A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége 2026-ban is országjárásra indult, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Vas Vármegyei Szervezet rendezvényét Szombathelyen tartották 2026. március 26-án.
Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke köszöntőjének elején gratulált Szárnyas Jánosnak, a VOSZ Vas vármegyei leköszönő elnökének. Szárnyas Jánost március 15-e alkalmából a Közgyűlés által alapított Vas Vármegye Gazdaságáért díjjal tüntették ki. Majthényi László a VOSZ-t olyan szervezetnek nevezte, amelyet határozott tervek, határozott elképzelések és rendszeres munka jellemzi olyan nehéz, olykor válságos időkben is, amilyenekben 2008 óta volt részünk. Mint fogalmazott: folyamatosan olyan kihívások érnek bennünket, amelyekre egyre nehezebb választ adni, s egy vállalkozás egymaga olykor nem is képes erre. Ráadásul egyes jelzések szerint 2026 az elmúlt évtizedek egyik legkritikusabb éve lehet. Ilyenkor elengedhetetlen egy jól működő szakmai szervezet munkája, valamint az állam segítsége. „Az összefogás ereje, az emberi leleményesség és az emberi tudás azonban most is átsegíthet bennünket a mélypontokon” – bíztatott Majthényi László.

Vörös-Gubicza Zsanett, a VOSZ Szolgáltatásfejlesztési és Projekt igazgatójaa 2022-2026. közötti stratégia eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy lezárták azt a négyéves ciklust, amely szerinte a Szövetség történetének legsikeresebb időszaka volt, s amelynek során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete.

A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.” A hagyományok ápolása mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős fejlődési programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazta meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. 2022-től 21 ezerről 25 ezerre bővült napjainkra az aktív és regisztrált tagok száma, a társszervezetekkel együtt pedig 65 ezer vállalkozást képvisel a Szövetség. Felkarolták a Kárpát-medencei magyar vállalkozók ügyét is, mintegy 7 ezer Kárpát-medencei magyar vállalkozóval működnek együtt. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve.
Már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái – erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi üzleti központ, találkozóhely lesz.
A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.
A VOSZ az elmúlt négy évben a korábbi erős alapokra és értékekre építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima díjrendszer és a vármegyei Prima díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.
A VOSZ Multimentor beszállítói programja már elindult három vármegyében (Hajdú-Bihar, Zala és Pest) a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés három fő pillére a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel. A VOSZPort digitális platform fejlesztése folyamatos, idén további új elemekkel bővül majd.
„Az elmúlt négy év nagyon biztos, stabil alapot teremtett ahhoz, hogy ezen az úton menjünk tovább, az eddig kialakított szolgáltatási területeket, illetve szervezeti struktúrát tovább építsük és tovább erősítsük” – összegezte Vörös-Gubicza Zsanett.
Gyalog Zsolt, a VOSZ Energetikai Szekciójának elnöke felhívta a figyelmet, hogy a Covid-járvány óta már a harmadik energiaválság nehezíti a gazdaság működését. A VOSZ-nak azonban mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. A nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. A csoportos energiabeszerzés technikai folyamatában ezekre figyelnek: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Strukturált módon árversenyre kell kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit. Április végéig minden vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget. A mintaprogram Debrecenben már elindult 2026. március 11-én.

Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója az ország és a vármegye gazdasági helyzetét elemezte interaktív prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három évnyi gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. Ezért már 2026-ban valamilyen szintű gazdaságpolitikai fordulatra lesz szükség, ráadásul annak ismeretében, hogy ma hatalmas verseny folyik az új beruházásokért, a vállalkozásfejlesztési forrásokért a feldolgozóipari alapú magyar gazdaságban. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra legfeljebb 1,5-2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, míg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésében 1,7 százalékra szállította le az idei GDP növekedési prognózisát. Kozák Ákos bejelentette, hogy a VOSZ új szolgáltatásaként március végétől a helyi irodákban is elérhetőek lesznek a havonta frissülő országos, területi és vármegyei gazdasági adatok, amelyek segíthetik a tervezést, a munkát. Megemlítette, hogy a vállalkozók üzleti hangulatát negyedévente feltérképező VOSZ Barométer, amely idén már nem csak a VOSZ tagvállalatok megkérdezésével készül, meghatározó hivatkozási alap lett. Tavaly év végén az országos átlag bruttó kereset 705 ezer forint volt, Vasban viszont 636 ezer. Magyarországon 65-70 ezer volt a betöltetlen álláshelyek száma, Vas vármegyében 2 ezer. A vármegyére is igaz, hogy nem elég hatékonyak a kkv-k.

A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Vas Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Szárnyas Jánost azelnöki beszámolója előtt köszöntötte Eppel János, a VOSZ országos elnöke, mint mondta: „a rengeteg munkáért elismerés jár, hiszen sokáig egyedül vitte a VOSZ zászlaját Vasban”. Szárnyas János részletesen ismertette a 2025-ös programokat, rendezvényeket, s megjegyezte: „szívügyem a csapatépítés, egy jó szervezet akkor tud igazán dominálni, akkor tud alkotni, hogyha közösen dolgozunk.” Bejelentette, hogy a jövőben nem tudja vállalni a mind több elfoglaltsággal járó elnöki megbízatást, de örömmel segíti az új vezetőt és az elnökséget – konkrétan már az idei Prima díjátadó gála szervezésében is.

A rendezvény végén zártkörű tisztújító közgyűlésen 5 évre Türk Árpádot választották a vármegyei szervezet elnök-küldöttének a leköszönő Szárnyas János helyére, aki társelnökként dolgozik tovább. Végül megválasztották az új elnökséget, az új alelnököt, illetve a küldötteket is.
Türk Árpád elmondta: négy éve tölti be az alelnöki szerepet Szárnyas János mellett. Tudatosan, közös munkával készültek arra, hogy átveszi az elnöki pozíciót, a munka tehát nem lesz számára új. A gazdasági helyzet nem stabil, a nyugat-magyarországi helyzetnek vannak előnyei és hátrányai. Előbbieket igyekeznek kihasználni, utóbbiakra megpróbálnak felkészülni.

