A találkozónak a város legfőbb nevezetessége, a Károlyi-kastély adott otthont, ami nem kis részt Kovács Jenő polgármester erőfeszítéseinek köszönhetően pár éve már régi fényében pompázik, s ahol a gondolkodás középpontjában az eszmecsere fókuszában az üzletkötés, az üzleti ökoszisztéma megteremtése állt.

Üzlet nincs kapcsolat nélkül, a kapcsolathoz pedig találkozni és beszélni kell egymással. Erre hívta fel a figyelmet a találkozó során Márkos Tibor, a Szatmárnémeti Kisiparosok Kamarájának alelnöke, az esemény egyik szervezője. A vendéglátók ezt a célt nívós programokkal is igyekeztek színesíteni: a nagykárolyi polgármesteri hivatal és a Károlyi-kastély mellett a szatmárnémeti Püspöki Palota, Székesegyház és Megmaradás Háza mellett a Károlyi grófok könyvtárát és kriptáját is megmutatták a részvevőknek Kaplonyban. Az estékből a pincelátogatás sem maradhatott ki.

A KMVNF rendezvényei meglehetősen konzekvensen szerveződnek az üzlet körül, ami természetesen nem tekinthető véletlennek, mivel legfőbb törekvésük, Czomba Csaba elnök frappáns megfogalmazásában: az „egymásból megélés”, vagyis a kölcsönösen előnyös üzletek létrejöttének elősegítése, az ezt támogató környezet létrehozása, dinamikájának erősítése.

Az Európa fejlettebb országaihoz való felzárkózás, az ezekkel az piacokkal kiépülő üzleti kapcsolatok iránti érdeklődése ugyan némiképp ellen hat a magyar–magyar kapcsolatok gyors erősödének, de egyre több rendezvény példázza, hogy az „Adjunk üzletet egymásnak” gondolata kölcsönösen előnyös pozíciók eléréséhez, harmadik országokban történő kiteljesítéséhez vezethet.

Erre az alig több mint fél évtizedes múltra visszatekintő szervezet életében már szép számú példát találunk. Így találtak egymásra ipari automatizálással, a mezőgazdaság különböző ágaival vagy éppen a helyi termékekkel foglalkozó vállalkozások. Létrejöttek tartós üzleti kapcsolatok vajdasági és erdélyi vagy vajdasági és felvidéki vállalkozások között is, amelyekre korábban kevésbé példa akadt. „Számos ígéretes terület van, de főleg a turizmusban rejlenek nagy lehetőségek” – hívta fel a figyelmet Lőrincze Péter, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöki főtanácsadója és tiszteletbeli társelnöke.

Czomba Csaba szerint nagyon fontos, hogy a határon túli vállalkozók érezzék, mennyire fontosak, milyen meghatározó az a szerep, amit szűkebb hazájukban vállalnak. Ezért is nagy eredmény, hogy 2024-től nem két, hanem három határon túli vállalkozó részesülhet a Vállalkozók Napján átadásra kerülő Prima díjban.

Czomba Csaba köszöntője után Dinya Judit, a Kolozsvári Főkonzulátus külügyi attaséja, Kovács Jenő nagykárolyi polgármester és Lieb Mihály SzKK elnök is üdvözölte a résztvevőket.

Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese kiemelte: a szervezet küldetése a magyar vállalkozók és munkaadók tevékenységének és hosszútávú, sikeres működésének támogatása, elősegítése. Tevékenységük alappilléreit az érdekképviselet és érdekvédelem mellett a vállalkozások fejlesztése, a szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi felelősségvállalás jelentik. A VOSZ aktív tagvállalkozásainak száma jelenleg eléri a 25 ezer főt, mintegy negyedmillió embert foglalkoztatnak, összesített árbevételük 13,6 milliárd forint. A VOSZ ernyőszervezetként mintegy 65 ezer vállalkozást ér el, amelyek együttesen a GDP 54 százalékát adják, összesített árbevételük 35,5 milliárd forint.

Szili Katalin, a kormányfő főtanácsadója, az Országgyűlés volt elnöke az Alaptörvény szavaira hivatkozva hangsúlyozta: „Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért, amint ez számos formában meg is mutatkozik”. Ugyanakkor figyelmeztetett: „nemcsak a piacon, de a lét minden más aspektusában is azzal szembesülünk, hogy véget ért a kiszámíthatóság, a válságok és konjunktúrák periodikus váltakozásának időszaka. Válságok és háborúk korát éljük. A világot olyan turbulenciák uralják, amelyekre nagyon nehéz felkészülni. A vállalkozóknak mégis ezt kell tenniük, mert nélkülük sok egyéb mellett a határon túli magyarság szülőföldön maradása is reménytelen elvárás” – mutatott rá Szili Katalin.

Hajnal Virág – aki az eseményen távollétében Nagy Zsoltot, az Erdélyi Mentor Program összefogóját is képviselte – örömmel állapította meg, hogy a határon túli magyar vállalkozói közösségekben egyre határozottban van jelen egy olyan nagyvállalkozói réteg, amelyiktől az új generáció legjobbjai tanulhatnak. Ennek a helyben nélkülözhetetlen gyakorlati tudásnak az átadására szervezték és szervezik a sikeres mentorprogramokat. Kezdetben különösen a Vajdaságban mutatkoztak eredmények, ma viszont már Erdélyben is figyelemre méltó programokat szerveznek.

Ahogyan az a bemutatkozásokból kiderült, a fiatal generációk mentorálása, támogatása valamennyi határon túli vállalkozói egyesület programjának része valamilyen módon. Ilyen eredményről és törekvésekről számolt be Márkos Tibor mellett Staharoczki Zoltán, a Máramarosi Magyar Vállalkozók Egyesületének elnöke, Nagy Imre, a Szilágy megyei Vállalkozók Klubja elnöke és Gönczi József, a Bihar megyei Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) elnöke is. Utóbbi szavaiból kiderült: tíz vállalkozást sikerült pár éven belül támogatniuk az indulásban, illetve abban, hogy stabilizálják, erősítsék piaci pozícióikat.

Dr. Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora is a piac fontosságáról beszélt, mint mondta, olyan szakembereket kell képezniük, akik kellenek a piacnak és boldogulnak a piacon. A rektor szerint az NYE-ben ezt már felismerték, a haladást viszont némiképp lassítja, hogy az egyetemnek túl nagy a merítése, túl sok mindenre koncentrál, túl sok szakkal rendelkezik.

A résztvevők pitch bemutatkozásával Márkos Tibor moderálásának köszönhetően az április 19-i konferencianap zárása pörgősre sikerült. Több mint egytucat vállalkozó vázolta három percben cége tevékenységének legfontosabb elemeit. A vállalatirányítástól a kereskedelem legkülönbözőbb területein keresztül az agráriumig sokféle cégprofil terítékre került.

Bakcsy Tünde, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatója ezt az alkalmat is arra használta fel, hogy szervezetét még jobban megismertesse. Emlékeztetett rá, hogy szervezetük alapító tagja a KMVNF-nek, nagyon fontosnak nevezte azt a webfelületet, amely sokat segít abban, hogy a vállalkozók fizikai határok nélkül tudjanak egymásnak üzletet ajánlani.

Dombi Margit

(Fotók: Bart Imre)