2003 óta minden évben elhangzik az a varázslatos szó, hogy Prima. Ez a nemes kezdeményezés Demján Sándor érdeme. Célja a magyar értelmiség eredményeinek megőrzése a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztése és a magyar sport felemelése. Ezen gondolatok mentén minden év őszén gazdára találnak a vármegyei Prima-díjak – írja az fmc.hu. IDE kattintva szavazhat is!
Fejér vármegyében a VOSZ elnöksége Halenár István vezetésével 2025-re új jelöltállítási rendszert épített ki, melynek fontos eleme egy Döntőbizottság felállítása volt. A jelöltállításra jogosultak körébe a Fejér vármegyei VOSZ elnöksége mellett bevonta mind a nyolc járás vezetőit, valamint a partneri körbe tartozó pénzintézeteket. A beérkező jelöltek anyagát a VOSZ szabályzati előírásainak megfelelően az elnökség ellenőrizte, majd a döntőbizottsági ülésen a jelöltek ismertetése, valamint az értékelési szempontok meghatározása után végül a Díjazottak kiválasztása is megtörtént.
Az öttagú Döntőbizottság tagjai: Dr. Cser-Palkovics András, Dr. Vizi László Tamás, Lehrner Lóránt, Miklósa Erika és Sinkó Ottó.
A vármegyei Prima díjátadó gálán a Vármegyei Év Vállalkozója, valamint a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjakat is átadják. Éppen ezért az értékelési szempontok között szerepel egyebek mellett a társadalmi hasznosság, közösségi értékteremtés, a példamutató vállalkozói attitűd, vagy a kiemelkedő erkölcsi és szakmai példamutatás. A Prima-jelölteknél fontos kritérium a szakterületén elért eredmények mellett, hogy hiteles, példamutató személyiség legyen, továbbá az, hogy tevékenysége hosszú távon is hozzájáruljon a magyar kulturális vagy tudományos értékek megőrzéséhez és gyarapításához.
(2024 óta a Prima Primissima Alapítvány pályázatán nyertes Szmrecsányi Boldizsár (művésznevén BOLDI) Égre törő íjász szobrát vehetik át a vármegyei Prima-díj nyertesei)
A döntőbizottság ezek figyelembevételével választotta ki mind az Év Vállalkozója Díjazottjait, továbbá az 53 jelöltből a 2025-ös Prima Díj várományosait: Magyar ismeretterjesztés és média kategóriában Nagy Zoltán Péter újságírót, Magyar népművészet és közművelődés szakágon Rodics Esztert, a kápolnásnyéki Halász-kastély igazgatóját, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnökét, Magyar színház-, film- és táncművészet kategóriában Őze Áron, Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgatót, Magyar tudomány szakágon dr. Szántó Istvánt, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház onkológiai osztályának főorvosát, Magyar zeneművészet kategóriában Hámori János, jazz-trombita művész, karnagy, a Zenakadémia tanárát.
A VOSZ Fejér vármegyei szervezete elnöksége idén újra bevonja a közvéleményt a szavazás menetébe. A Prima-jelöltek bemutatkozó anyagát megtekinthetik a Fehérvár Médiacentrum online felületén. Az fmc.hu-n szavazhatnak is, a voksolók a közönségdíj sorsáról dönthetnek. A változtatásokkal, az új rendszer megteremtésével tehát az volt a cél, hogy a jelölési folyamat átláthatóbb, szélesebb körben reprezentatív legyen, és valóban a teljes vármegye kiemelkedő személyiségei kaphassanak méltó elismerést. A 2025-ös Fejér Vármegyei Év Vállalkozója és Prima Díjátadó Gálát október 10-én, pénteken, Székesfehérvár Városháza Dísztermében rendezik.
Dr. Szántó István: A kulcsszó az elfogadás
Úgy érzi, csak vendég Székesfehérváron, pedig már tizenegy éve a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház onkológiai osztályának főorvosa. A település a munkalehetőség mellett azonban mást is adott Dr. Szántó Istvánnak. A főorvos úr 46 évvel ezelőtt kezdte Budapesten az onkológia szakterületen. Az elmúlt bő tíz esztendőben, bár a lakása maradt a fővárosban, mégis mindennap Székesfehérvárra utazik, nálunk foglalkozik a betegeivel. Hol motorral, hol autóval érkezik, előbbit a különböző illatok és a szabadság élménye miatt szereti, utóbbit pedig a zenehallgatás lehetősége teszi vonzóvá. Kellenek is ezek a pillantok, hiszen a kórházban emberi életekről kell dönteni. Dr. Szántó István úgy érzi, az egyik legfontosabb, amit megtanult Székesfehérváron, az elfogadás. „Ebben a szóban, hogy elfogadás meg önismeret, ebben az embernek hatvan éves kora felett is van mit fejlődnie. Úgyhogy most, hogy elmúltam hetven, most már azt képzelhetem magamról, hogy most már elértem egy szintet, de ezzel csak az alázat erősödött, hogy soha nem fogok semmit sem elérni. És nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az ember tisztességesen éljen és tegyen valamit másokért. És ez sokkal fontosabb, mint a személyes sikerek vagy a személyes boldogság, mert az abból fakad.” Nehéz helyzetekben is egyedi erkölcsi mércével dönt, melyről bővebben az alábbi videóban mesél Dr. Szántó István.
Hámori János: Ha még egyszer élek majd, remélem, minél hamarabb a saját népzenénk felé fogok elindulni
Szakmája szerint jazztrombitás és ezt is tanítja, de egyre jobban húz a szíve a népzene felé. Hámori János a Székesfehérvári Fúvószenekar alapítása óta tagja, majd 2017-től karnagya lett, és 2009 óta vezeti a Fehérvár Big Bandet. Mégis kétszer úgy hozta már a sors, hogy ott kellett hagynia zenekarokat. Azt vallja, nincs különbség műfajilag a különböző zenék között. Van jó és rossz, és ő igyekszik a jót választani, ha lehet. Nagyon sokat komponál, hangszerel, mégis Hámori János szerint ezek csak töredékei munkásságának. „Én trombitás vagyok. Szárnykürtön, egyéb ilyen rézfúvós hangszereken játszom, de a komponálás az életemnek csak egy nagyon pici része. Egy nagyobb része az, hogy hangszerelek, és még nagyobb része az, hogy mint előadóművész játszom hangszereken. És körülbelül egy ugyanekkora rész, hogy oktatom ezeket a hangszereket vagy akár a hangszerelést. Zenekari gyakorlatokat tartok, és ezek összességéből jön ki az, hogy én mit is csinálok valójában.” 1998-ban a Budapest Jazz Orchestra alapító tagja volt, 2004-től a Határőrség Big Band szólótrombitása, de mindkét formációból idővel kilépett. Számos elfoglaltsága mellett alapított ugyanis családot, ma már három gyermek büszke édesapja. És pont az utódok miatt hozta meg kétszer is azt a döntést, hogy az idejét inkább velük tölti, mint az állandó utazgatással és folyamatos fellépésekkel. Az alábbi videóban egy saját szerzeményét is megmutatja Hámori János, valamint megszólaltatja a trombitáját.
Nagy Zoltán Péter: Imádom Székesfehérvár elhallgatott történelmét
1974-ben még rengeteg fenntartással érkezett Székesfehérvárra, ma már a hazájának tekinti. Nagy Zoltán Péter kezében nem véletlenül vannak mindig filmes eszközök, szerinte ugyanis a téma ott az utcán mindenhol. És amit csak lehet, megmutat nekünk. Ott volt a Fehérvár Televízió indulásakor, megszerzett már akkor nyolckamerás futballfelvételt Skóciában, amikor nálunk még gyerekcipőben jártak a sportközvetítések és négy évtizede folyamatosan publikál. Nagy Zoltán Péter azonban nem csak azokon a helyszíneken fordult meg, ahol a széles tömeg jár. Ő mindig benézett a kövek alá is. „Szerintem leginkább az embereket kell megmutatni, az embereken keresztül kell megismertetni a várost. És azért ennek a városnak van százezer nagyszerű embere, úgyhogy, ha azt nézem, ez egy mindennapos munka, ezt minden nap csinálni kell. Szerintem ez nekünk egész egyszerűen kötelességünk. Tehát nem én, hanem az általam megszólított emberek tudtak hozzátenni, hogy a város jobb legyen. Egy újságírónak mindig háttérbe kell vonulnia. Ő az, aki megfogalmazza, ő az aki megmutatja a riportalanyt, ő az aki beszél velük, de a riportalany érzéseit, gondolatait továbbítja, nem a sajátját.” A folyamatos munka mellett azonban szükség van arra, hogy időnként megálljunk és feldolgozzuk, amit látunk, melyre Nagy Zoltán Péternek van egy módszere. A következő videóban megmutatja, mi segít legjobban rendbe tenni a gondolatait.
Őze Áron: Nagyon szeretem, hogy Dunaújvárosban dolgozhatok a közért
Édesapja és édesanyja emlékét is őrzi a Tabán egyik legszebb pontja. Őze Áron, Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató is rendszeresen jár ide. De hiába a fővárosi kötődés, rajong Dunaújvárosért. Több okból kifolyólag is. Őze Lajosról, a Kossuth-díjas színművészről és feleségéről, Őze Lajosné Thoma Ildikóról is megemlékezhet, aki a Tabán Szabadidőparkban sétál Budapesten. Egy méretes gránitkő és egy pad szimbolizálja az egykori szerelmespárt. Őze Áron amikor teheti, kilátogat ide, de nem csak szülei emléke miatt. „Én is szeretem a perspektívát látni, és akkor az ember egy kicsit összefoglal. A jelenlétét, az életét, a tartalmát, a hitelét, a hitelességét. Én egyébként egy ilyen meditáló ember vagyok, nyilván színházigazgatóként, rendezőként, színészként nekem kifele kell dolgoznom. De nyilván van egy belvilágom így ötvenöt évesen, ami fontos számomra, és ami egy folyamatos járt út, aminek nincs vége. Ebben a folyamatban jó egy kicsit összegezni. És amikor az ember összegez, akkor mélyre megy. És ehhez én nagyon szeretem a perspektívát.” Bár Budapesten él feleségével, Auksz Éva színésznővel és két fiúkkal, 2016-ban elnyerte a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatói posztját, ahol már második ötéves megbízatását tölti. Hogy milyen további összefonódások vannak Őze Áron életében Dunaújvárossal, az alábbi videóban mondja el.
Rodics Eszter: Közönségünkből közösség született
A nagyszülők nyaralójának hála, gyermekkora óta kötődik a Velencei-tóhoz: akkori álmodozásainak tárgya, a Halász-kastély (ahol anno leánykollégiumot szeretett volna nyitni) végül munkájának színtere lett. Rodics Eszter fiatal szülőként költözött ide, és hamar felismerte, többet szeretne tenni a térség kulturális életéért és közösségéért. 2007-ben néhány lelkes édesanyával összefogva indította el a Gárdonyi Emlékház múzeumpedagógiai programját, majd 2013-ban a Gárdonyi 150 emlékév térségi szervezését vezette. 2017-től a Halász-kastély igazgatójaként, majd a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnökeként is Fejér Vármegye egyik legsokoldalúbb kulturális központjának (Halász-kastély, Vörösmarty Emlékház, Liszt Művészház, Csajághy Szabadtéri Színpad, Művészeti Népfőiskola Alkotóház, Karsay Ferenc Művészszálló stb.) működéséért és tartalmi gazdagításáért felel: „Egyre többeket látunk itt vendégül és egyre nagyobb közösség az, akihez szólhatunk és akiket megérinthetünk azokkal a rendezvényekkel, kezdeményezésekkel, kiadványokkal, pedagógiai programokkal, amelyeket megálmodunk és létrehozunk. Számomra a legnagyobb eredmény, hogy a látogatókból közösség formálódott: a legfiatalabbaktól az idősebbekig mind részesei lehetnek ennek a kulturális otthonnak. A legbüszkébb ugyanakkor három csodálatos gyermekemre vagyok – minden más csak ezután következik…” Eszter egyik kedvenc gondolatébresztő helyszínén mesél még munkájáról és a közösségépítésről a következő videóban.
