Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a vállalkozásfejlesztési stratégia középpontjában a méretváltást elősegítő intézkedések vannak – írja a Portfolio. „Örömteli, hogy növekszik a társas és egyéni vállalkozások száma, a termelékenységnövelés terén azonban javulásra van szükség, aminek fejlődéséhez a digitalizáció és a technológia lehet a kulcs. Több, mint kétszeres a különbség a kkv-k és a nagyvállalatok termelékenysége között, ezért a kérdés különös jelentőséggel bír” – mondta Szolnoki Szabolcs.

A kkv szegmens növekedéshez elengedhetetlen a hitelállomány bővülése. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyarországi vállalati hitelállomány több mint fele támogatott konstrukció, ugyanakkor a Széchenyi Kártya Program keretében bevezetett kamatcsökkentés újabb érdeklődési hullámot indított el. „Lassan változó pozitív attitűd jellemzi a hazai kis- és közepes vállalatokat, amelyek a hazai belső keresletben bizonytalanok, a külső kereslet felé viszont megvan a bizalom, ezért is gondoljuk, hogy ebbe az irányba érdemes menni, ahol új nemzeti bajnokokra van szükség” – mutatott rá.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Széchenyi Kártya Program jelentőségét érzékeltetve elmondta, hogy 2002 és 2025 között mintegy 9 ezer milliárd forint értékben jött létre 510 ezer szerződés, ezen belül az utóbbi néhány év különösen intenzív volt. „Veszprém vármegye igazi mintaként szolgál, hiszen itt csak az utóbbi két évben 84 milliárd forint értékben helyeztünk ki forrást. Az idei befogadásokban is bőven van még tér, hiszen a vármegyében 40 százalék alatti a jelenlegi arány” – emelte ki Krisán László.

A KAVOSZ vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében a beruházási hitelek kamata tavaly ősszel 3,5 százalékra csökkent, majd idén március 1-je óta újabb fél százalékkal alacsonyabb szinten, immár 3 százalékon érhetők el. „Fix 3 százalék tíz évre kiemelkedő értékajánlat, ami mellett nem érdemes elmenni szó nélkül” – jegyezte meg, s rámutatott, hogy az évi 320 milliárd forintba kerülő Széchenyi Kártya Program adó oldalon 1000 milliárd bevételt generál.

„Jelenleg az alapkamat visszafogja a hitelkeresletet, a kamatpálya azonban csak az infláció féken tartása esetén fordulat lefelé, így ez utóbbi a legfontosabb feladat. A hitelezési aktivitás ugyanakkor a gazdaság ösztönzésének kulcsa, és messze nem aknáztuk ki a hitelezési lehetőségeket, hiszen nyugaton sokszoros volumenekről beszélünk” – fogalmazott a KAVOSZ vezérigazgatója.

(Fotó: Portfolio)