Magyarország 2022 júniusáig nagyjából követte a régiós infláció átlagát, ám júliusban elszakadt a mezőnytől és azóta egyre szélesebbre nyílt az olló. Januárban 26,2 százalékos inflációt regisztráltak hazánkban, amely 10,3 százalékpontos eltérést jelent a régiós átlagtól. Érdemes rámutatni, hogy csupán a román és a szlovén infláció csökkent az utolsó elérhető adatok alapján.

2023 februárjában három régiós nemzeti valuta (a román lej, a lengyel zloty és a magyar forint) erősödni tudott az euróval szemben. Noha a cseh korona gyengült, a jegybank devizapiaci műveleteinek köszönhetően kizárólag a cseh valuta mutat kiegyensúlyozott és kiszámítható árfolyamot.

A magyar kiskereskedelmi értékesítések kapcsán elmondható, hogy 2022 decemberében a nem élelmiszer jellegű értékesítés fél százalékponttal csökkent 2021 decemberéhez képest.2 A régiós mezőnyben a románoknál regisztrálták legnagyobb növekedést (+6,4 százalékpont), míg a szlovákoknál a legnagyobb csökkenést (-14,5 százalékpont). Az élelmiszer- és dohányértékesítés dimenziójában kizárólag a szlovákok mutattak növekedést 2022 utolsó hónapjában: 53,7 százalékpontos bővülést produkáltak az előző év ugyanezen időszakához képest. Hazánkban ugyanebben az időszakban 8,3 százalékpontos csökkenést könyveltek el, amely meghaladja a régiós átlagot (-5,8 százalékpont).

A gazdasági viszontagságok ellenére – Románia kivételével – minden vizsgált országban csökkent a munkanélküliségi ráta 2022 decemberében. Bár a legfrissebb KSH-adatok alapján tendenciózusan csökkent a foglalkoztatottság és emelkedett a munkanélküliek száma, egyelőre nem látszik a sokak által vízionált válság a munkaerőpiacon. Azonban a Google adatai szerint egyre többen keresnek rá a munkanélküliségi segélyre (álláskeresési járadék), így további növekedésre számíthatunk a következő időszakban. A helyzetet bonyolítja, hogy a külföldi tulajdonú cégek a magyar tulajdonú cégektől szívják el a munkavállalókat, tehát az állami támogatásokon keresztül történő munkahelyteremtés valójában nem érvényesül. Erről bővebben a G7.hu-n megjelent elemzésben olvashat.

A kedvező magyar adatokat jelentősen befolyásolja a régiós viszonylatban is alacsony jogosultsági kritérium, valamint a közmunkások száma is. Decemberben közel 70 ezer közmunkást regisztrált a KSH, ami még mindig jelentős, ugyanakkor jóval elmarad a 2010-es évek derekán látott 200 ezer körüli számoktól. Szükséges megjegyezni azt is, hogy a közmunkások nem mindegyike tartozna a munkanélküliek kategóriájába.

A kisadózó vállalkozók tételes adózásáról szóló törvény módosítása óta 2023 januárjában regisztrálták a legtöbb eljárás alá vont szervezetet. Az elmúlt hónapokban jellemzően a piaci szolgáltatások hasították ki a legnagyobb arányt, ám a legutolsó eredmények alapján a szálláshely-szolgáltatási és a vendéglátási tevékenységet végző vállalkozások körében regisztrálták a legtöbb megszűnt céget. Következtetésképpen: az élelmiszerek inflációja és a megemelkedett energiaárak egyértelműen éreztetik a hatásukat ezekben a szektorokban.

A régiós üzleti bizalom átlaga (91,8) 2023 januárjában növekedésnek indult, viszont Magyarországon ennek az ellenkezője tapasztalható, hiszen 0,2 indexpontos csökkenést könyvelhettünk el. A foglalkoztatás területén ugyanez a mintázat figyelhető meg, azaz itthon összességében pesszimistább a gazdasági hangulat a régiós átlaghoz képest (HU: 101,7; átlag: 102,7).