növelésére épül. Ezeket a célokat szolgálja a Demján Sándor Program és a Széchenyi Kártya Program is. „A VOSZ-nak kiemelt szerepe van ebben a munkában, hiszen folyamatos érdekképviseletet lát el, folyamatosan fejleszti azokat a vállalkozásokat, amelyek képesek azt a bért kifizetni, amit egy bérkonvergencia program előirányoz a számukra. A vállalkozásfejlesztési programokat alapvetően nem az íróasztalnál kell megírni, hanem olyan szakmai partnerek kellenek, akiken keresztül megfelelő információt tudnak közvetíteni a programok iránt érdeklődő vállalkozásokhoz. Ilyen partner a VOSZ” – fogalmazott.

„2022-ben megújult elnökséggel, erős csapatmunkával új stratégiát indítottunk el, amelynek az utolsó évét éljük, idén vármegyei és országos szinten is tisztújításra kerül sor” – kezdte beszédét a Vállalkozói Fórumon Eppel János, a VOSZ elnöke. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete, mondta Eppel János.

A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban azt meghatározni, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.”

Eppel János szerint a hagyományok megőrzése mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős evolúciós programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazták meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert az NGM-mel együttműködve. Nagy eredménynek nevezte az elnök, hogy már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái, erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor Program, a beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi találkozó pont lesz.

„A körülmények soha nem voltak olyan nehezek, mint most, de ebből a helyzetből úgy lehet kijönni, hogy mindenki kihozza magából a legjobbat. Az összefogásból és az együttműködésből pedig együtt hozzuk ki a legtöbbet. A VOSZ ezekhez a közös feladatokhoz partnerséget kínál és partnerséget kér” – zárta beszédét Eppel János.

Czékmánné Kelecsényi Ágnes, a VOSZ Nógrád vármegyei elnöke a 2025-ben elvégzett munkáról és az idei feladatokról beszélt. Folyamatosan nő a VOSZ vármegyei tagsága, 2014-ben például 54-en voltak, ma 350-en. Kiemelt az érdeklődés a Széchenyi Kártya Program iránt, 2025 végéig közel 700 üggyel foglalkozott az iroda és 17,9 milliárd hitel került kihelyezésre. 2026 év elején az első két hónapban már 138 kérelem került elbírálásra, 6 milliárd forint hitelt már kihelyeztek. Változatlanul kiemelt projektnek tekintik a Prima gálák szervezését, a jelöléseket az Év Vállalkozója díjra, ahogy fontos feladat a mesterséges intelligencia edukálása a vállalkozók körében, az információs csatornák bővítése és javítása a vállalkozói kommunikációban.

Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke, a Vállalkozásfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója előadásában emlékeztetett, hogy Nógrádban nyitották meg annak idején az első új vállalkozásfejlesztési irodát. A hálózat azóta országossá bővült, annak köszönhetően, hogy a digitalizáció mellett kiemelten fontosnak tartják a személyes kapcsolatokat. A MultiMentor beszállító-fejlesztési program már három vármegyében beindult a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével: a VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés fő pillérei a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek már különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel.

Utóbbi igazolásául a rendezvényen Prof. Dr. Galambos Péter, az Óbudai Egyetem innovációért felelős rektorhelyettese és Eppel János, a VOSZ elnöke együttműködési megállapodást írt alá. A jövőben közösen dolgoznak azon, hogy az egyetem képzési portfóliója minél közelebb kerüljön a vállalati igényekhez.

A VOSZ vállalkozói fórumain már hagyomány, hogy egy-egy helyi vállalkozó mutatkozik be. A salgótarjáni rendezvényen a magyar tulajdonú, lézertechnológiával lemezmegmunkálást végző EXASOL Kft. ismertette történetét és eredményeit.

A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Nógrád Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. További 5 évre újra elnökké választották Czékmánné Kelecsényi Ágnest, majd megszavazták a 10 tagú elnökséget.

Végül megválasztották a vármegyei szervezet küldötteit. Küldöttek: Czékmánné Kelecsény Ágnes, Jegesi Lászzló, Nádasdiné Kenessey Andrea, Puskás Tünde, Tóth Sándor. Pótküldöttek: Ábrahám Mirjam, Laluja Levente, Tamási István.

Nógrád vármegyében startolt a VOSZ 2026. évi roadshow-ja és az országos küldöttválasztás