A nemzetközi példák azt mutatják, hogy eljött a fejlesztő állam kora, amely koncepció idehaza többek között a kkv-k támogatását célzó programokban ölt testet. Az évtized végéig szóló kkv stratégia célja többek között, hogy az összberuházáson belül a kis- és középvállalatok beruházási aránya 30 százalékról 40 százalékra növekedjen, jelentette ki Kévés Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője Balogh Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke és Czomba Csaba, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Szabolcs- Szatmár-Bereg vármegye elnökének köszöntőjét követően – tudósított a Portfolio.
A vállalkozások elkötelezettek abban, hogy versenyképesebbé váljanak, ehhez számos intézkedést terveznek végrehajtani – és ebben számíthatnak fontos támaszra a szerteágazó célokat támogató Demján Sándor Programban, emelte ki Kévés Sándor. A hazai kkv-szektort érintő uniós programokkal közel ezer milliárd forintnyi forrást teszünk elérhetővé 2025 végéig – tette hozzá a főosztályvezető.
A kormányzat nagy reményeket fűz a költségvetésnek éves szinten 320 milliárdba kerülő Széchenyi Kártya Hitelprogramhoz is, amelynek keretében idén akár 150 milliárd forinttal több beruházási hitel is kihelyezésre kerülhet fix 3 százalékos kamatszinten.
Az elmúlt öt év halmozottan hátrányosan időszak volt a Covid-járvány, a háború, az infláció, az energiaválság és most a vámháború miatt, ilyen körülmények között kell valamilyen biztosat nyújtani – mondta Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Széchenyi Kártya Programot ismertetve.
Szerencsére lefordult már a kamatpálya, de egy ideig még velünk maradhat a magasabb alapkamat, így a piaci hitelek továbbra is drágák, mutatott rá a szakember. Éppen ezért sikerült országos szinten csak idén már 290 milliárd forint értékben mintegy 9 ezer szerződést megkötni a rendelkezésre álló kedvezményes konstrukciókra, ahol a szerződések több mint 40százalék-a a tíz évre 3százalék fix kamaton kínált beruházási hitel igénylésére irányult.
A földrajzi adottságokon nem múlhat a forráshoz jutás: a KAVOSZ kiterjedt irodahálózatának köszönhetően nincs olyan 20 km, ahol ne lehetne Széchenyi Kártyát igényelni. A március 1-től érvényes kamatcsökkentés újabb lendületet adott, így várhatóan egyre többen élnek a 4,5 százalékon elérhető likviditási, az 1,5 százalékon kínált zöld hitellel vagy az akár kezdő vállalkozások számára is nyitva álló 3 százalékos mikrohitellel – mindegyik esetben a teljes futamidőre bebetonozott kamatlábon. Vármegyei szinten is látszik a fogadókészség: 2023 óta több mint 5000 szerződés jött létre 157 milliárd forint értékben.
A vállalkozásokat segítő keretrendszer egyik fontos pillére a VOSZ is, amely immár a kormány kiemelt partnereként fejt ki egyre erőteljesebb érdekképviseletet. A vármegyei tanácsadó irodák megnyitása előremutató, miközben a szervezet a KAVOSZ-on keresztül a legjelentősebb kkv finanszírozóvá vált köszönhetően az 1.250 milliárd forintnyi finanszírozást biztosító 40.000 szerződött hitelnek, emelte ki Ádám Imre, a VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezetének elnöke.
Koleszár Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Program (MVP) 2.0 ügyfélszolgálati- és tanácsadási koordinátora hangsúlyozta, hogy az MVP-nek és egyéb kormányzati intézkedéseknek köszönhetően megindult egy felzárkózás a kkv-k digitalizációjában az uniós átlaghoz. Ez a folyamat azonban nem állhat meg, és annak ütemét elsősorban további vállalkozások bevonásával, azaz „digitális útra tereléssel” lehetséges fenntartani. A stagnálás ugyanis egyenlő a lassú visszaeséssel. A már meglévő digitális eszközöket és fejlesztéseket is fenn kell tartani, azaz azok a vállalkozások is célcsoport, akik már ráléptek a digitális útra, vagy adott esetben részt vettek a programban – tette hozzá a szakember.
