Hozzávetőlegesen 20 ezer, 3. országból érkezett vendégmunkás dolgozik hazánkban. Tévhit, hogy őket olcsóbban lehet foglalkoztatni, hiszen kötelező betartani az „Egyenlő munkáért, egyenlő bér” elvét. Ráadásul egyes számítások szerint az alkalmazásuk 30 százalékkal még többe is kerül a munkáltatóknak – fogalmazott nyitóbeszédében Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökhelyettese.

A Foglalkoztatás 3.0 konferencián szerdán Budapesten Gazsi Attila felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben a sajtóban azzal riogatnak, hogy a vendégmunkások elveszik a lehetőséget a magyaroktól, pedig erről szó sincs. A konferenciát felvezető interjúban így fogalmazott: „2022 júniusától a szabályozás lehetővé tette, hogy néhány ország állampolgára munkavállalási engedély alóli mentességet kapjon bizonyos foglalkoztatási esetekben. Meghatározott hiányszakmákban minősített kölcsönbeadók által engedélymentesen foglalkoztathatók többek között kirgizek, beloruszok, macedónok, fülöp-szigetekiek, indonézek, mongolok, vietnámiak.”

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy szigorúan szabályozott keretek között kell foglalkoztatni a vendégmunkásokat. Mint mondta: „először a magyarországi dolgozókkal kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt, csak ezt követően lehet magyar ajkú (határon túli) munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni.” Ezzel kapcsolatban törvénytervezet született, amelynek társadalmi egyeztetése ma is tart.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett nagyberuházások megvalósulásával újra erősödik a munkaerőhiány; ennek kezelése szerinte legalább akkora kihívás lesz, mint 10 év alatt az egymillió munkahely teremtése.

A munkaerőpiacon jelentkező élénkülő keresletben a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját. Mintegy 60-80 ezer munkavállaló hiányzik ma a piacról, ugyanakkor az adatok szerint 300 ezer ember szólítható meg, ekkora az országhatáron belüli munkaerő-tartalék. Státuszukat tekintve ők legnagyobb arányban munkanélküliek, inaktívak, illetve részmunkaidőben dolgoznak, azaz alulfoglalkoztatottak.

Sok inaktív jelent meg a munkaerőpiacon, jellemzően nők térnek vissza a munka világába. Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni.

Az államtitkár reális célkitűzésnek tartja a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését 2030-ra, és szerinte további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában.

Czomba Sándor a 3. országból érkező munkaerő alkalmazását elkerülhetetlennek tartja, de csak „úgy, hogy szabályozott keretek között mi hívjuk őket”. Fontosnak nevezte, hogy ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot a hozzánk érkezők.

Jelenleg nagyjából 80 ezer 3. országbeli munkavállaló dolgozik Magyarországon, közülük 50 ezer ukrán, több mint 5 ezer szerb, viszont sokkal kevesebben érkeznek távoli országokból, akik jellemzően a központi régióban dolgoznak.

Asanbaev Almazbek Zholchuevich, Kirgizisztán budapesti konzulja a kirgiz és magyar munkaerőpiaci együttműködésről beszélt. Nagyjából 1000 munkavállaló érkezett eddig az ázsiai országból, és 1500-en adtak be munkavállalási engedélyt. A konzul megemlítette, hogy április 18-án rendezték meg az I. Magyar-Kirgiz Munkaerőpiaci Fórumot, ezzel letették a jövőbeli együttműködés alapjait.

Asztalos Zsuzsanna, a NAV főosztályvezető-helyettese a 3. országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos adózási kérdéseket ismertette, s külön megemlítette a 3. állambeli digitális nomádokra vonatkozó szabályokat (Fehér Kártya) a teltházas rendezvényen, amelynek fő támogatója a Man at Work volt.