A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei szervezetei 2024-ben márciusban és áprilisban tartják éves rendes beszámoló taggyűléseiket, melyekkel egyidőben vállalkozói fórum és országos elnöki látogatásokra is sor kerül. A vállalkozói fórumok célja, hogy a VOSZ tájékoztatást adjon 5 éves új stratégiájának és cselekvési programjának eddigi eredményeiről, a szövetség aktuális gazdaságpolitikai kérdésekre adandó válaszairól, valamint a vármegyei VOSZ-szervezetek beszámoljanak 2023-ban végzett munkájukról.

A Komárom-Esztergom vármegyei vállalkozói fórumot Tatabányán rendezték meg március 19-én.

A rendezvényen Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere köszöntötte a vendégeket. Elmondta: köszönettel tartozik a VOSZ helyi szervezetének, hogy a vállalkozások felé hitet és bizalmat építenek, ezzel az önkormányzat terveinek megvalósítását is támogatják.

„Köszönettel tartozunk a VOSZ-nak az elmúlt 35 évért, remélem, hogy a rendszerváltás idején indult vállalkozások mellett ma egyre több fiatal csatlakozik” – ezt már dr. Kancz Csaba, Komárom-Esztergom vármegye főispánja mondta köszöntőjében, majd hozzátette, ezt a folyamatot a Kormányhivatal is igyekszik támogatni, csak az elmúlt időszakban kétszáz fiatal helyi vállalkozó kapott kormányzati segítséget. „Ez azért is fontos, mert a vállalkozói generációváltás gördülékenyebben megvalósulhat!” – hangsúlyozta.

Borsó Tibor, a Komárom-Esztergom Vármegyei Közgyűlés alelnöke is felszólalt a fórumon, elismeréssel beszélt a VOSZ vállalkozói érdekképviseleti munkájáról. Egyúttal aláhúzta, hogy egy vállalkozás sikerességét nemcsak az állandó megújulás és az innovációs képesség erősíti, hanem azok a személyes, szakmai kapcsolatok is, amelyeknek hatékony fóruma a vállalkozói szervezet. Említést tett arról is, hogy a vármegyei kormányhivatallal és a VOSZ helyi szervezetével együtt egy foglalkoztatási paktumban dolgoznak, hogy a vállalkozásokat segítsék a munkaerőpiaci problémák megoldásában.

Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a magyar gazdaság és a régió kilátásairól tartott előadást. Mint elmondta: Magyarország 2023 negyedik éves alapon számított negyedéves GDP-növekedése (0,4 százalék) az EU középmezőnyébe tartozik, azonban a negyedéves dinamika és a decemberi exportadatok aggodalomra adnak okot. Az uniós források elapadása és a költségvetés kifeszített helyzete miatt állami beruházások jelentős része késlekedik. A magas kamatok miatt jelentősen visszaesett a háztartások beruházási aktivitása, ami negatívan hatott a vállalkozások teljesítményére is. A vállalkozások beruházásai például 12,1 százalékkal csökkentek 2023 harmadik negyedévében a 2022 harmadik negyedéves adathoz képest. A munkaerőpiac továbbra is feszes, igaz, már csökkenő mértékben. Az idei második félévtől már a reálbérek növekedése várható. Az Egyensúly Intézet szerint az infláció év végére 4,4 százalék lehet.

Az euró árfolyama idén 394-401, jövőre 408-418 forint lehet. A munkanélküliséget idén 3,9, 2025-ben 3,7 százalékra prognosztizálja az Intézet.

A vármegyére kitérve Kozák Ákos elmondta, hogy más régiókhoz képest településföldrajzi probléma ugyan nem sújtja a térséget, mégis kijelenthető, hogy egyfajta megosztottság figyelhető meg, hiszen gazdasági erő tekintetében a megyeszékhely előtt három település is van: Komárom, Esztergom és Tata. Közöttük például Komárom a 2014-21. közötti időszakban országos viszonylatban is a második leggyorsabban fejlődő város volt.

A szövetség új stratégiájának 2023-2024-es megvalósítása

Eppel János, a VOSZ elnöke előadását azzal kezdte, hogy a VOSZ független, érdekvédelmet ellátó szervezetként, a hagyományokra építve, de a kor kihívásaira és követelményeire válaszolva végzi munkáját és aktualizálja szolgáltatásait. Kiemelte, hogy a VOSZ mind országosan és vármegyei szinten is a vállalkozói közösség építőjeként tehet a legtöbbet a vállalkozások sikeres működéséért.  A VOSZ tavaly ünnepelte működésének 35. éves évfordulóját, ezen idő alatt, egyfajta híd szerepet töltött és tölt be ma is a vállalkozók és a mindenkori kormány között, amely minden körülmények között a társadalmi párbeszédre épül. „A VOSZ vezetősége ezt a tradíciót kívánja folytatni, mert továbbra is abban hiszünk, hogy a mindenkori kormánnyal folytatott őszinte, nyílt párbeszéd az egyetlen út, amely sikeresen és hatékonyan működik” – húzta alá. A 35 év alatt mind a szövetségben, mint a tagvállalatoknál felhalmozódott szakmai tudást és tapasztalatot felhasználni a szövetségen belüli közösségek, vármegyei szervezetek, tagozatok, szekciók feladata mind országosan és helyi szinten is. Az érdekvédelmi tevékenységen és a Széchenyi Kártya Program működtetésén túl a VOSZ tavaly több új szolgáltatást vezetett be a vállalkozások mindennapjainak megkönnyítése érdekében, és azokat folyamatosan kutatja, vizsgálja és fejleszti.

2024-ben továbbra is fontos az aktivitás és szervezettség: konkrét ügyek és projektek mentén sokkal többet kell kihozni a közös munkából, amelyre az előbbiek miatt képes a VOSZ. „Akkora kihívások elé nézünk, hogy ezekre a korábbi eszközrendszerünk már nem lesz elég, meg kellett újulnunk, nagyobb együttműködésre, összefogásra van szükség, szervezett formában. Nem egyedül vagyunk a világban, egy közösség tagjai vagyunk” – húzta alá Eppel János. „Nem elég, ha tudjuk, hogy miben vagyunk jók, azt másokhoz is el kell juttatnunk, mert a VOSZ jó márka” – jelentette ki.

A VOSZ legsikeresebb szolgáltatása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett Széchenyi Kártya Program a 21 év alatt 7800 milliárd forint kihelyezett forrás, több mint 480 ezer hitelszerződés önmagáért beszél. A kibővített program folytatódik, a következő évekre is garantálja a kormány a működését, ezzel rengeteg vállalkozás fejlődését lehet biztosítani. Az elnök kiemelte, nagyon fontos, hogy a vármegyei vállalkozásoktól is érkezzenek témák, javaslatok, meglátások, amelyeket megvizsgálva, elemezve a VOSZ felkarolhat és képviselhet a szükséges fórumokon, hiszen a win-win helyzet erősítése változatlanul elsődleges cél.

A szövetségnek van válasza az aktuális kérdésekre és kihívásokra is, amelyeket a vállalkozások már egyre kevésbé kerülhetnek ki, mint a fenntarthatóság kérdése és az ESG témakörre. Az új kihívások kezelésére az összefogás és együttműködés az egyik legfontosabb válasz, így nagyon fontos, hogy nem csak a központban, de a vármegyékben is aktív, erős szervezetek és közösségek működjenek, amelyek mind az irodahálózat kiépítése és meglévő irodák fejlesztése lehetőséget ad országszerte a helyi vállalkozások számára közvetlen kapcsolatba lépni a szövetséggel. „Továbbra is várjuk a megyei szervezetek, vállalkozók ötleteit, meglátásait, javaslatait, amelyekből merítkezni tudunk” – mondta Eppel János.

Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese tájékoztatta a résztvevőket a VOSZ érdekvédelmi munkájának kutatási hátteréről és konkrét területeiről. Kiemelte, hogy a KSH adatai alapján ma Magyarországon 1 millió vállalkozás működik, amelyek nagy része a közép-magyarországi régióban található, de meg kell adni a lehetőséget a vármegyék vállalkozásainak is, hogy egyre jobban bekapcsolódjanak a gazdasági vérkeringésbe és a szervezet életébe is. Ezt a célt szolgálják a vármegyei közgyűlésekkel egybekötött vállalkozói fórumok és országos elnökségi részvétel is, továbbá előkészítés alatt áll egy olyan módosítás, amely után a vármegyékben telephellyel rendelkező cégek a vármegyei szervezet és szövetségi munka részeseivé válhatnak. Az elnökhelyettes kiemelte, hogy 2023-ban indult az Egyensúly Intézettel közösen a VOSZ Barométer üzleti hangulat index felméréssorozat a VOSZ-tagvállalatok körében (összesen 25 ezer aktív tagi közösség), amely nagyon értékes adatokkal segíti a VOSZ munkáját, jelezve azt is, hogy milyen területre kell koncentrálni. Jelentős eseményként még elmondta, hogy 2023-ban a magyar Parlament december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjává, hivatalosan is jeles nappá nyilvánította 170 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, amely a tavalyi jubileumi évben a vállalkozók munkájának és társadalmi szerepének méltó elismerése volt.

A kereslet, a megrendelések és a beruházások növelése 2024-ben elsődleges érdek, ehhez a hitelezési lehetőségek további bővítésére is szükség van. Ádám Imre kitért arra is, hogy a vállalkozói közösség üdvözölte a kamatok csökkentését, de szerinte a jelenlegi inflációs és gazdasági folyamatok indokolnának egy jelentősebb csökkentést, amely további bővülésre és fejlesztésekre ösztönözné a magyar kis-és középvállalkozói szektor egészét.

A VOSZ vezetői részéről elhangzott: stratégiai cél, hogy a vállalkozások hatékonyságnövelését segítsék különböző szolgáltatásokkal, amelyek közül kiemelkedik a VOSZPort, a digitális vállalkozói vezérlőpult, amely a számlázástól a céginformációs lekérdezésig, az elektronikus aláírásig, kkv-minősítésig sok mindenben segít immár a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Egyúttal bejelentették, hogy vállalkozásfejlesztési tanácsadó szakember kezd dolgozni minden vármegyében a következő negyedévtől kezdve, a Széchenyi Kártya Programot koordináló kollégával közös irodában. A kkv-kat kívánják összehozni szolgáltatókkal, például képzési vagy kontrolling területen – ezzel is bővítve a VOSZ szolgáltatási portfólióját. A közeljövőben a VOSZ kiemelten foglalkozik majd az induló és a 0-5 éves vállalkozásokkal is, mert a jelenlegi 50 százalékos lemorzsolódáson javítani kell.

A VOSZ vállalkozói fórumán felszólalt Milus Gábor rendőr ezredes, a Komárom-Esztergom vármegyei Rendőrkapitányság főkapitány-helyettese is, aki bemutatta a szervezet közlekedésbiztonsági programját, hangsúlyozva, hogy a vármegyét érintő intenzív gazdasági fejlődés következménye, hogy ezt a területet kiemelten kezelik.

„2 433 631” – ezt a számot említette előadásában Dorner Attila, az Északi Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet területi igazgatója. Ez a szám a 2023-ban nyugdíjasként Magyarországon élők száma. Dorner Attila hozzátette: közülük az 58 és 70 év közöttiek – több mint 210 ezer fő – potenciális munkaerőként jelenhetnek meg a munkaerőpiacon. A szakember többek között beszélt arról is, hogy a hasznosságérzet miatt is fontos, hogy munkát vállaljon ez a generáció. Kiemelte, különösen a kkv-szektor számára lehet fontos munkaerőpiaci erőforrás a nyugdíjasok foglalkoztatása, ezt pedig különböző állami intézkedések, például adókedvezmények is támogatnak.

Szendrői Dávid, a Coach Connect Kft. ügyvezetője a fórumon tájékoztatta a résztvevőket az aktuális munkaerőfejlesztési és fenntarthatósági támogatásokról és pályázatokról.

Sallai Péter, az Energrade Kft. stratégiai tanácsadója a vállalkozásokat érintő energetikai fejlesztési lehetőségekről beszélt.

Pordán Zsigmond, a VOSZ Komárom-Esztergom Vármegyei elnöke a vállalkozói fórumot követő közgyűlésen beszámolt a szervezet elmúlt évi tevékenységéről. Kiemelte, hogy 25 éve alakult meg a vármegyei szervezet, és 2002-ben már át is adták az első Széchenyi Kártyát helyi vállalkozóknak. Hozzátette, hogy 2023-ban a VOSZ vármegyei szervezetének irodája 1432 Széchenyi Kártya-igénylést teljesített, 65 milliárd forint értékben.