Ugyan a dezinflációs hatások erősödnek, a szűkülő belső kereslet egyre erősebb „fegyelmező erőként” hat, de a tetőzés várhatóan hónapokig elhúzódik, és ezt követően is csak lassú csökkenés indulhat be az inflációban, amely az év második felében felgyorsulhat – mondta az alelnök.

Az infláció szerkezete átalakulóban van, januárban az élelmiszerinfláció gyorsulása megállt, ezzel szemben a szolgáltatások átárazásai magasabbak voltak a korábbiakhoz képest.

Az MNB továbbra is a kockázati megítélésre, azon belül pedig a javulás tartósságára, trendszerűségére fog kiemelten figyelni, ettől teszi függővé a monetáris kondíciók lazítását.

A dezinfláció a fejlett piacokon is lassabb lehet a korábbiakban előre jelzettnél, ami óvatosságot indokol a monetáris politikában a feltörekvő országokban, így Magyarországon is – húzta alá.

Felidézte, hogy a magyar gazdaság az Európai Unió teljesítményét meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal nőtt tavaly, a munkaerőpiac feszes és a folyó fizetési mérleg is javul. Hozzátette: az utóbbi két negyedévben a növekedés lassult, ami idén is folytatódik; a gazdaság szereplői egyre óvatosabbá válnak, szűkül a kiskereskedelmi forgalom, az üzemanyag kereskedelem.

A folyó fizetési mérleget három tényező befolyásolta jelentősen decemberben: az európai energiaárak csökkenése, a gazdasági szereplők alkalmazkodása és az export termelés stabil szinten tartása – fejtette ki kulcskérdésnek nevezve azt, hogy a november-decemberi javulás mennyire lesz trendszerű.

Az MNB az elmúlt fél évben nem csak kamatlépésekkel szigorította a monetáris kondíciókat, hanem számos olyan döntést hozott, amely a rövid távú likviditást szűkíti, a monetáris transzmissziót hatékonyabbá teszi és segít a pénzpiacok stabilitásában.

A fenti sorba illeszkedik a kötelező tartalékráta korábbi emelése, illetve a tartalékszámla kamatozásának – a keddi döntéssel történő – sávos átalakítása is. A kötelező szint, azaz a 10 százalék feletti tartalékra az alapkamatnál magasabb, az irányadó kamattal megegyező mértékű kamatot fizetnek majd, illetve bevezetnek a tartalék egynegyedére egy nem kamatozó részt is.

Felidézte, hogy a januári döntés a kötelező tartalékráta szintjének a megemeléséről 5 százalékról 10 százalékra 2000 milliárd forint helyett 4000 milliárd forint lekötését eredményezi a tartalékszámlán. Úgy fogalmazott, hogy ezen felül is bőséges likviditás áll a bankrendszer rendelkezésére a működéshez.

A likviditás gyorsan emelkedik, automatikusan is nő a kétszámjegyű kamat eredményeképpen, a sávos átalakítással ezen kívánnak tompítani – magyarázta.

Az alelnök leszögezte, hogy az MNB döntéseivel október óta sikerült stabilizálni a piacokat, ebben a „fő driver” nem a nemzetközi feltételek változása, hanem a jegybank lépései voltak.

Újságírói kérdésekre az alelnök elmondta, hogy jó eséllyel az infláció januárban tetőzött, és a ráta az év második felében érdemben csökkenhet; élénkebb gazdasági növekedés is az év második felében indulhat be.

Amikor az MNB a kockázati helyzet trendszerű javulását nézi, akkor külső és belső tényezőket egyaránt figyelembe vesz, így például az energiahelyzet változását, a nagy jegybankok kamatemelési ciklusait; a folyó fizetési mérleg javulásának a mértékét és az Európai Bizottsággal való megegyezés folyamatát – mutatott rá.

Virág Barnabás végül arról is szólt, hogy a kormány és a jegybank álláspontja abban megegyezik, hogy „a fő ellenség” az infláció, amely elakasztja a gazdaság felzárkózásának útját. (MTI)