Hosszú ideje nem voltak annyira optimisták a magyar vállalkozók, mint 2026 első negyedévében. Ezt mutatja a kkv-k üzleti hangulatát bemutató VOSZ Barométer indexének 54 százalékra növekedése – mondta Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, a kutatást végző Egyensúly Intézet társelnök-gazdaságkutatási igazgatója a kutatás eredményeit bemutató budapesti sajtótájékoztatón. Az eredmények elemzése előtt közölte, hogy az Egyensúly Intézet a tavalyi 0,3 százalékos GDP növekedés után 1,5 százalékos emelkedést prognosztizál, az infláció 3,9 százalék lehet, míg a medián bruttó átlagkereset 7,3, a reálbér pedig 3,4 százalékkal lehet magasabb.

„A 2023 elejétől készülő VOSZ Barométer felmérésben idén a 400 VOSZ tagvállalkozás mellett 200 nem VOSZ tagot is megkérdeznek, utóbbiaknál az igazán releváns eredmények majd a második negyedévben mutatkozhatnak meg” – jegyezte meg Kozák Ákos. Mint mondta: Az országgyűlési választással kapcsolatos várakozások nem teljesen árazódtak be az első negyedévben, ugyanakkor a második negyedévben további bizalmi növekedést hozhat a vállalkozások körében, ha az új kormány gazdaságpolitikája a várakozásoknak megfelelően alakul.

Ezzel kapcsolatban Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a tervezett beruházásokon akár már az év végén látszódhat, ha jól dolgozik az új kormány, ehhez nagy segítséget jelentene, ha megérkeznének a befagyasztott uniós források. A főtitkár szerint a bizonytalanság nagyon régóta fontos probléma a vállalkozók számára. Példaként említette, hogy igencsak nehezen lehetett azzal tervezni, amikor a kiskereskedelemben éven belül is emelték a különadót. A bizonytalanság nem csak hazai jelenség, mert amíg a világban bizonytalanság van, addig az begyűrűzik a kis, nyitott magyar gazdaságba is. Felhívta a figyelmet, hogy bár a VOSZ „gyógyíthatatlanul optimista”, jól tudják: egyik napról a másikra az új kormány alatt sem jön el a Kánaán, nem várható óriási növekedés. Azonban, ha a tervek után jó irányt látnak a vállalkozások, akkor az megmutatkozik majd a VOSZ Barométer következő felméréseiben is.

Perlusz László emlékeztetett, hogy a választás után a VOSZ gratulált a győztes Tisza Pártnak, felajánlva a szakmai együttműködést. Úgy látják, hogy a vállalkozásokkal, különösen a kkv-kal ambíciózusak az új kormány tervei, s remélik, hogy különböző gazdasági döntések előkészítésbe a VOSZ-t is bevonják, mert „a párbeszéd és a kiszámíthatóság a jó gazdaságpolitika alapja”. Informálisan már felvették a kapcsolatot az új kormánnyal, amelynek megalakulása után számítanak a konstruktív, közös munkára. A főtitkár szerint különböző VOSZ-programokat ajánlanak majd a gazdaságirányítók figyelmébe: a Széchenyi Kártya Program folytatása nem lehet kérdés, mellette a MultiMentor beszállítói program, a kezdő vállalkozások támogatása, az energiaszövetkezetek alakítása a legfontosabbak közé tartozik. A külföldön dolgozók hazahívására kidolgozott, az Egyensúly Intézettel közösen készített programcsomagot szintén ismertetni fogják.

Ami a VOSZ Barométer 2026 első negyedéves eredményeit illeti, az optimizmusban benne volt a politikai változással kapcsolatos várakozások mellett a szezonalitás is, ami azt jelenti, hogy év elején mindig derűsebben látják a jövőt a cégek, elsősorban a beruházásokkal kapcsolatban. A beruházások alindex értéke az előző negyedévhez képest jelentős, a megelőző évek azonos időszakához képest pedig enyhe emelkedést mutatott. Új munkaerő felvételévela cégvezetők harmada számol, új beruházást a cégvezetők 38 százaléka tervez. A nem VOSZ tag cégvezetők alacsonyabb arányban terveznek beruházást, és szintén alacsonyabb körükben azoknak az aránya, akik a tervezett beruházásaikat végre tudták hajtani. A cégvezetők 7 százaléka gondolja úgy, hogy szükség lehet munkaerő elbocsátására ebben az évben. Ez arány enyhén magasabb, mint egy negyedévvel korábban, de rendre alacsonyabb a megelőző negyedévekhez viszonyítva. A nem VOSZ tagok 5 százaléka szerint lesz szükség munkaerő elbocsátásra ebben az évben.

A Barométer kutatásban résztvevő vállalkozások szerint a mindennapi üzletmenetet érintő legmarkánsabb probléma a csökkenő vásárlóerő. Emellett a fizetési morál, a megrendelések elmaradása, a munkaerőhiány és a kiszámíthatatlanság jelentetik a legnagyobb problémákat. A fizetési morállal kapcsolatban Kozák Ákos megjegyezte, hogy Európában minden negyedik számlát késve fizetnek ki. A megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működés, a csökkenő vásárlóerő, a partnerek nehézségei, a kiszámíthatatlanság és a munkaerőhiány mutatják a legnagyobb kockázatokat. „A veszteséges cégek közül a többség természetesen nem felejtett el dolgozni, viszont a megrendelések visszaesése, valamint az alkalmazottak sokszor erőn felüli megtartása nehéz helyzetet teremtett, sokan utolsó tartalékaikat élik fel” – hangsúlyozta.

Az üzleti hangulat alindex 61 százalékos értéke 3 százalékpontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest, és 3 év elteltével most került újra a 60 százalékos szint fölé. A cégvezetők 2026 I. negyedévében nagyobb arányban számítanak a tervezett árbevétel teljesülésére: 60 százalék szerint a cégeik elérik a tervet, miközben jelentősen csökkent a komoly elmaradást várók aránya az előző negyedévhez képest.

A pénzügyi helyzet továbbra is a VOSZ Barométer legerősebb alindexe, értéke 2024 második fele óta lényegében stagnál, tartósan a 60–62 százalékos sávban alakul. Továbbra is jelentős – 76 százalék - azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek az áraikba beépítik az inflációt – a nem VOSZ tagok esetében ez az arány 71 százalék. „Ugyanakkor amíg az infláció kérdése korábban vezető helyen szerepelt a legnagyobb problémák között, mostanra a hatodik helyre csúszott vissza” – mondta Perlusz László.

A VOSZ Barométerben a három alindex mellett mindig vizsgálnak egy külön témát is, ez most a kötelező bérminimumok feletti bérigények és vállalati alkalmazkodás kérdése volt. A vállalkozások 49 százaléka egyáltalán nem tud a kötelező bérminimum-emeléseken túl további béremelést biztosítani 2026-ban, további 25 százalék pedig csak korlátozott mozgástérrel rendelkezik. „A kötelező bérminimum-emelések a vállalkozások többsége szerint növelik a magasabb bérkategóriákba tartozó munkavállalók bérigényeit. 50 százalék kis mértékű, további 14 százalék pedig jelentős hatást érzékel. Ezzel szemben 37 százalék szerint a változások nem gyakorolnak érdemi hatást a bérigényekre” – ismertette az eredményeket Kozák Ákos. A vállalkozások legnagyobb része rugalmasan kezeli a bérigényeket: 46 százalék eseti alapon tárgyal és legalább részben teljesíti azokat, míg további 17 százalék inkább tárgyalásos megoldásra törekszik. A cégvezetők közel egynegyede viszont elutasítja az ilyen igényeket.

VOSZ Barométer: optimistábban vágtak 2026-nak a magyar vállalkozások