A magyar gazdaság „mumusa, a magasan ragadt infláció” mellett a magas adóterhek, a kiszámíthatatlanság és a munkaerőhiány jelentette az ország gazdaságával kapcsolatos legmarkánsabb problémákat – ismertette a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet kutatásának 2025. első negyedéves eredményeit Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Intézet gazdaságkutatási igazgatója az április 3-ai budapesti sajtóbeszélgetésen. Úgy fogalmazott: az infláció hiába csökkent rekord magasságból, a vállalkozások változatlanul beépítik azt a tervezéskor – főleg a szolgáltatások áremelése zavarja a kkv-kat.
A VOSZ Barométer indexe az előző negyedévhez képest 4 pontot javított a 100-as skálán, 51 ponton áll, Kozák Ákos szerint azonban nehéz eldönteni, hogy ez az évelején megszokott kedvezőbb hangulatnak köszönhető, vagy eljött a trendforduló. (Előbbinek valamivel nagyobb a valószínűsége.) Az Egyensúly Intézet által megkérdezett 400 kkv-vezető úgy látja, a megrendelések (részben az állami beruházások) elmaradásából adódó veszteséges működés, a csökkenő vásárlóerő, valamint a partnerek nehézségei, és a fizetési morálnak ezekkel összefüggő romlása mutatták a legnagyobb kockázatokat az idei első negyedévben.
Csökkent a nagyon pesszimista cégvezetők aránya
Az üzleti hangulat-alindex 57 százalékos értéke 3 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest, de még így is a második legalacsonyabb érték a mérés kezdete (2023 első negyedév) óta. A magyar gazdasági helyzetet pesszimistán értékelők aránya csökkent az előző negyedévhez képest, ám a cégvezetők 56 százaléka kockázatosnak ítélte a következő negyedévre várható általános helyzetet, miközben azt mindössze 10 százalékuk értékelte pozitívan, egyharmaduk szerint pedig a gazdasági helyzet nem fog változni.
A saját vállalkozásukkal kapcsolatban jelentősen csökkent a nagyon pesszimisták, és nőtt az optimisták aránya. A cégvezetők a kedvezőbb kilátások realizálódását elsősorban hosszú távon várják, a válaszadók 62 százaléka ítéli kedvezőnek vállalkozása kilátásait 12 hónapos időtávon.Az előző negyedévekhez képest jelentősen – 22 százalékra – csökkent azok aránya, akik szerint árbevételeik legalább 10 százalékkal el fognak maradni a tervezettől, míg minden második cégvezető úgy kalkulál, hogy árbevételük a terveknek megfelelően alakul. A fizetési morállal kapcsolatban a cégvezetők 44 százaléka tapasztal negatívumokat, és hasonló az arányuk azoknak, akik szerint ezen a téren a helyzet nem változott.
A kkv-k 72 százaléka nem tervez fizetésemelést
A beruházások-alindex értéke jelentősen növekedett az előző negyedévhez képest, de a megelőző évek azonos időszakához képest a legalacsonyabb értéken, 36 százalékon áll. Új munkaerő felvételévela cégvezetők harmada számol, új beruházástpedig 38 százalékuk tervez. Minden tizedik cégvezető gondolja úgy, hogy 2025-ben szükség lehet munkaerő-elbocsátásra.A pozitívabb vállalkozói hangulatra reflektálnak a tervezett fizetésemelésre vonatkozó elképzelések. 72 százalékra csökkent a – kötelezőn felüli – fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya, ami megegyezik az egy évvel korábbi szinttel. Minden negyedik válaszadó azt mondta, hogy legfeljebb 10 százalékos emelést tart reálisnak.
Kozák Ákos a beruházásokkal kapcsolatban megjegyezte: Magyarországot járva azt tapasztalja, a kkv-knál szinte fel sem merül, hogy másik céget vásároljanak fel, az összeolvadás helyett mindenki csak a saját vállalkozásával törődik, a legjobb esetben a hatékonyság növelésén dolgozik.
Kulcskérdés a szakképzett munkaerő megtalálása
Bár továbbra is a pénzügyi helyzet volt a legjobban teljesítő alindex, azonban a mérés kezdete, 2023. első negyedéve óta lassú, trendszerű csökkenést mutat a jobb pénzügyi helyzetben lévő, tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya. Az alindex 61 százalékos értéke továbbra is mélyponton van. A fizetési probléma és az adótartozás nélküli cégek aránya viszont hosszú idő után újra emelkedett.Kozák Ákos leszögezte: „a szakképzett munkaerő megtalálása kulcskérdés a kkv-k fejlődésében; éppen ezért ezt tartják az egyik legfontosabb kihívásnak. A probléma kezeléséhez a vállalkozások a szakképző intézményekkel való együttműködést, a gyakornoki programokat és a digitális készségek fejlesztését jelölték meg a leghasznosabbnak.”
Perlusz László, a VOSZ titkára az eredmények alapján elmondta, idén a vállalkozói bizalom visszaszerzése és megtartása lesz az egyik legnagyobb feladat, miközben folyamatosan fogy a vállalkozások tartaléka. Aki nem piacképes, az bezárja a vállalkozását, de azokat segíteni kell, akik képesek a fejlődésre. A Demján Sándor Program elemei ezt a célt szolgálják, a KKV Tőkefinanszírozási Program a nagyok mellett a kkv-k megerősödését szolgálja, a Széchenyi Kártya Program új termékei pedig rengeteg vállalkozás számára elérhetők. A főtitkár úgy látja, hogy idén nem fog dübörögni a beruházás, legfeljebb az év második felében erősödhet a beruházási kedv, de a fenti programokkal és újabbak bevezetésével „tartani lehet a lelket” a vállalkozókban.
