A konferenciát Balogh Károly, a VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei szervezetének elnöke köszöntötte.
A KAVOSZ és a Portfolio közös országjárásának debreceni állomásán 2025. október 20-án Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőbeszédében arról beszélt, hogy a magyar kkv‑k versenyképességének és termelékenységének növelése elengedhetetlen, mert a hazai hozzáadott érték messze elmarad a nyugati szinttől. Bár a vállalkozások szerint a finanszírozás csak a hetedik növekedési tényező, a jó projektekhez kulcs a megfelelő forrás – miközben a beruházási ráta 21–22 százalékra esett. Jelentős pénz áll rendelkezésre (például 600 milliárd forint az élelmiszeriparban), nagy potenciál van a szolgáltatásokban, és Debrecen térségében a külföldi cégek nyomán számottevő jövedelem keletkezik – írja a Portfolio.
VOSZ: érdekképviselet és vállalkozói támogatás
Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökhelyettese kiemelte, hogy a VOSZ fő tevékenysége az érdekképviselet. A szervezet folyamatosan tárgyal a kormánnyal és különböző minisztériumokkal a vállalkozók érdekében, és javaslatokat tesz a jogszabályok módosítására. Az elnökhelyettes bemutatta a magyarországi gazdasági helyzetet ábrázoló hangulati hőtérképet, amely 2025 első három negyedévében mutatja a vállalkozók hangulatát. A VOSZ Barométer három tényezőt vizsgál: a beruházások mértékét, a vállalkozók pénzügyi helyzetét és az üzleti hangulatot. „Látszik, hogy 2023-ban kijöttünk a Covidból, már mindenki bizakodott, a gazdaság úgy nézett ki, hogy meg fog indulni” – mondta Ádám Imre. Azonban a helyzet azóta romlott, a beruházások mértéke és a vállalkozói hangulat jelentősen csökkent. A VOSZ egyik kiemelkedő programja a beszállítói fejlesztési program, amelynek keretében a PwC Hungary segítségével multinacionális vállalatok anyavállalatait keresik fel, hogy információt szerezzenek a beszállítóvá válás feltételeiről. A program során a VOSZ végigkíséri a vállalkozásokat a folyamaton, segítve őket a fejlesztésekben és a kapcsolatfelvételben.
Beszélt a VOSZPort alkalmazásról is, amely egy digitális platform a vállalkozások számára, mely lehetővé teszi, hogy egy helyen érjék el a szükséges információkat, programokat és rendszereket. Ádám Imre kitért a VOSZ irodahálózatára, amely ingyenes tanácsadást nyújt a tagoknak pénzügyi, gazdasági és egyéb vállalkozásokat érintő témákban. Bemutatta a szervezet energetikai szekcióját, amely segíti a vállalkozásokat az energiaköltségek csökkentésében és a hatékonyabb energiafelhasználásban. A KAVOSZ Zrt.-n keresztül már több mint 500 ezer hitelszerződést kötöttek, és több mint 9 ezer milliárd forint tőkehitel jutott el a vállalkozásokhoz.
Dr. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a KAVOSZ Zrt. igazgatóságának elnöke kiemelte a pénzügyi tudatosság fontosságát a vállalkozói szférában. „A pénzügyi viselkedés és attitűd az, ami miatt lemaradunk” – fogalmazott, utalva arra, hogy bár a magyar vállalkozók pénzügyi ismeretei megfelelőek, a pénzügyi viselkedésük és hozzáállásuk még fejlesztésre szorul. Az előadó részletesen ismertette a Széchenyi Kártya Program aktuális helyzetét. A program keretében jelenleg hét termék érhető el 3 százalékos kamattal, ami jelentősen növelte az érdeklődést a vállalkozók körében. A KAVOSZ statisztikái szerint a likviditási típusú hitelek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet. Az előadásból kiderült, hogy Debrecen és környéke, Hajdú-Bihar vármegye kiemelkedően teljesít a Széchenyi Kártya Program igénybevételében. A régió a GDP-ben való 4-5 százalékos részesedéséhez képest magasabb arányban vesz részt a programban. A KAVOSZ jövőbeli tervei között szerepel az agrár mikrofinanszírozás feltételeinek könnyítése, a faktoring területén felmerülő problémák kezelése, valamint az energetikai szektorban, különösen az energiatárolás és a hitelesített energiamegtakarítások területén való szerepvállalás lehetőségeinek vizsgálata.
Bővül a Demján Sándor Tőkeprogram
Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja bemutatta a Demján Sándor Tőkeprogram legújabb fejlesztéseit és a tőkeági finanszírozás lehetőségeit. A program keretösszege 100 milliárd forint, amelyből a vállalkozások 100-200 millió forint közötti összeget igényelhetnek. A közeljövőben azonban jelentős változások várhatók. „A maximált összeg felemelésre kerül 400 millió forintra, a következő egy-két hétben ennek a hivatalos bejelentése várható” – emelte ki Dr. Bánfi Zoltán. A program további újdonságai közé tartozik, hogy immár az ingatlanfejlesztések is finanszírozhatóvá válnak, valamint a kereskedő cégek is igénybe vehetik a támogatást. Emellett a generációváltást elősegítő projektek, akvizíciók és forgóeszköz-finanszírozás is bekerült a támogatható célok közé.
A Budapesti Értéktőzsde igazgatója, Nagy Péter Gábor részletesen ismertette a tőzsde történetét, működését és a cégek számára nyújtott lehetőségeket. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az elmúlt több mint három évtizedben a BUX index, a tőzsde legfontosabb mutatószáma, 1000 pontos indulási értékről 100 ezer pontra emelkedett 2025 júliusára, ami éves átlagban 14 százalékos hozamot jelent. Nagy Péter Gábor bemutatta a vállalatok finanszírozási lehetőségeinek fejlődését, kiemelve, hogy a tőzsdei megjelenés általában a középvállalati méret elérése után válik aktuálissá. Ismertette a hitel, kötvény és részvény közötti különbségeket, hangsúlyozva, hogy ezek nem versenytársak, hanem kiegészítik egymást.
(Fotók: Portfolio)
