A Microsoft számára készített tanulmányukban úgy vélik, hogy elsősorban az Ipar 4.0-ás technológiák elterjedése (mint például a 3D nyomtatás), az ugyancsak erőteljesen terjedő e-mail marketing, az online bevásárlás és az e-kereskedelem, a kiterjesztett és virtuális valóságot alkalmazó technológiák fogják ösztönözni a felhőpiac további bővülését a következő években.

Magyarországon a régió átlagánál is nagyobb lehet majd a szektor növekedése, a B2C e-kereskedelem bővülése pedig már 2020-ban a legkiemelkedőbb volt a régióban. A hazai piac további sajátossága a kkv-k hangsúlyos szerepe a felhőpiac növekedésében.

A felfutás Kelet-Európában erősebb lehet, elérheti az évi 17,8 százalékos ütemet, míg a Baltikumban valamivel lassabb, 13,6 százalékos bővülés várható az elkövetkező években. A régiós piac teljes árbevétele a 2021-ben regisztrált 9,2 milliárd dollárról mintegy 31,5 milliárd dollárra nő 2029-re, vagyis közel megnégyszereződik.

A nyilvánosan elérhető számos adatforrásra építő tanulmány szerint egyfelől az országok egyre jobb digitális felkészültsége és a nagy felhőszolgáltatók több országra kiterjedő európai együttműködése, másfelől a felhőtechnológiai megoldások iránti fokozódó kereslet, a SaaS (Software as a Service) szolgáltatási modell növekvő népszerűsége, az ügyfélkapcsolat-menedzsment megoldások terjedése is mind-mind a piac bővülésének irányába mutatnak.

Az e-mail marketing, az egyre népszerűbb online vásárlás, az e-kereskedelem fejlődése, az olyan fejlett technológiák növekvő alkalmazása, mint az AR/VR (virtuális valóság), az Ipar 4.0 megerősödése – például a 3D nyomtatás meghonosodása a gyártásban –, a feldolgozóipar fejlődése és a PaaS (Platform as a service) szolgáltatási modell elterjedése adhat további lökést közép- és hosszútávon a felhőtechnológia elterjedésének a Baltikumban és Kelet-Európában.

A B2C e-kereskedelem bővülése Magyarországon volt a legdinamikusabb 2020-ban a régióban: 35 százalékkal nőtt ez a szegmens, az utánunk következő Horvátországban 32 százalék, Szlovéniában pedig 21 százalék volt a növekedés.

A régió vállalatai a legnagyobb arányban Észtországban használják a felhőt – 58 százalékos arányban –, míg Bulgária, a maga 13 százalékával, a sor végén áll. Magyarországon is van még tere a fejlődésnek, hiszen a hazai vállalkozásoknak a 26 százaléka támaszkodik felhő-infrastruktúrára.

A digitalizáció általános szintje szintén Észtországban volt a legmagasabb, miközben Bulgária és Magyarország is inkább a lemaradók között van a tanulmány szerint. Ez részben a digitális technológiák hiányos integrációjára (a vállalatok kevéssé kiterjedten alkalmazzák az új technológiákat a működésük során), illetve a közszolgáltatások viszonylag elégtelen mértékű digitalizációjára vezethető vissza. Az elemzés arra is rámutat, hogy a digitalizáció szintje és egy ország versenyképessége szorosan összefügg egymással.

A World Competitiveness Yearbook Észtországot a világ 22. legversenyképesebb országaként tünteti fel, míg ebben a rangsorban Bulgária az 53., Magyarország pedig a 39. – igaz, Magyarország 2020 óta folyamatosan javítja a pozícióját.

A tanulmány szerint a gazdaság digitális átalakulása következtében bekövetkező termelékenységnövekedés 2025-re több mint 9 milliárd dollár többletet eredményezhet Magyarország nemzeti össztermékében, ami a versenyképességére is pozitív hatást fog gyakorolni. 2030-ra a magyarországi munkatevékenységek közel felét (49 százalék) várhatóan automatizálni fogják a felhőhöz köthető innovációk használatával. A paradigmaváltás termelékenységnövekedést, további külföldi beruházásokat hozhat, vállalati felvásárlásokat és összeolvadásokat indíthat el.

Az elemzés arra is rávilágít, hogy a kkv-szektor hozzájárulása a felhőpiac bővüléséhez jelentős lesz, hiszen az itt megtermelt árbevétel évente több mint 19 százalékkal fog növekedni a 2022-től 2029-ig tartó időszakban a Baltikumban és Kelet-Európában. A szegmens piaci részesedése a jelenlegi 27 százalékról 32 százalékra emelkedik majd 2029-re a nagyvállalati szegmens rovására. A magyar piacon még ennél is jelentősebb lesz a kkv-k szerepe, hiszen az általuk generált árbevétel-növekedés 21 százalékos lesz évente, a piaci részesedésük pedig a mai 30-ról több mint 34 százalékra nő 2029-re.

Ma már szerte Európában használják kkv-k és nagyvállalatok a Microsoft felhőmegoldásait. A Microsoft a gyártó iparra is kiemelt figyelmet fordít, ezért olyan felhőmegoldásokat fejlesztett – gyakran a vállalatokkal együttműködve –, amelyek kifejezetten ennek a szektornak az igényeire válaszolnak.