A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége 2026-ban is országjárásra indult, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szervezet rendezvényét Győrben tartották 2026. március 25-én.
Pintér Bence, Győr polgármestere köszöntőjében kiemelte: „nincs vita arról Győrben, hogy az elmúlt száz évben a vállalkozások tették fel a várost Európa gazdasági térképére. Ahogy arról sincs, hogy amennyire csak tudjuk, igazságosan kell támogatnunk a vállalkozókat. Sikeres vállalkozások nélkül nincs sikeres Győr.” A segítés része például, hogy a nagyvárosok közül Győrben a legalacsonyabb iparűzési adó 1,7 százalékkal, amelyet az önkormányzat a jövőben sem kíván emelni. A polgármester szerint azonban a gazdasági helyzet nem könnyű, az állami elvonások 2026-ban növekedni fognak, a szolidaritási adó 600 millió forinttal 13,1 milliárdra nő. Felhívta a figyelmet, hogy Győr is nehéz finanszírozású helyzetbe kerülhet, ha a kormány nem módosít az önkormányzati politikáján.
„A VOSZ az elmúlt 37 évben rengeteget tett azért, hogy a vállalkozókat megbecsülje a társadalom. Az adófizetés, a társadalmi felelősségvállalás és a foglalkoztatás egyértelműen azt bizonyítja, hogy nem csak hasznos, hanem meghatározó tagjai is vagyunk a társadalomnak” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ országos elnökhelyettese, aki a 2022-2026. közötti stratégia eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy lezárták azt a négyéves ciklust, amely szerinte a Szövetség történetének legsikeresebb időszaka volt, s amelynek során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. „Erős csapatmunkával új stratégiát indítottunk el 2022 januárjában, amelynek az utolsó évét éljük, idén vármegyei és országos szinten is tisztújításra kerül sor” – kezdte beszédét a Vállalkozói Fórumon. Fontosnak tartotta, hogy több szó essen a múltról. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete, mondta Gazsi Attila.
A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.”
Gazsi Attila szerint a hagyományok megőrzése mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős fejlődési programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazták meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. 2022-től 21 ezerről 25 ezerre bővült az aktív és regisztrált tagok száma, a társszervezetekkel együtt pedig 65 ezer vállalkozást képvisel a Szövetség. Felkarolták a Kárpát-medencei magyar vállalkozók ügyét is, mintegy 7 ezer Kárpát-medencei magyar vállalkozóval működnek együtt. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve.
Nagy eredménynek nevezte az elnökhelyettes, hogy már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái – erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi üzleti központ, találkozóhely lesz.
A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.
Az elnökhelyettes szerint a VOSZ a korábbi erős alapokon, erős értékeire építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima díjrendszer és a vármegyei Prima díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.
„A VOSZ a közös feladatokhoz partnerséget kínál és partnerséget kér. A VOSZ erősebb, mint négy éve volt, és biztos vagyok benne, hogy négy év múlva sokkal erősebb lesz, mint ma” – összegezte Gazsi Attila.
Gyalog Zsolt, a VOSZ Energetikai Szekciójának elnöke felhívta a figyelmet, hogy a Covid-járvány óta már a harmadik energiaválság nehezíti a gazdaság működését. A VOSZ-nak azonban mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. A nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. A csoportos energiabeszerzés technikai folyamatában ezekre figyelnek: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Strukturált módon árversenyre kell kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit. Április végéig minden vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget. A mintaprogram Debrecenben már elindult 2026. március 11-én.
Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója az ország és a vármegye gazdasági helyzetét elemezte prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három évnyi gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra legfeljebb 1,5-2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, míg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésében 1,7 százalékra szállította le az idei GDP növekedési prognózisát. Mint mondta: „ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon a régiós versenytársakhoz, a csehekhez, a lengyelekhez, évi 2-3 százalékos, 10 éven keresztül tartó folyamatos növekedés kell”. Kozák Ákos bejelentette, hogy a VOSZ új szolgáltatásaként március végétől a helyi irodákban is elérhetőek lesznek a havonta frissülő országos, területi és vármegyei gazdasági adatok, amelyek segíthetik a tervezést, a munkát. Megemlítette, hogy a vállalkozók üzleti hangulatát negyedévente feltérképező VOSZ Barométer, amely idén már nem csak a VOSZ tagvállalatok megkérdezésével készül, meghatározó hivatkozási alap lett. Tavaly év végén az országos bruttó átlagkereset 705 ezer forint volt, ebben a mutatóban Győr-Moson-Sopron felül teljesített 737 ezer forinttal. A nagyon feszes munkaerőpiac és Ausztria munkaerő elszívó hatása komoly bérversenyt követel. Foglalkoztatásban is jól áll a vármegye, a 15-74 éves korosztályban az országos 65 helyett 69 százalékkal. A beruházási kedv azonban itt sem magas, a kkv-k nagy általánosságban nézve tartalékolnak, kivárnak.
Ivánné Flender Ágota vármegyei vállalkozásfejlesztési tanácsadó előadásában elmondta: a VOSZ Multimentor beszállítói programja már elindult három vármegyében (Hajdú-Bihar, Zala és Pest) a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés három fő pillére a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel. A VOSZPort digitális platform fejlesztése folyamatos, idén további új elemekkel bővül majd. „Hiszünk a közösség erejében, ezért 2025-ben 15 szakmai közösséget hoztunk létre a tudásmegosztás, illetve az üzleti együttműködések elősegítésére” – hívta fel a figyelmet Ivánné Flender Ágota.
A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Dr. Kovács Péter elnöki beszámolójában párhuzamot vont, mint mondta: ami Dubainak az olaj, az a VOSZ-nak a Széchenyi Kártya, ám mellette egy sor új szolgáltatással, programmal több lábon áll a Szövetség, egyre több társszervezettel építenek win-win kapcsolatot. A vármegyében mind a VOSZ taglétszáma, mind a bevétele nőtt 2025-ben. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a vállalkozókkal az iskolákban találkozhatnak a diákok, ezt a programot folytatni fogják. Kiemelt jelentőségű az együttműködés stratégiai partnerükkel, a Széchenyi István Egyetemmel, amellyel workshopokot is szerveznek. A VOSZ rendszeresen szervez programokat a helyi cégeknél, kiváló az együttműködés a női vállalkozókkal, valamint a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével. A VOSZ vármegyei elnöksége idén két taggal bővült.
A rendezvény végén zártkörű tisztújító közgyűlésen 5 évre dr. Kovács Pétert újra megválasztották a vármegyei szervezet elnök-küldöttének, valamint megválasztották az új elnökséget, valamint a küldötteket is.
