A hazai egészségügy helyzetéről tartott előadásában Fábián Lajos ismételten aláhúzta: az egészségügyben nincs két (állami és magán) szektor. „Egy szektor van, amelyik a beteget meggyógyítja. A beteget nem érdekli, hogy kié az épület vagy a műtőlámpa.” A szakember a hazai egészségügyi rendszer kritikus területei között sorolta fel az általános alulfinanszírozottságot, a kiszámíthatatlan jogi környezetet, a széthulló, gazdaságtalanul működő, adóssághalmozó állami ellátórendszert, a bezáró kórházi osztályokat, az egyre foghíjasabb alapellátást – írja a portfolio.hu.

Szerinte a jelenlegi helyzet orvoslását elősegítené a betegutak teljes újragondolása, ebből nem kellene kizárni a magánellátókat, amelyek ma már az első szakorvosi találkozások nagyobbik részét biztosítják, viszont nincs joguk a betegeket elindítani a betegúton, csak ha visszaküldik a háziorvoshoz beutalóért.

Fábián Lajos, aki egyben a TritonLife csoport társalapító tulajdonosa és elnöke kihangsúlyozta: valódi és működtethető regionális ellátó centrumokat kell kijelölni, működtetni a valóban progresszív ellátás érdekében, míg a kisebb, nem működtethető, az állam számára nagy anyagi terhet jelentő, és az ellátottakra veszélyt jelentő egységeket meg kell szüntetni. „A játékkórházakban, kórházparódiákban a legforgalmasabb szoba a patológiai őrző, ezeket nem szabad nyitva tartani” – fogalmazott.

Fábián Lajos felvezető előadása után a VOSZ Egészségügyi Tagozatának szekcióelnökei mondták el véleményüket a saját szegmensükben működő vállalatok helyzetéről.

Békássy Szabolcs, az alapellátás és fogászati ellátás szekció elnöke, a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) alapító elnöke az alepellátás kapcsán azt emelte ki, hogy a szektorban a struktúraváltással kell kezdeni a változásokat, egy éven belül el kell indulni a körzetstruktúra változásának irányába, mert ez hozhat igazi eredményt.

Csernavölgyi István, a szakorvosi fekvőbeteg-ellátás szekció elnöke, a Budai Egészségközpont vezérigazgatója a HR-kérdés kapcsán elmondta: a szakemberek megtartása jelentős feladat, a szakembergárda megfelelő biztosítása egy hosszú folyamat eredménye.

Gyarmati János, a diagnosztikai szekció elnöke, a Huniko Kft. ügyvezetője szerint stagnál a piac. Utalt a diagnosztikában, a képalkotó diagnosztikában történt államosítási folyamatra. Kiemelte: a képalkotó diagnosztikában, a laborban is a piac telítődött a piac, talán már több a kínálat, mint a kereslet.

Kirschner András, a szakorvosi járóbeteg-, és foglalkozás-egészségügyi ellátás szekció elnöke, a Swiss Medical Services ügyvezetője úgy vélte: a foglalkozás-egészségügyi szabályok szeptember 1-jétől történt megváltozása (a kötelező vizsgálat csak bizonyos munkakörökben marad meg) miatt eddig nem történtek drámai visszamondások a szolgáltatók felé.

Rádai Tamás, az egészségügyi technológiai szekció elnöke, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója a beszállítók kapcsán megjegyezte: a legnagyobb probléma az egész egészségügyi rendszert illetően a kiszámíthatatlanság. Ugyanakkor elmondta: az elmúlt egy évben érzékelhetően javult a kommunikáció az egészségügyi kormányzat és a beszállítói szektor között.

Skorán Ottó, az egészségügyi innováció és informatika szekció elnöke, a Doktor24 Medicina Zrt. társtulajdonosa arra hívta fel a figyelmet, hogy idén áprilisban elfogadták az egységes egészségügyi adattérről szóló uniós szabályozást, ami 2030-ra fog teljesen realizálódni: teljesen új piac fog kialakulni, és ez minden magánellátót, valamint az állami szektort is érinteni fogja.

(Fotók: Stiller Ákos)