A nemzetközi kiküldetéseken túl, a „home office” elterjedésének, és a gyorsan digitalizálódó munkavégzési eszközöknek köszönhetően a munkáltató székhelye és a munkavégzés tényleges országa – részben, vagy egészben – gyakran elválhatnak. Egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy külföldi munkáltatók olyan magánszemélyeket foglalkoztatnak, akik munkájukat nagyrészben, vagy teljes egészében Magyarországról végzik, feladataikat távmunkában látják el, jellemzően otthonukból.
Emellett nagyon gyakori, hogy határ menti ingázóként, egy szomszédos országban munkát vállaló magánszemély is kihasználja a távmunka adta lehetőségeket és munkaidejének egy részét Magyarországon, otthonában tölti.
„Ilyen esetekben mindenképpen érdemes a vonatkozó hazai és nemzetközi adóügyi szabályokat alaposan megvizsgálni, hogy az esetleges kellemetlen meglepetéseket elkerüljük. A személyi jövedelemadó tekintetében nagyon könnyen előfordulhat, hogy távmunkavégzésünk adókötelezettséget keletkeztet Magyarországon, melyre speciális eljárások vonatkoznak. Amennyiben ez megvalósul, sajnos nem elegendő a megszokott gyakorlat követése; azaz, hogy a munkáltató a havi munkabér utalása előtt a bruttó bérünkből levonja a vonatkozó külföldi közterheket és az adóbevallási tervezet elfogadásával az adóév zökkenőmentesen lezárul” – hívja fel a figyelmet Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.
Előfordulhat-e kettős adóztatás?
Jó hír, hogy Magyarországnak a világ számos országával van hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Ezáltal a gyakorlatban a dupla adófizetés a legtöbb esetben elkerülhető. A kettős adóztatás elkerülésére az államok rendszerint kettő megoldás közül választhatnak, a Magyarországon megfizetett adó beszámítását, vagy a Magyarországon adóköteles jövedelemrész külföldi adó alól mentesítését alkalmazzák.
Az, hogy Magyarországnak mely esetekben merül fel adóztatási joga a külföldi forrású jövedelmek után, a magyar szja törvény és az adott állammal fennálló adóegyezmény rendelkezéseinek vizsgálata során derülhet ki. Míg az idejük teljes egészében Magyarországról távmunkázó személyek magyar adókötelezettsége bizonyos, az ingázók és a tevékenységüket több államban párhuzamosan végző személyek kötelezettségei a személyes és munkavégzési körülményeik vizsgálata után állapítható meg.
Első lépésként az adózó adóügyi illetőségét kell megvizsgálni az érintett országok saját jogszabályai tekintetében. Könnyen előfordulhat, hogy az adóügyi illetőség a helyi szabályok szerint több államban is megállapítható (például: Magyarországon az szja törvény rendelkezései alapján minden magyar állampolgár automatikusan belföldi adóügyi illetőségűnek minősül, azonban ezzel párhuzamosan egy másik állam is belföldi illetőségűnek tekinti ugyanezt a személyt amiatt, például mert 183 napnál többet tartózkodik ebben az országban). Ilyen esetekben az államok közti nemzetközi egyezmények segítik az adóügyi illetőség végső megállapítását, melyek az állandó lakóhelyhez, az úgynevezett létérdekek központjához, illetve a szokásos tartózkodási helyhez kötik az illetőség megállapítását.
Amennyiben a vizsgálat eredményeként az adózó adóügyi illetősége Magyarországra mutat, és a munkavégzés helye Magyarországot is érinti, magyar adófizetési kötelezettség biztosan felmerül. Fontos megjegyezni, hogy külföldi adóügyi illetőség mellett sem kizárható, hogy Magyarországon felmerül (korlátozott) adófizetési kötelezettség, e kérdéskört is a kettős adóztatást kizáró egyezmények rendezik.
„Ügyelni kell továbbá arra is, hogy a külföldi forrású munkaviszonyból származó jövedelmeket Magyarországon negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli, melynek kiszámítása és befizetése nem a munkáltató, hanem a munkavállaló feladata; mindemellett az éves adóbevallásban is fel kell tüntetni a jövedelmet, adókötelezettséget és a megfizetett adót egyaránt. Mivel az ilyen jövedelmekről az adóhatóságnak nem áll rendelkezésre információ – így az adóbevallási tervezetben sem szerepel -, különös odafigyelést igényel e feladat, hogy az esetleg bírságokat elkerülhessük” – tette hozzá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Külföldi befektetésből származó jövedelmek
Különös tekintettel kell eljárni a külföldi befektetésekből származó jövedelmek bevallása kapcsán is, hiszen a NAV kiemelt figyelmet fordít a külföldi osztalék, kamat, illetve ellenőrzött tőkepiaci ügyletek megfelelő bevallásának ellenőrzésére. Ugyan, ha külföldi befektetési szolgáltatót választunk, az adóbevallási tervezet nem fogja tartalmazni ezen összegeket, a nemzetközi automatikus adatcserének köszönhetően az adóhatóság mégis hatékonyan tudja a jövedelmek magyarországi adózását vizsgálni.
Ennek elmaradása könnyen jogkövetési eljárást, rosszabb esetben adóellenőrzést vonhat maga után. Külföldi osztalék és kamatjövedelmek esetén érdemes a forrásországgal esetlegesen fennálló kettős adóztatást kizáró egyezményeket megvizsgálni, mivel a külföldön levont forrásadó a magyar adókötelezettséggel szemben gyakran beszámítható, így csökkentve az adóbevallással fizetendő adót.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (tőzsdei tranzakciók), sőt, kriptoeszközzel végrehajtott ügylet esetén is érdemes az esetleges tárgyévi veszteséget is feltüntetni az adóbevallásban, mivel az szja törvény adókiegyenlítésre is lehetőséget ad a következő két év vonatkozásában, amely a jövőbeli nyereség adóját csökkentheti.
