„A VOSZ Barométer felmérés kezdete óta a cégvezetők most először nevezték a gazdaságpolitikát az ország helyzetével kapcsolatos legfontosabb problémának. A megelőző negyedévekhez hasonlóan a kiszámíthatatlanság és az infláció továbbra is kiemelt országos probléma, valamint markáns gondnak nevezték a recessziót és a versenyképességet. A legnagyobb probléma ma az, hogy a vállalkozók a mindennapi munkájuk során nem látják visszaigazolva a hivatalos előrejelzések optimizmusát” – mondta Kozák Ákos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója a július 15-ei budapesti sajtó háttérbeszélgetésen.

Üzletihangulat alindex: 56 százalék

Az üzleti hangulat 56 százalékos értéke 1 százalékpontos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest, ez a második legalacsonyabb érték a mérés 2023-as kezdete óta. Mind a gazdasági helyzetre, mind a vállalkozások rövid-és hosszú távú kilátásaira vonatkozó percepciók pesszimistábbak, mint a megelőző negyedévben. A fizetési morállal kapcsolatos tapasztalatok egy éve a pozitív tartományban vannak.

A gazdasági helyzetet pesszimistán érzékelők aránya újra nőtt az előző negyedévhez képest. A cégvezetők 58 százaléka ítélte kockázatosnak a következő negyedévre várható általános gazdasági helyzetet, miközben azt mindössze 7 százalék tartotta pozitívan. 35 százalékuk szerint a gazdasági helyzet nem fog változni. A saját vállalkozást érintő hosszú távú (12 hónapos) cégvezetői kilátások jóval kedvezőtlenebbek az előző negyedévhez képest: jelentősen nőtt a nagyon pesszimisták, és csökkent az optimisták aránya. A rövid távú kilátások érdemben nem változtak egy negyedév alatt. Az előző negyedévhez képest jelentősen – 22-ről 27százalék-ra – nőtt azok aránya, akik szerint árbevételeik minimum 10 százalékkal elmaradnak a tervezettől; minden második cégvezető viszont úgy kalkulál, hogy bevételeik a terveknek megfelelően alakulnak majd. A fizetési morállal kapcsolatban a cégvezetők 38 százaléka tapasztal negatívumokat, ami a mérés kezdete óta a második legjobb érték, a 2023. I. negyedévi 36 százalék után. Javuló fizetési morálról a cégvezetők 12 százaléka számolt be, ami a legjobb érték 10 negyedév összevetésében.

Beruházások alindex: 33 százalék

A beruházások-alindex értéke mind az előző negyedévhez képest, mind a megelőző évek azonos időszakához képest jelentősen csökkent. A 33 százalékos érték 16 százalékponttal kevesebb, mint az első méréskor, 2023 első negyedévében. Új munkaerő felvételével a cégvezetők negyede számol, új beruházást pedig harmaduk tervez. A cégek 56 százaléka tudta befejezni a tervezett beruházásait. Csupán minden ötödik cégvezető találkozott potenciális üzleti lehetőséggel. A cégvezetők 12 százaléka gondolja úgy, hogy szükség lehet munkaerő elbocsátására 2025-ben, ez 3 százalékos romlás az előző negyedévvel összehasonlítva. Mint Kozák Ákos megjegyezte, ezen nem lehet csodálkozni, hiszen, ha nincs megfelelő kereslet, a vállalkozók miért ruháznának be?

Pénzügyi helyzet alindex: 62 százalék

Változatlanul a pénzügyi helyzet a legjobban teljesítő alindex a mutatók közül, azonban figyelmeztető jel, hogy a mérés kezdete óta lassú, trendszerű csökkenést mutat a jobb pénzügyi helyzetben lévő, tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya. Az alindex 62 százalékos értéke 1 százalékponttal magasabb a megelőző negyedévinél, és a fizetési probléma és adótartozás nélküli cégek aránya is tovább emelkedett. Továbbra is jelentős – 71 százalék – azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek az áraikba beépítik az inflációt, ennél csak az előző negyedévi adat volt rosszabb (73 százalék).

Fizetési morál, késedelmes fizetés

A VOSZ Barométer az állandó elemeket kiegészítve mindig tartalmaz egy-egy fontos kérdéskört. Legutóbb a kutatásban részt vett 400 VOSZ-vállalkozást a fizetési morállal kapcsolatos tapasztalataikról is megkérdezték.

A válaszokból kiderült, hogy a cégek valamivel több mint fele 0 és 15 nap közötti fizetési határidőben állapodik meg partnereivel, 37 százalékuk pedig 16 és 30 nap közötti határidőt állapít meg. A 30 napon túlnyúló fizetési határidőket alkalmazó cégek aránya elenyésző, mindössze 8 százalék. A cégek 44 százalékának partnerei időben fizetnek. 31 százalék azoknak a cégeknek az aránya, ahol a késedelmes fizetés 1-2 partnerre jellemző. A cégek negyedénél azonban gyakori a késedelmes fizetés. A válaszadók szinte kivétel nélkül minden esetben szerződésekben és világosan rögzítik a fizetési határidőket. A kifizetésekre vonatkozó hosszabbítási kérelem bár általánosságban nem jellemző, azért jelen van a cégek életében. A cégvezetők 79 százaléka szerint partnereik jellemzően betartják a fizetési határidőket. A lejárt számlákhoz köthető emlékeztetők küldése minden második kkv-t érinti, ugyanakkor a késedelmes fizetések miatti jogi lépések a cégek 9 százalékára jellemző. A részletfizetési megállapodások nem terjedtek el a hazai kkv-k körében, és a partnerek fizetési szokásai sem változnak rendszeresen.

Perlusz László: Nincsenek könnyű helyzetben a vállalkozások

Perlusz László, a VOSZ főtitkára a felmérés eredményeit összegezve kijelentette, hogy változatlanul nem könnyű a vállalkozási környezet, amit bizonyít a vállalkozások lemorzsolódása, hiszen havonta hozzávetőlegesen ezerrel több vállalkozás szűnik meg, mint amennyi alakul. (Az OPTEN legfrissebb adatai szerint 2025 júniusában a társas vállalkozások száma 498,7 ezer volt – a csökkenés immár 21. hónapja tart. Egy hónap alatt közel 900 vállalkozással lett kisebb a piac, míg féléves távlatban 6 500-zal csökkent a cégek száma. Júniusban kevesebb mint 2 500 cég fejezte be működését, és csupán 1 592 új társaság alakult.)

Bármennyire is nehéz a gazdasági helyzet, a VOSZ-tagvállalkozásai próbálnak előremenni, és élni olyan lehetőségekkel, mint a Széchenyi Kártya Program nagyon kedvező hitelei, a Demján Sándor Program különböző elemei, valamint a kormány más gazdaságélénkítő intézkedései. A vállalkozások döntő többsége, noha a tartalékok egyre alacsonyabb szinten vannak, olykor erőn felül is mindent megtesz azért, hogy az utolsó pillanatig megtartsák a munkaerőt, mert tisztában vannak vele, hogy később tízszer nehezebb lenne visszaszerezni őket. A főtitkár emlékeztetett az érvényben lévő 3 éves bérmegállapodásra. Ennek értelmében idén a minimálbért 9, a garantált bérminimumot 7 százalékkal kellett emelni, és ez minden mást bért is felfelé tol. Mint mondta: „ezt nem könnyű kigazdálkodni, főleg annak ismeretében, hogy a termelékenység és a piaci lehetőségek nem növekednek a bérekkel hasonló ütemben.”

(A vezető képen Kozák Ákos)

Fotók: Czerkl Gábor