Idén már 15. alkalommal adta át a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Komárom-Esztergom megyei szervezete a megyei Év vállalkozója díjakat és a Príma Díjakat. Pordán Zsigmondot, a VOSZ megyei elnökét a gála mellett a mikrovállalkozások helyzetéről és a generációváltásról is kérdeztem.

– Mekkora a presztízse a megyei Príma Díjnak? Milyen a vállalkozók ismertsége és elismertsége Komárom-Esztergom megyében?

– Rendkívül nagy a Príma Díj presztízse a megyénkben, ahogy a díjátadó gála is mindig rangos, meghatározó esemény a vállalkozók és a közélet szereplői számára. A gálát idén is a tatabányai Jászai Mari Színházban tartottuk – október 11-én. Eljöttek a megye országgyűlési képviselői, települések polgármesterei. Természetesen vendégeink voltak a kkv-k mellett a nagyvállalatok képviselői is. Azt gondolom: a Príma Díj egyik küldetése ma is az, amit még a VOSZ tavaly elhunyt elnöke, Demján Sándor fogalmazott meg a díj elindításakor, hogy nagymértékben megváltoztassa a vállalkozók megítélését. Amíg a kilencvenes évek elején a vállalkozók egy részét mindenféle negatív hírrel, eseménnyel hozták összefügésbe, ma viszont sokan megértik, hogy a vállalkozók teremtik meg a társadalom anyagi alapjait – és a Príma Díjak létrejötte az ő támogatásuknak köszönhető.

– Milyen stratégiai feladatok várnak a VOSZ megyei szervezetére a közeljövőben?

– Az elmúlt időszakban változtattunk a stratégiánkon. Ma is kritikus szemmel nézzük a különböző gazdasági döntéseket, de sokkal inkább konstruktívan tárgyalunk helyi és országos szinten a döntéshozókkal. Megnőtt a VOSZ gazdasági és társadalmi lobbiereje, megkerülhetetlen partnerek vagyunk a kormány számára. Nyíltak vagyunk, több javaslatot teszünk különböző minisztériumoknak, észrevételeinket rendszeresen beépítik a törvényjavaslatokba.

– Az együttműködési szándékuk nyilván a megyén belülre is igaz.

– Természetesen. Például a foglalkoztatási paktum aktív részesei vagyunk. A megyében készülő kkv-stratégia kidolgozásában szintén részt vesznek a szakembereink, és a helyi kereskedelmi és iparkamara mentor programjában ugyancsak részt veszünk. A kkv-k exportnövekedési feladatainak bemutatását például én vállaltam magamra. Szerintem már most bekövetkezett egy kisebb lassulás a magyar gazdaságban, ami 2020-ban folytatódhat, erre fel kell készülni, új megoldásokat szükséges találni. Harminc éve vagyok vállalkozó, azóta vezetem a cégemet, mi is érezzük a gazdaság minden rezdülését, tapasztalatainkat szívesen megosztjuk másokkal.

– A nagyvállalatokhoz képest a mikrovállalkozások élete és helyzete jóval nehezebb.

– Így van. Ők a legsérülékenyebbek, őket viselhetik meg leginkább a gazdasági nehézségek, a piacváltozásokat a szó szoros értelmében a bőrükön érzik. A magyar mikrovállalkozások egyelőre nem tartanak ott, hogy biztonságot jelentő tartalékokat halmozzanak fel. Több, mint tíz éve a gazdasági válság idején jó néhányan tönkre mentek. Remélem, most nem nézünk majd ilyen szintű nehézségek elé, de a legkisebb vállalkozásoknak is fel kell készülniük a változó körülményekre.

– A családi cégek zömét rövid időn belül érinti a generációváltás problémája. Mi a helyzet a megyében?

– Ez valóban az egyik legaktuálisabb kérdés, egyébként az én cégemnél, a 100 százalékban magántulajdonú P-METÁL Kft.-nél is. Jövőre 70 éves leszek, lassan szeretném átadni a cégvezetést. A fiúnk már nálunk dolgozik, s azt tervezem, hogy a lányunk is itt folytatja majd. Úgy látom, nálunk a váltás zökkenőmentesen megoldható, de valóban sokan küzdenek a gondokkal. A VOSZ pénzügyi nagyágyúja, a Széchenyi Kártya Program a kisebbek fejlődéséhez is hatalmas segítséget nyújt, ahogy a generációváltás megoldásában is adhat anyagi biztonságot. A VOSZ-irodákban szakembereinktől ezen a téren is kaphatnak tanácsot a vállalkozók. Azt látom, hogy a VOSZ szolgáltató jellege egyre erősödik, az a célunk, hogy erről minél többen tudomást szerezzenek.

– Fontosnak tartja a VOSZ-taglétszámának növelését?

– Mindenképpen! Egy szervezet erejét és súlyát az határozza meg, hogy hányan bíznak meg benne, hány tagja van. A Széchenyi Kártya Program révén a hitel igénylő vállalkozók eleve a VOSZ-hoz kötődnek, s ez biztos bázist jelent. Nekünk az a feladtunk, hogy azoknak is vonzóvá tegyük a VOSZ-t, akik már nem részesei a programnak. Nem panaszkodom: bár a legkisebb megye vagyunk, Budapest után a mi tagságunk a legnagyobb.

– Komárom-Esztergom megye Magyarország egyik ipari központja. Más ágazatokban milyen a fejlődés lehetősége?

– Megyénk korábban is nagyon erős volt a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, és ma is az. Régen is voltak híres mezőgazdasági komplexumaink, például a bábolnai-, a tatai-, és a komáromi állami gazdaság. És a mostani jogutódok is eredményesen végzik munkájukat. Megyénkben található a Gyermelyi Tésztagyár, amely helyi terményekből világszínvonalon, sok országba exportálja a híres gyermelyi tésztát. Emellett a turizmus és a vendéglátás fejlesztésében szintén óriásiak a lehetőségek. Tatán lakom, hétvégenként látom, hogy ezrek jönnek az Öreg-tóhoz kikapcsolódni – és nem csak helyiek. Tele vannak az éttermek, egyre több programot szerveznek, érdemes befektetni a turizmus fejlesztésébe.

írta: Szerdahelyi Csaba
forrás: üzletem.hu