A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége 2026-ban is országjárásra indult, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Fejér Vármegyei Szervezet rendezvényét Székesfehérváron tartották 2026. március 18-án.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere köszöntőjében aláhúzta, hogy sok programban együtt dolgoznak a VOSZ-szal, valamint az Egyensúly Intézettel, amely hiánypótló városkutatásokat/elemzéseket végez. Nehéz, mégis sikeres évet zárt tavaly a vármegyeszékhely, az ipari növekedésre például hosszú ideje nem volt ilyen példa. Az önkormányzat és a VOSZ vármegyei szervezete idén februárban elindította az Üzleti reggeli programsorozatot, amely nagyszerű fórum a vállalkozók számára a jövőbeli tervezésre és együtt gondolkodásra. A polgármester megköszönte a VOSZ és a vállalkozók munkáját, mert az idei, ugyancsak nehéznek ígérkező, évben (a német gazdaság stagnálása, növekvő energiaárak, a háborúk miatti olajár-robbanás) ellenére helyt állnak, és munkájuk révén biztosítják az egzisztenciát a családoknak. „A város közösségének érdeke, hogy bármi is történjék, a jövőben is folytatódjon, erősödjön a partnerség” – mondta Cer-Palkovics András.

Dr. Tanárki Gábor, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főispánja a vármegye gazdasági csúcstalálkozójaként aposzrofálta a rendezvényt. „Ma is igaz Széchenyi István kijelentése, miszerint a nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik. Ha ezt lefordítjuk a mai kor szavaira, akkor azt látjuk, hogy a nemzet ereje a vállalkozók bátorságában, elkötelezettségében és tudásában rejlik” – jelentette ki a főispán. Az Európai Unióban, ahogy Magyarországon is, 10 vállalkozásból 9 kis- és mikrovállalkozás, három munkahelyből kettőt a kkv-k hoznak létre. A kormányhivatal a jogszabályi keretek között a vállalkozói igények és elvárások alapján igyekszik tevékenykedni, hogy a vállalkozások a jövőbeli terveiket is sikeresen meg tudják valósítani. Mint mondta: ma újból energiaválság van, Magyarország két irányból is harapófogóba került, új kihívásokkal néz szembe az egész világ, új kihívásokkal néznek szembe a magyar vállalkozók is, ezért munkájukhoz partnerséget kínál a kormány, hiszen „A vállalkozó nem csak üzletet, hanem jövőt is épít” – idézte végül Demján Sándort, a VOSZ Örökös Elnökét dr. Tanárki Gábor.

Eppel János, a VOSZ elnöke a 2022-2026. közötti stratégia eddig elért eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről tájékoztatva hangsúlyozta, hogy a szövetség mögött meghatározó évek vannak, lezárták azt a ciklust, amely során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. „Erős csapatmunkával új stratégiát indítottunk el 2022 januárjában, amelynek az utolsó évét éljük, idén vármegyei és országos szinten is tisztújításra kerül sor” – kezdte beszédét a Vállalkozói Fórumon. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete, mondta Eppel János.

A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.”
Eppel János szerint a hagyományok megőrzése mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős evolúciós programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazták meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert az NGM-mel együttműködve.
Nagy eredménynek nevezte az elnök, hogy már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái, erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi találkozó pont lesz.
A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.
Az elnök szerint a VOSZ a korábbi erős alapokon, erős értékeire építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Eppel János kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima díjrendszer és a vármegyei Prima díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.
„A körülmények soha nem voltak olyan nehezek, mint most. Új világrend van kialakulóban, amelyben a kisebb országoknak sokkal nehezebb lesz megtalálniuk a helyüket. Egy kis országnak, mint amilyen Magyarország is, az érdekei mentén meg kell keresnie az összes lehetséges értelmes kapcsolódási pontot. Régi szövetségi kapcsolatok gyengülnek meg és rendeződnek át. A régiók versenyében rossz hír, hogy Európa ebben a versenyben a gyengébben teljesítők közé tartozik, a hosszú távú innovációs versenyképességben komoly lemaradásban van. Ebből a helyzetből úgy lehet jól kijönni, hogy mindenki kihozza magából a legjobbat. Összefogással és együttműködéssel pedig együtt hozzuk ki a legtöbbet. A VOSZ ezekhez a közös feladatokhoz partnerséget kínál és partnerséget kér. A VOSZ ma sokkal erősebb lábakon áll a kihívások előtt, mint négy évvel ezelőtt” – összegezte Eppel János.
Gyalog Zsolt, a VOSZ Energetikai Szekciójának elnöke felhívta a figyelmet, hogy a Covid-járvány óta immár a harmadik energiaválság nehézségeivel kell szembenézni. A VOSZ-nak azonban mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. A nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. A csoportos energiabeszerzés technikai folyamatában ezekre figyelnek: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Strukturált módon árversenyre kell kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit. Április végéig minden vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat, a közös munka Székesfehérváron már elkezdődött. Arra kívánják ösztönözni a vállalkozásokat, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget. A mintaprogram Debrecenben már elindult 2026. március 11-én.

Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatójaaz ország és a vármegye gazdasági helyzetét elemezte prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három éve tartó gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra 1,5, maximum 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, igaz, már ez is elmozdulást jelent. Magyarországon ma 4,5-4,6 millió foglalkoztatott van a 15-74 éves korosztályban. Mint mondta: Fejér vármegyének erős a gazdasága. Amíg 2024-ben 65-70 ezer betöltetlen álláshely volt Magyarországon, addig a vármegyében 3500, a munkanélküliség pedig ma 3 százalék, ami nagyon jó adat. A tavaly év végi bruttó átlagkereset a vármegyében 680 ezer forint volt az országos 705 ezer forinttal szemben. Vagyis a lemaradás kicsi, ráadásul a kereseteket felhúzhatják a soron következő beruházások. Kozák Ákos bejelentette, hogy a VOSZ új szolgáltatásaként hamarosan elérhetőek lesznek a vállalkozások számára az országos, területi és helyi gazdasági adatok.

A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Fejér Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Halenár István elnöki beszámolójában emlékeztetett, hogy 2024 évvégén vette át az elnökséget, alapos felmérés és átvilágítás után tűzték ki az új célokat. 8 tagú elnökséggel dolgoznak, minden hónapban összeülnek, megbeszélik az aktuális feladatokat. Tavaly a vármegyei iroda a Széchenyi Kártya Programban 1158 hitelkérelmet fogadott be, és összesen 24,47 milliárd forint került kihelyezésre a vállalkozásokhoz. Nagy eredménynek nevezte, hogy amíg korábban gyakorlatilag nem érték el a VOSZ-tagokat, mára jelentősen javítottak a kommunikáción. Tagságuk már nő, de potenciálisan sokkal több van a vármegyei vállalkozások számát ismerve, ezért a kkv-k mellett megcélozzák a nagyvállalatokat is. 2025-ben megreformálták a Vármegyei Prima Díj jelölési folyamatát, a teljes vármegyét lefedő körből választották ki a jelölteket, ahogy idén is teszik. A gálát 2026. november 6-ra tervezik, a helyszínre megpályáztatják az önkormányzatokat. Halenár István szerint a székesfehérvári VOSZ irodát kényelmesebb, tágasabb helyre kellene költöztetni, ahol az ügyfeleiket még kulturáltabb körülmények között tudnák kiszolgálni.

A rendezvény végén zártkörű tisztújító közgyűlésen 5 évre újra választották Halenár Istvánt a vármegyei szervezet elnök-küldöttének. Megválasztották a vármegyei szervezet elnökségét, valamint a küldötteket és a pótküldöttet is. A küldöttek: Pretz János, Kovács Péter, Lehrner Lóránt és Szalai Hajnalka. Pótküldött: Szigli Zoltán.
