„Tisztelt Munkatársam! Kedves Kollégám!

Kedves Küzdőtársaim, Barátaim, határon innen és túl!

Ezúton tájékoztatlak, hogy a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonyom a mai nappal, 2026. április 30-ával megszűnt.

Tisztelettel és szeretettel írom most ezeket a sorokat, melyek nem csak az elmúlt 11, hanem a ténylegesen a mögöttem álló 32 évet zárják le. Voltam kezdő hivatalnok, képviselő, házelnök, voltam fent és voltam lent, de egy biztos: mindig a nemzetemet szolgáltam.

Az elmúlt 11 évben Orbán Viktor miniszterelnök úr és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr megbízásából olyan feladatot teljesíthettem, amely mindig is szívügyem volt: a határainkon kívül élő nemzettársaink autonómiatörekvéseinek segítése.

Az első lépéseket az Országgyűlés elnökeként több, velem azonos értékvilágú munkatársammal tehettem meg, egy korábbi érában, amikor 2004-ben életre hívtuk a párbeszéd színterét biztosító Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát.

Sokan sokféleképpen tettek hozzá az elmúlt két évtizedben a Kárpát-medencei, a diaszpórában és a szórványban élő magyar közösségek életéhez. Büszke vagyok arra, hogy olyan emberekkel dolgozhattam együtt, akik mind-mind elkötelezettek voltak a nemzet iránt, és értéket teremtettek: akár egy ötlettel, egy program megálmodásával, megvalósításával, akár rengeteg háttérmunkával és adminisztrációval, akár egy-egy nehéz, ugyanakkor eredményes döntéshozatallal. Mindaz, amit együtt az elmúlt esztendőkben elértünk, egyetlen eredőbe foglalható, egységes nemzetet teremtettünk.

Szeretném megköszönni azt a teremtő, ugyanakkor őrző és érző munkát, amelyet az országhatárainkon kívül élő magyar közösségeink összefogásáért, összetartozásunk, a nemzettudat erősítéséért, hagyományaink és kultúránk, identitásunk megőrzéséért, gazdagodásáért együtt végeztünk.

Kívánom, hogy a további munkában és a mindennapokban is őrizzük meg azt az erőt és elhivatottságot, amellyel a diaszpórában és a nemzeti kisebbségben élő magyar közösségeink megmaradását, boldogulását és gyarapodását segíteni tudjuk. Óvjuk a nemzetet a jövőben is, hittel, hűséggel és tartással!

Hálával és egyben szeretettel kívánok további sikereket, eredményeket!

Ismét csak azzal tudok búcsúzni, ahogy azt 2009-ben, házelnöki leköszönő beszédemben is tettem: bármi legyen is, mindig a nemzetemet szolgálom.

Isten óvja a nemzetet!

Budapest, 2026. április 30.

Üdvözlettel:

Dr. Szili Katalin”