A gazdasági elemzők előrejelzése szerinti 3,6 százalékos GDP-növekedés 2024-ben magával hozza a foglalkoztatók megnövekedett munkaerőigényét. Ebben a kiélezett helyzetben „nem működnek majd az általános toborzási technikák, fokozott szükség lesz speciális szaktudásra” – fogalmazott Csizmadia Gábor.

Egyre nagyobb szerep hárul a munkaerő-kölcsönző cégekre, amelyek sokszor lehetetlennek tűnő helyzetekben is megoldják a cégek munkaerőigényét. Ugyanakkor a magyar munkavállalók érdekeit védő felelős kormányzati döntések, mint a nemzetbiztonsági célokat is szolgáló új idegenrendészeti törvény, s a minősített kölcsönzői feltételek szigorítása teremtette kontrollált munkaerő-piaci helyzet nyújthat biztonságos környezetet a magyar gazdaság szereplői számára.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy „rendhagyó időben változott 2023. december 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum, ami jelentős feladatot adott a cégeknek, vállalkozásoknak”.

Gyorsan kellett korrigálniuk mindazoknak, akiket érint, de a munkaerőmegtartás miatt azokra is ösztönzőleg hatott, akiket nem. Sokan két lépcsőben emelik a munkabéreket: először a kötelező törvény által előírt mértékben, majd 2024. január 1-jén vagy az első negyedév során. Tapasztalatuk szerint volumenében átlagosan összességében 12 százalékos bérfejlesztés várható.