Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta: bár a gazdasági környezet számos bizonytalanságot hordoz, a finanszírozás terén ma is bőséges a kínálat. A Széchenyi Kártya Program konstrukciói, a KAVOSZ megoldásai, valamint a Demján Sándor Tőkeprogram és a helyi vállalkozásfejlesztési alap olyan eszközöket jelentenek, amelyek képesek érdemi támogatást nyújtani a cégeknek. Ugyanakkor a vállalkozások részéről még mindig érzékelhető némi óvatosság a tőkeprogramok iránt, ezért az elnök arra biztatta a cégeket, hogy bátrabban éljenek a lehetőségekkel – írja a Portfolio.
Hasonlóan vélekedett Weninger Richárd, a VOSZ Bács-Kiskun Vármegyei Szervezetének elnöke is, aki kiemelte: a térségben több mint 100 ezer vállalkozás működik, aminek 75 százaléka egyéni vállalkozó. A legnagyobb kihívást a biztos piac hiánya és az alultőkésítettség jelenti, ezért a rövid és hosszú távú finanszírozási lehetőségek kulcsfontosságúak. A szakember összehasonlításként említette, hogy míg Bács-Kiskun vármegyében mintegy 100 ezer vállalkozás működik, addig a hasonló mezőgazdasági jellegű osztrák tartományban, Burgenlandban mindössze 18 ezer, ennek ellenére az egy főre jutó GDP Burgenlandban több mint háromszorosa a Bács-Kiskun vármegyeinek, ami jól mutatja a hatékonyság növelésének szükségességét.
A VOSZ Bács-Kiskun Vármegyei Szervezetének elnöke arról is beszámolt, hogy a szervezet az elmúlt időszakban jelentős eredményeket ért el: taglétszámuk több mint 20 százalékkal nőtt, és hamarosan megnyitják vállalkozásfejlesztési irodájukat a kecskeméti Katona József téren. Az új iroda jogi, számviteli és finanszírozási tanácsadással is segíti majd a helyi vállalkozásokat. Weninger Richárd kiemelte: a Széchenyi Kártya Program keretében tavaly 25 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki Bács-Kiskunban, 836 jóváhagyott hitelkérelemmel támogatva a vállalkozások fejlődését.
Európai szinten egyedülálló a Széchenyi Kártya Program
Perlusz László, a VOSZ főtitkára előadásában hangsúlyozta: a vállalkozások sikerének alapja a folyamatos fejlődés mellett a bizalom, amely nélkül a finanszírozás és a beruházások sem működhetnek. Felidézte, hogy a VOSZ irodahálózata, valamint a több mint két évtizede működő Széchenyi Kártya Program stabil pillért jelent a hazai kis- és középvállalkozások számára. A KAVOSZ-szal közösen működtetett konstrukció mára nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten is egyedülálló. A főtitkár kitért arra, hogy a VOSZ az elmúlt években számos krízishelyzetben tudott gyorsan reagálni: így született például a speciális hitelprogram a kisbenzinkutak megsegítésére a benzinárstop idején, illetve az útdíj-hitel a fuvarozók támogatására. Kiemelte, hogy a VOSZ nemcsak finanszírozási, hanem digitális és szakmai támogatást is nyújt. A VOSZPort alkalmazás, a beszállítói fejlesztési program, valamint a külpiaci képviseletek mind azt szolgálják, hogy a magyar vállalkozások erősebbek legyenek a hazai és nemzetközi versenyben.
Új stratégiát vezet be a KAVOSZ
A KAVOSZ Zrt. jelentős átalakuláson megy keresztül, és új jövőképet vázolt fel a kis- és középvállalkozások finanszírozásának támogatására – mondta el előadásában Mészáros Ádám, a vállalat stratégiai és üzleti főigazgatóság vezérigazgató-helyettese. A szakember kiemelte, céljuk, hogy az elkövetkező időszakban új termékeivel és versenyképes megoldásaival olyan lehetőségeket teremtsen a kkv-k számára, amelyek pozitív hatással lesznek a gazdaságpolitikára is. A Széchenyi Kártya Program keretében jelenleg nyolc különböző terméktípust kínálnak, 1 millió forinttól 500 millió forintig terjedő finanszírozási lehetőségekkel. A KAVOSZ több mint 200 regisztráló irodával rendelkezik országszerte, ahol a vállalkozók tanácsadást és segítséget kaphatnak. Mészáros szerint a hosszú távú tervezés legnagyobb akadályai között szerepel a piaci helyzet kiszámíthatatlansága, a felmerülő költségek növekedése, valamint a munkabérek emelkedése és a munkaerőhiány. A KAVOSZ új irányai között ezért szerepel az alacsonyabb kamatkörnyezet kialakítása, új támogatott konstrukciók bevezetése, magasabb kockázatvállalás, digitalizáció és adminisztrációcsökkentés. Tervezik egy digitális időpontfoglaló rendszer bevezetését és AI alapú megközelítések alkalmazását az ügyintézés gyorsítására.
Akár 200 milliós önerőt is kaphatnak a vállalkozások
A kecskeméti fórumon dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója, igazgatósági tagja is előadott a vállalkozások finanszírozási lehetőségeiről és a Demján Sándor Tőkeprogram szerepéről. A vezérigazgató szerint a kkv-k a magyar gazdaság gerincét adják, ugyanakkor számos növekedési, termelékenységi és likviditási problémával küzdenek, így a hitel- és tőkeprogramok kombinációja kulcsfontosságú. Részletesen ismertette a Demján Sándor Tőkeprogram működését, kiemelve, hogy a tőkebefektetések szokásosan magas hozamelvárással működnek, de a program állami hátterének köszönhetően kedvező, 5 százalék-os kamatszint mellett biztosít forrást. „Az állam ugyanakkor nem szerez tulajdont a cégekben, az alapot teljes egészében a kamara irányítja” – hangsúlyozta.
