Bár egyértelműen jó célkitűzés az is, hogy a munkavállalók lehetőleg érezzék jól magukat és ezt például a munkahelyen lehet segíteni akár irodai masszázs biztosításával, ingyen gyümölccsel vagy egy csocsóasztallal, azért ezen túlmutatva a lelki egészség világnapja kapcsán olyan alapvető elvárásokról is beszélni kell, amelyek konkrétan befolyásolhatják például a fluktuációt, és bevételben, profitban is testet ölthetnek.

A DreamJobs állásportál 2023-as kutatása szerint tavalyhoz képest Magyarországon 26-ról 32 százalékra nőtt a fluktuációs arány, ami jelentős terhet jelent a vállalatoknak. A legnagyobb mozgás a nagyvállalatoknál jellemző.

A vezetővel való általános rossz kapcsolat, az elismerés hiánya és a túl sok munkahelyi stressz vezet a legtöbb esetben felmondáshoz a szellemi munkát végzők körében – mutatják a kutatás eredményei.

A munkahelyi felmondások öt leggyakoribb oka:

• a vezetővel való általános rossz kapcsolat (59,3 százalék),
• az elismerés és a pozitív visszajelzések hiánya (50,8 százalék),
• a túl sok stressz és a kiégés (48 százalék),
• a rossz munkahelyi légkör és munkatársi kapcsolatok (45,8 százalék),
• a nem megfelelő fizetés (45,2 százalék).

A lelki egészség kapcsán a munkahelyi pszichoszociális kockázat, a stressz, a szekálás, a zaklatás azok a kulcsfogalmak, amelyekre vállalatvezetőként érdemes figyelmet fordítani.

A munkahelyi stressz és következményei (például gyakoribb megbetegedések) egyéni viszonylatban és társadalmi szinten is komoly problémát jelentenek; éves szinten számottevő GDP-kiesést okoznak.

A munkahelyi stressz negatív következményei közé tartozik szervezeti szinten többek közt a szaporodó betegszabadnapok száma, a megnövekedett fluktuáció, a csökkenő teljesítmény és a rendszeres késések.

Hazánkban a munkából való távollét 50-60 százaléka tulajdonítható a stressznek közvetve vagy közvetlenül. Ez azért is probléma a munkáltató számára, mert ilyenkor a helyettesítést végzők is nagyobb terhelésnek vannak kitéve. A tartós munkahelyi stressz, mint ahogy már látszik az adatokból, elvándorláshoz vezet.

Ezen belül is érdemes kiemelni, hogy leginkább a munkahelyi erőszak és zaklatás az, ami komoly következményekkel jár a dolgozók fizikai és mentális egészségére nézve, elfojtja a motivációt, növeli a hiányzásokat és csökkenti a termelékenységet. Ezek szervezésbeli, gazdasági, sőt, jogi következményekhez is vezetnek.

Az MSN korábbi közvélemény-kutatása szerint a munkavállalók harmada tapasztalt szexuális zaklatást a munkahelyén, és ez az arány nőknél még magasabb, 45 százalék. Figyelemreméltó tényező, hogy e kutatás szerint a zaklatott nők 80 százaléka két éven belül otthagyta a munkahelyét.

A perköltség a munkaadók számára óriási lehet, például 2000 és 2010 között az amerikai cégek összesen átlagosan 50 millió dollárt fizettek évente a munkavállalóiknak szexuális zaklatás kompenzációja miatt. Ehhez képest a szexuális zaklatás megelőzésére költött összeg elenyésző, ha erre koncentrálnának a vezetők, sokat spórolhatnának a cégnek. Kiemelendő azonban, hogy az olyan cégekben, ahol norma a zaklatás, ott egyébként is probléma van a munkahelyi kultúrával, ez jellemzően csak az egyik tünet.

Mérjük, ami mérhető – profitáljunk belőle

Úgy tűnhet, hogy nehezen megragadható a kérdés, egyénileg nagyon eltérő, hogy ki mit ítél meg romboló munkahelyi légkörnek, nehéznek tűnik a lelki egészség kapcsán a konkrét számszerűsítés. A munkahelyi stressz szintje konkrétan mérhető. Nagyon jól megmutatható még a legkritikusabb területek, a zaklatás és a szekálás kapcsán is, hogy mi az aktuális helyzet a cégnél.

Az egyébként törvényileg is kötelező pszichoszociális kockázatértékelés elvégzése kapcsán lehet akár olyan anonim, nemzetközileg elfogadott és validált kérdőívet is használni a munkahelyi stressz-szint feltárására, aminek a végeredménye számokban ölt testet. Ezeknek a konkrét kérdéseknek, azok súlyozásának, az összefüggések kezelésének köszönhetően a munkahelyi stressz hét dimenzióban vizsgálható.

Ami pedig mérhető, azt érdemes is megmérni, mert ez lehetőséget ad a kapcsolódó kockázatok csökkentésére, megelőző intézkedésekre. Piaci előnyre tud szert tenni, aki a pszichoszociális kockázatok kezelésében élen jár.

Simon Erika

szervezetfejlesztő, mentálhigiénés szakember, jogi szakokleveles közgazdász