A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei szervezetei 2024-ben márciusban és áprilisban tartják éves rendes beszámoló taggyűléseiket, melyekkel egyidőben vállalkozói fórum és országos elnöki látogatásokra is sor kerül. A sorozat következő eseményére Szegeden került sor március 7-én. A vállalkozói fórumok célja, hogy a VOSZ tájékoztatást adjon 5 éves új stratégiájának és cselekvési programjának eddigi eredményeiről, a szövetség aktuális gazdaságpolitikai kérdésekre adandó válaszairól, valamint a vármegyei VOSZ-szervezetek beszámoljanak 2023-ban végzett munkájukról.
Sipos Tamás, a VOSZ Csongrád-Csanád vármegyei elnöke (a vezető fotón) ismertette a vármegyei szervezet 2023-as tevékenységét, valamint a 2024-es terveket. Többek között arról is beszélt, hogy a VOSZ vármegyei irodája az elmúlt évben több mint 24 milliárd forint Széchenyi-hitel folyósításában működött közre. Felvették a kapcsolatot szerb és román vállalkozói szervezetekkel, ennek keretében 2023 végén Zentán egyeztettek helyi polgármesterekkel és vállalkozókkal a lehetséges együttműködésekről. Sipos Tamás aláhúzta, hogy az idei év egyik kiemelt témája a vállalkozókat érintő magas vízdíj lesz, valamint együttműködést kezdeményeznek a Szegedi Tudományegyetemmel.
Az eseményen részt vett a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés alelnöke is, aki ismertette a vármegye gazdasági helyzetét, településszerkezetét, valamint ismertette azokat a fejlesztéseket, amelyekre a következő időszakban a vármegyei települések is pályáztak. Dr. Polner Eörs koncepcionális és programszintű jövőbeni fejlesztésekről is beszélt, kiemelte, hogy a fenntartható városfejlesztés egyértelműen prioritást élvez.
„A vármegyei kormányhivatal két területen kapcsolódik a helyi vállalkozásokhoz, a felügyeleti ellenőrzéssel és a munkaerőpiaci programokkal, valamint a foglalkoztatás növelését célzó programokkal” – mondta a fórumon Janovics Péter, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztályvezetője. Arra emlékeztetett, hogy a másfél évtizeddel ezelőtti munkaerőpiaci állapothoz képest jelentős változások és állami beavatkozások valósultak meg, ilyen például a közfoglalkoztatási program, amely az utóbbi időkben már a nyílt munkaerőpiacra történő kivezetést célozta meg. A foglalkoztatás szempontjából a főosztályvezető köszönetét fejezte ki a vármegye vállalkozásainak, amelyek együttműködtek a foglalkoztatás élénkítésében. Janovics Péter aláhúzta: az álláskeresők száma Csongrád-Csanád vármegyében a 2010-es több mint 20 ezerről a negyedére, mintegy 5 ezer főre csökkent. A jövővel kapcsolatban megjegyezte, rövidesen elérhetőek lesznek az uniós forrásokra épülő GINOP Plusz programok, a TOP Pluszos projektek pedig részben már el is indultak.
Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a magyar gazdaság és a régió kilátásairól tartott előadást. Mint mondta: Magyarország 2023 negyedik éves alapon számított negyedéves GDP-növekedése (0,4 százalék) az EU középmezőnyébe tartozik, azonban a negyedéves dinamika és a decemberi exportadatok aggodalomra adnak okot. Az uniós források elapadása és a költségvetés kifeszített helyzete miatt állami beruházások jelentős része késlekedik. A magas kamatok miatt jelentősen visszaesett a háztartások beruházási aktivitása, ami negatívan hatott a vállalkozások teljesítményére is. A vállalkozások beruházásai például 12,1 százalékkal csökkentek 2023 harmadik negyedévében a 2022 harmadik negyedéves adathoz képest. A munkaerőpiac továbbra is feszes, igaz, már csökkenő mértékben. Az idei második félévtől már a reálbérek növekedése várható. Az Egyensúly Intézet szerint az infláció év végére 4,4 százalék lehet. Az euró árfolyama idén 394-401, jövőre 408-418 forint lehet. A munkanélküliséget idén 3,9, 2025-ben 3,7 százalékra prognosztizálja az Intézet.
Kozák Ákos Csongrád-Csanád vármegyével kapcsolatban elmondta, több kisebb település mellett Szeged kiemelkedő erővel rendelkezik a régió gazdaságában. Ráadásul Szeged az országos versenyben is szerepet kaphat, hiszen 2021-ben országosan a 7. helyen volt a városok közötti fejlődésben. Megállapította azt is, hogy a tapasztalatok szerint a nagy beruházások jelentős mértékben hatnak pozitívan az adott térség gazdaságára, és jelenleg ez történik Szegeden is.
A szövetség új stratégiájának 2023-2024-es megvalósítása
Eppel János, a VOSZ elnöke előadását azzal kezdte, a VOSZ független, érdekvédelmet ellátó szervezetként, a hagyományokra építve, de a kor kihívásaira és követelményeire válaszolva végzi munkáját és aktualizálja szolgáltatásait. Kiemelte, hogy a VOSZ mind országosan és vármegyei szinten is a vállalkozói közösség építőjeként tehet a vállalkozások sikeres működéséért. A VOSZ tavaly ünnepelte működésének 35. éves évfordulóját és ezen idő alatt, egyfajta híd szerepet töltött, tölt be vállalkozók és a mindenkori kormány között, amely minden körülmények között a szakmai alapú párbeszédre épül. A VOSZ vezetősége ezt a tradíciót kívánja folytatni, mert továbbra is abban hiszünk, hogy a mindenkori kormánnyal folytatott őszinte, nyílt párbeszéd az egyetlen út, amely sikeresen és hatékonyan működik és így szolgálhatja a VOSZ legjobban az általa képviselt vállalkozások érdekeit. Fontosnak tartja, hogy a 35 év alatt mind a szövetségben, mint a tagvállalatoknál felhalmozódott szakmai tudást és tapasztalatfelhasználásra kerüljön a szövetségen belüli közösségek, vármegyei szervezetek, tagozatok, szekciók adta kereteken belül, országosan és helyi szinten is. Az érdekvédelmi tevékenységen és Széchenyi Kártya Program működtetésén túl a VOSZ tavalyi évben több új szolgáltatást vezetett be a vállalkozások mindennapjainak megkönnyítése érdekében, de azokat folyamatosan kutatja, vizsgálja és fejleszti.
2024-ben továbbra is fontos az aktivitás és szervezettség: konkrét ügyek és projektek mentén sokkal többet kell kihozni a közös munkából, melyre az előbbiek miatt képes a VOSZ. „Akkora kihívások elé nézünk, hogy ezekre a korábbi eszközrendszerünk, beleértve a szövetséget és a vállalkozásokat is, már nem lesz elég, a körülmények, azaz változásigénynek megfelelően folyamatosan kellett megújulnunk, szervezett formában nagyobb együttműködésre, összefogásra van szükség. Nem egyedül vagyunk a világban, egy közösség tagjai vagyunk” – húzta alá Eppel János. „Nem elég, ha tudjuk, hogy miben vagyunk jók, azt másokhoz is el kell juttatnunk, mert a VOSZ jó márka” – jelentette ki.
A VOSZ legsikeresebb szolgáltatása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett Széchenyi Kártya Program a 21 év alatt 8000 milliárd forint kihelyezett forrás, több mint 500 ezer hitelszerződés önmagáért beszél. A kibővített program folytatódik, a következő évekre is garantálja a kormány a működését, ezzel rengeteg vállalkozás fejlődését lehet biztosítani. Az elnök kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy a vármegyei vállalkozásoktól is érkezzenek a témák, javaslatok, meglátások, amelyeket megvizsgálva, elemezve a VOSZ felkarolhat és képviselhet a szükséges fórumokon, hisz a win-win helyzet erősítése változatlanul elsődleges cél.
A szövetségnek van válasza az aktuális kérdésekre és kihívásokra is, melyeket a vállalkozások már egyre kevésbé kerülhetnek ki, ilyen a fenntarthatóság kérdése és az ESG témakörre. Az új kihívások kezelésére az összefogás és együttműködés az egyik legfontosabb válasz, így nagyon fontos, hogy nem csak a központban, de a vármegyékben is aktív, erős szervezetek és közösségek működjenek. Mind az irodahálózat kiépítése és a meglévő irodák fejlesztése országszerte lehetőséget ad a helyi vállalkozások számára közvetlen kapcsolatot teremteni a szövetséggel. „Továbbra is várjuk a megyei szervezetek, vállalkozók ötleteit, meglátásait, javaslatait, amelyekből merítkezni tudunk” – mondta Eppel János.
Perlusz László VOSZ főtitkár előadásában tájékoztatta a közönséget a VOSZ érdekvédelmi munkájának kutatási hátteréről és konkrét területeiről. Kiemelte, hogy a KSH adatai alapján ma Magyarországon 1 millió vállalkozás működik, amelyek nagy része a közép-magyarországi régióban található, de meg kell adni a lehetőséget a vármegyék vállalkozásainak is, hogy egyre jobban bekapcsolódjanak a gazdasági vérkeringésbe és a szervezet életébe is. Ezt a célt szolgálják a vármegyei közgyűlésekkel egybekötött vállalkozói fórumok és országos elnökségi részvétel is, továbbá előkészítés alatt áll egy olyan módosítás, amely után a vármegyékben telephellyel rendelkező cégek a vármegyei szervezet és szövetségi munka részeseivé válhatnak. A főtitkár kiemelte, hogy 2023-ban indult az Egyensúly Intézettel közösen a VOSZ Barométer üzleti hangulat index felméréssorozat a VOSZ-tagvállalatok körében (összesen 25 ezer aktív tagi közösség), amely nagyon értékes adatokkal segíti a VOSZ munkáját, jelezve azt is, hogy milyen területre kell koncentrálni. Jelentős eseménynek nevezte, hogy 2023-ban a magyar Parlament december első péntekét hivatalosan is a Magyar Vállalkozók Napjává nyilvánította 170 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, amely a tavalyi jubileumi évben a vállalkozók munkájának és társadalmi szerepének méltó elismerése volt.
A kereslet, a megrendelések és a beruházások növelése 2024-ben elsődleges érdek, ehhez a hitelezési lehetőségek további bővítésére is szükség van. Perlusz László kitért arra is, hogy a vállalkozói közösség üdvözölte a kamatok csökkentését, de szerinte a jelenlegi inflációs és gazdasági folyamatok jelentősebb csökkentést indokolnának, amely további bővülésre és fejlesztésekre ösztönözné a magyar kis- és középvállalkozói szektor egészét.
A VOSZ vezetői részéről még az is elhangzott, hogy stratégiai cél, hogy a vállalkozások hatékonyságnövelését segítsék különböző szolgáltatásokkal, amelyek közül kiemelkedik a VOSZPort, a digitális vállalkozói vezérlőpult, amely a számlázástól a céginformációs lekérdezésig, az elektronikus aláírásig, kkv-minősítésig sok mindenben segít immár a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Egyúttal bejelentették, hogy vállalkozásfejlesztési tanácsadó szakember kezd dolgozni minden vármegyében a következő negyedévtől kezdve, a Széchenyi Kártya Programot koordináló kollégával közös irodában. A kkv-kat kívánják összekötni szolgáltatókkal, például képzési vagy kontrolling területen – ezzel is bővítve a VOSZ szolgáltatási portfólióját. A közeljövőben a VOSZ kiemelten foglalkozik majd az induló és a 0-5 éves vállalkozásokkal is, mert a jelenlegi 50 százalékos lemorzsolódáson javítani kell.
