Rosszul érintik az egyéni vállalkozókat a vírusveszély kapcsán előírt korlátozások. Ha nem tudják átvészelni az elkövetkező bevételhiányos időszakot, arra is rákényszerülhetnek, hogy felhagyjanak tevékenységükkel, és állás után nézzenek. Megyénkben jelenleg több mint 16 ezer egyéni vállalkozást tartanak számon.

Az Opten adatai alapján 2013 óta minden évben több egyéni vállalkozás jött létre, mint amennyi megszűnt. Ma már több mint 530 ezer egyéni vállalkozás működik Magyarországon, ezzel tizenhat év után újra több az egyéni vállalkozó, mint a társas vállalkozás hazánkban.

Az induló egyéni vállalkozások száma mellett magas a törölt egyéni vállalkozók száma is, évente a teljes bázis 10 százalékát törlik. Ennek vélhetően az is oka, hogy sokan eleve nem is terveznek hosszú távra, vagy csak időközönként végzik tevékenységüket, ez utóbbi mellett szól az is, hogy sokan szüneteltetik tevékenységüket. Az egyéni vállalkozást viszont viszonylag könnyen lehet indítani és megszüntetni, a fiatalabb generáció pedig nem idegenkedik a vállalkozói életformától, és merészebben tervezi jövőjét.

Az idei januári adatoki szerint megyénkben 16 152 egyéni vállalkozó tevékenykedik, míg cég csak 9516. Azaz a vállalkozások 62,93 százaléka egyéni.

Idén év elején 34 új egyéni vállalkozást alapítottak, 53-at megszüntettek, továbbá 35 felszámolási eljárást indítottak.

– A társadalom a befolyt adókból él, ezek stabilitása nagyon fontos. Az áfa mellett a munkavállalással kapcsolatos adók is legalább olyan jelentősek – hangsúlyozta dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke.

A munkavállaló munkabérét jelenleg 15 százalék személyi jövedelemadó (szja), 10 százalék nyugdíjjárulék és 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli. A munkaadónak pedig a bruttó munkabérek után 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho), valamint 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás megfizetésével kell számolnia.

– Ezek komoly adózási tételek – magyarázta a megyei VOSZ-vezető. – Ezért azok a vállalkozások, amelyek tehették, rugalmasan igyekeztek könnyíteni a helyzeten, azaz sokszor kiskaput kerestek, hogy megspórolják, amit lehet. Amikor az állam bevezette a kisadózó vállalkozások tételes adóját, az úgynevezett katát, az volt a cél, hogy kifehérítse a gazdaságot.

A kata lényege, hogy a vállalkozó egy adott összeget fizet havonta megadott feltételek fennállása esetén: mellékállásban 25 ezer forintot havonta, főállásban 50 ezret, vagy ha magasabb összegű tételes adó megfizetését választja, és így magasabb nyugdíjra lesz jogosult, akkor havi 75 ezret. Ez az adózási forma jól kifehérítette a gazdaságot. Előnye, hogy kiszámítható, egészségbiztosításra és nyugdíjra is jogosult az illető, nincs rajta olyan adminisztrációs teher, mint mondjuk egy bt. vagy társas vállalkozás esetén, hiszen csak bevételi naplót kell vezetni.

Hátránya viszont a 12 millió forintos bevételi keret, amit ha túllép, a különbség után negyven százalékos különadót kell fizetnie. De arra nagyon oda kell figyelni, hogy a bevétel ötven százaléka ne ugyanazon cégtől származzon. A vállalkozó dolgozzon önállóan, legyen otthon saját irodája, műhelye, saját eszközei, saját munkarendje. Tehát ne munkavállalóként utasítsa őt a munkáltató, mivel ő nem az. Egymás után buknak ki azonban az olyan esetek, mikor a munkavállalót elküldte a munkaadó katázni, ami voltaképp burkolt munkavégzés – mutatott rá Lits József.

Hozzátette, hogy a koronavírus okozta helyzet az egyéni vállalkozók számára a lehető legkritikusabb szituációt teremtette meg, hiszen az élelmiszer-kereskedelem és a szükséges szolgáltatások kivételével minden területen korlátozások léptek és lépnek életbe. Így a vásárlóerő is visszaesik az érintett szegmensekben. A bevételek elmaradása sok egyéni vállalkozó talpon maradását is kétségessé teszi, hiszen az adófizetési kötelezettség ugyanúgy megmarad. Ezért arra lehet számítani, hogy nagy számban felhagynak a tevékenységgel.

– Hogy ők majd milyen mértékben jelentenek plusz erőt a munkaerőpiacon, azt nem tudni, hiszen az adott helyzetben a nagyobb cégek sem a létszámbővítésben fognak gondolkodni – emelte ki a szakember.

forrás: szoljon.hu