Mi a VOSZ feladata és célkitűzése?
Harminchárom éve alakult a szervezet, ami a vállalkozók és piaci szereplők érdekképviselete mentén tevékenykedik. Három szakaszra tudnám bontani a VOSZ működését. A megalakulást követő tíz évben a piacgazdasági átmenetet segítettük egyfajta agytrösztként. A következő tíz évben, 1998-tól 2008-ig tartó időszakban alakult országos szervezetté a VOSZ és vette át az elnökséget Demján Sándor. Ekkor alakult ki a három pillérünk, amely a vállalkozások érdekképviselete, a szolgáltatási pillér, aminek szerves része a ma is működő Széchényi-kártya program. A harmadik elem pedig a kulturális missziónk a Prima Primissima mozgalom, amelynek 2003-as megalapítása szintén Demján Sándor nevéhez fűződik.
Az utolsó tíz évünket Magyarország versenyképességének javítására, európai és globális integrációjára szenteltük.
2010-ben – éppen egy évtizede, nőnapon – fogalmaztunk meg hat pontot az akkor ellenzékben lévő Fidesz vezetőivel – Orbán Viktorral és Matolcsy Györggyel –, aminek Magyarország versenyképességének fokozása, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása voltak a fő mozgatórugói.
Ön mikor és hogyan csatlakozott a szervezethez?
Korábban a bankszakmában és a biztosítási piacon dolgoztam főleg értékesítési területeken, stratégiai tervezésben és menedzsmentben. A VOSZ előtt a Magyarországi Volksbanknál voltam, ahol a kiemelt partnerekkel is tarthattam a kapcsolatot, többek között a VOSZ akkori vezetőivel. Demján Sándor 14 éve kért fel, hogy csatlakozzak a szervezethez az akkor nyugdíjba vonuló Csomor Gábor helyére. Először tehát ügyvezető igazgató voltam, majd – Dr. Dávid Ferenc távozása után – 2018 októberétől főtitkárként dolgoztam tovább és most öt évre újra bizalmat szavazott nekem az Elnökség.
Ennek fényében kijelenthető, hogy régóta rálát a magyar vállalkozásokra és gazdaságra. Mi a véleménye a kormány adópolitikájáról, segíti a magyar kis- és középvállalkozásokat?
Az elmúlt időszakban a kormány intézkedései segítették a KKV-szektort. Magyarországon az adócentralizáció, az újraelosztás még mindig magas szintű, de folyamatosan csökken.
Egy érdekképviselet sosem mondhatja azt, hogy egy adott helyzet, intézkedés vagy irány tökéletes.
Az adók esetében az a legjobb, ha csökkennek, ez ennyire egyszerű. Az államnak az újraelosztás mérséklésével támogatnia kell a piacot és annak fehéredését. A túl magas adók a szürke vagy a fekete zónába tolják a gazdasági szereplőket, amely aztán adóbevétel csökkenést okoz a költségvetésben. Nagyon fontos, hogy a közteherviselést minél szélesebb rétegre terjessze ki az állam, mert ekkor csökkenhet az adószint és a központi költségvetés is pénzénél maradhat.
Szeretném kiemelni a hatéves bérmegállapodást, amit 2016 őszén kötöttünk a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának keretein belül. Ez a rendkívül magas magyar élőmunkateher csökkentésére épül, segítve a hazai vállalkozásokat, ebből is leginkább a kkv-szektort. Ennek keretén belül a tavalyi évben is csökkentette a magyar állam a szociális hozzájárulási adót két százalékponttal, ami azért különösen értékes, mert
tavaly a gazdaság 5-6 százalékkal zuhant az állami bevételekkel együtt, a kormányzat mégis tartotta magát a megbeszéltekhez.
Nagyon pozitív a KATA és a KIVA adózási formának a bevezetése és elterjedése. Mindkét adónem – különösen a KATA – nagyon sok vállalkozást ért el. Jelenleg több mint 400 ezren katáznak, legnagyobb számban a legkisebbek, az úgynevezett „nano-vállalkozások„ A KIVA is egy olyan adózási forma, ami a magas élőmunkaterheket hivatott csökkenteni (a szochót kiváltani).
Az idei évre milyen célkitűzései voltak a VOSZ-nak?
A KIVA ebben az évben még tovább csökkent, ennek mértéke már csak 11 százalék. A másik fontos pont a katát érintő szigorítás. Ebben a témában nem értettünk egyet a kormányzattal.
A szigorítás céljával együtt tudtunk volna élni, hiszen valóban meg kell szüntetni a rejtett foglalkoztatást, amivel sokan visszaéltek, de a négyszázezer katás vállalkozásnak kevesebb, mint a fele élt vissza ezzel. Legtöbben az olcsó adózás, valamint az egyszerű adminisztráció miatt választották ezt az adózási módszert.
A pénzügyminisztérium nem fogadta el javaslataikat?
Nagyon korrekt, szakmai alapokon nyugvó tárgyalásokat folytattunk a minisztériummal és több témában egyezségre jutottunk, de sajnos KATA ügyben nem tudtuk meggyőzni egymást. A kormányzat álláspontja az volt, hogy a szigorítás beváltja a hozzá fűzött reményeket és a 40 százalékos büntetőadót nem a kisvállalkozásoknak kell megfizetniük, hanem a megrendelőknek. A valóságban ez nem így működik. Aki már látta ezt a szférát tudja, hogy
a nagy megrendelő nem fogja bevállalni a 40 százalékos adóterhet, hanem áthárítja az alvállalkozóra.
Ezenfelül a büntetőadó nem oldja meg a rejtett foglalkoztatás problémáját, ez inkább egy tüneti kezelés. Ennek a gyakorlatnak az oka, hogy továbbra is nagyon magasak az élőmunkaterhek, ezt kellene inkább megoldani. Többek között azért is elleneztük a szigorítást, mert a koronavírus által megtépázott, legkevesebb tartalékkal rendelkező mikrovállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe az intézkedés.
Mi lett volna a VOSZ szerint a legjobb megoldás?
Elsősorban az élőmunkaterhek radikális csökkentése, mivel ebben még mindig Európa élmezőnyébe tartozunk.
A folyamatosan fejlődő online-számlázás világában egyszerűbben ellenőrizhetnék a nagyvállalkozásokat rejtett foglalkoztatás esetén, de szigorítani lehetett volna a kata szabályainak való megfelelési követelményeket is. Jelenleg 7 feltételből kettőnek kell teljesülni, ezt növelni lehetett volna. Mikor láttuk, hogy elkerülhetetlen a 40 százalékos büntetőadó, akkor azt kértük, hogy a 3 milliós határ helyett legyen hatmillió – ahogy a KATA indulásakor is volt –, vagy ha ez sem megy, akkor legalább ne a koronavírus közepén vezessék be, bár azzal mi is tisztában vagyunk, hogy választási évben nehéz az ilyeneket keresztülvinni. A tárgyalássorozat végén abban maradtunk kormányzati tárgyalópartnerünkkel, hogy követjük a folyamatokat és ha valóban indokolttá válik, nyitottak lesznek a módosítások megfontolására – ahogy eddig is azok voltak, számos probléma gyors rendezésében.
A katás adózást valóban szigorították, de sok esetben enyhítést kaptak a vállalkozások és a munkavállalók. Mi a véleménye a 25 év alattiak SZJA-mentességéről?
Szemmel látható probléma egész Európában, hogy a fiatalok körében a munkanélküliség többszöröse az általános szintnek.
Részünkről mindenképpen támogatandó egy olyan intézkedés, amely a fiatalok munkaerőpiacra lépését segíti elő.
Ez az intézkedés nem okoz vállalhatatlan költségvetési hiányt, továbbá ennek rendkívül hasznos üzenet értéke van: próbáld ki magad a munka világában, mert érdemes!
Legaktuálisabb kérdés most az iparűzési adó mértékének egy százalékra való csökkentése. Az önkormányzatok az egyre növekvő adósság miatt aggódnak, míg a vállalkozások örülnek az engedménynek. Erről mi a véleménye?
Régóta foglalkozom vállalkozásokkal és adópolitikával. Az első vállalkozói fórumomon Demján Sándor tartott egy előadást, aki elmondta, hogy
az iparűzési adó mennyire rendszeridegen és káros lehet a vállalkozások számára.
Ez az adónem egyáltalán nem támogatja a vállalkozások megerősödését, fennmaradását, mivel a kevéssé nyereséges, vagy éppen veszteséges vállalkozásoknak is fizetniük kell a forgalmuk után. Ha egy településen megszűnnek a vállalkozások, akkor a munkahelyek is velük buknak, a munkaképes korú emberek elvándorolnak, aminek hatására eltűnnek az adóbevételek.
Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzatok gazdasági helyzetét stabilan kell tartani. A kkv-k egyik legnagyobb megrendelői az önkormányzatok. Mi támogattuk az adó mérséklését, de felhívtuk a figyelmet, hogy az önkormányzatok stabil működését – feladataik ellátásához szükséges mértékű bevételi lehetőségeiket – biztosítani kell.
A minimálbér évek óta nőtt, még a koronavírus alatt is. Ezen a téren mi lenne a cél?
Magyarországon két tétellel kell számolnunk, az egyik a minimálbér, ami 200-250 ezer embert érint közvetlenül, a garantált bérminimum pedig 650-700 ezer munkavállalót érint. A bértorlódás miatt pedig a közvetett hatások még több emberre kihatnak, mivel a magasabb fizetést kapóknak is nőni fog a fizetése, hogy a munkáltatók elkerüljék a bérfeszültséget. Olyan minimálbért kell kialakítani, ami támogatja a versenyképességet és összhangban van a termelékenységgel.
A termelékenységi mutatók esetében Magyarország sajnos a sereghajtók között szerepel Európában,
ami hatással van a minimálbérek alakulására is.
A bérszínvonal mesterséges befolyásolására – ez történik a kötelező minimális bértételek meghatározásakor – tehát nagyon oda kell figyelni, mert
ha túlhajtjuk a bérek növelését, akkor vállalkozások ezrei szűnhetnek meg.
Az elmúlt évekre jellemző, tíz százalék körüli éves átlagbéremelkedést is nagyon nehéz volt kigazdálkodni. A hatéves bérmegállapodás első 5 évében – 2017-2021 között – a minimálbér átlagosan évi 8,6 százalékkal, a garantált bérminimum évi 11,4 százalékkal nőtt. Az idei négy százalékos minimálbér-növekedés összhangban van a jelenlegi helyzettel.
Az ország versenytársait vizsgálva láthatjuk, hogy Csehországban 4, Szlovákiában és Lengyelországban pedig 7 százalék körüli minimálbér emelkedés volt tapasztalható,
nem szabad leszakadnunk, mert az elvándorláshoz vezet.
A bérek stabil növekedése ösztönzi a hatékonyságot is?
A szakirodalom 10-12 jelentős hatást emel ki, de az elsők között szerepel a bérköltségek hatékonyságra és termelékenységre kifejtett hatása.
A szakszervezetek szokták azt javasolni, hogy magas bért kell fizetni, mert akkor elhullanak a versenyképtelen vállalkozások. Ez sajnos nem ilyen egyszerű.
2017 előtt 5-6 százalékos átlagbér-növekmények voltak Magyarországon, 2017 után pedig 10 százalék körüliek. Ezt hajtotta a GDP növekedés, ami hazánkban kiemelkedően magas, 4-5 százalékos volt az elmúlt években.
Sok vállalkozás nem tudta tartani a lépést a bérrobbanással és ennek következtében megszűnt.
Ezek a kevésbé versenyképesebb cégek voltak, tehát ebben az esetben valóban működött a gazdasági evolúciós folyamat, de arra nagyon kell vigyázni, hogy ezek ne okozzanak egyensúlytalanságot, mert egy kiterjedt csődhullámnál, a piac szétesésénél a versenyképesek sem találnak sem vevőt, sem szállítót, sem olyan gazdálkodási környezetet, amelyben eredményesen lehet termelni, növekedni, új értéket létrehozni.
A piac tisztító hatása a koronavírus alatt erősödött?
Akik nem tudtak bekapcsolódni a digitalizációba, az otthoni munkavégzésbe vagy képtelenek voltak a gyors alkalmazkodásra (például a vendéglátásban nem tudtak átállni a házhozszállításra), azok közül sokan elvéreztek. A legkülönbözőbb helyekről hallottam történeteket, hogy miért kerültek nehéz helyzetbe és kellett elküldeni a munkavállalókat.
Nagyon sok értékes és magas hozzáadott értékű termelő manufaktúra és családi vállalkozás ment csődbe.
Ezért próbáltuk meggyőzni a kormányzatot, hogy ne ágazati támogatások legyenek, hanem rászorultsági alapon kapjanak a vállalkozások pénzt, kedvezményeket. Erre volt példa a szomszédos országokban is. A normatív alapú, ágazati támogatásoknál olyan vállalkozás is kapott támogatást, akik eredményesen alkalmazkodtak a kialakult helyzethez és jól működtek.
Akkor nem csak a sokat emlegetett vendéglátás és turizmus van nehéz helyzetben?
Nem ágazatok, hanem konkrét vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe és a továbbgyűrűző hatás egyre erősebb. A bérkiegészítő támogatásokat – a „magyar Kurzarbeit”-et – például rászorultsági alapon osztották szét, minden vállalkozás hozzáférhetett és ezért volt ennyire hatásos és védett meg negyedmillió munkahelyet.
Akkor a munkalapú társadalom elmélete működött a valóságban is?
Korántsem tökéletesen, de igen. Ebben a témában jól vizsgázott a társadalmi egyeztetés. Amikor tavaly április elején kijött a magyar „kurzarbeit” első verziója, elmondtuk, hogy ezt kevesen fogják igénybe venni, mert alacsony az értékhatár és túlságosan bürökratizált.
Tanácsainkat meghallgatta az ITM és a rendeleti kormányzásban javaslataink jó részét meg is valósították április végére.
A koronavírus pozitív hozadéka a digitalizáció mellett az, hogy
a kormányzatban dolgozó emberek elkezdtek figyelni a szakmai szervezetekre, érdekképviseletekre.
Javasoltuk, hogy a támogatás mértéke legyen 75 százalék az ötven helyett, de az ITM állásfoglalása is szakmai volt. Azzal indokolták az ötven százalékos bértámogatást, hogy a kormány nem akar végzetes költségvetési hiányt létrehozni, nem akarja úgymond az összes puskaport az elején elhasználni – hiszen nem lehetett tudni, meddig tart a pandémia – és ezért a fokozatosság elve mellett döntöttek.
A válságkezelés fontos elemei közé tartoznak a támogatott hitelek, ezek valóban segíthetik a vállalkozásokat?
A hitel az egyik legjobb eszköze egy vállalkozásnak a fejlődéséhez.
Egy vállalkozás akkor kap hitelt, ha a tulajdonos hisz a projektben, a cégben és a bank is hisz benne, hogy visszakapja a kölcsönt. Ha ezek mellett az állam is hisz a támogatott ügyben, az csak még jobb. A nehéz helyzetbe került vállalkozások a hitelek felhasználásával tovább fejlődhetnek, beruházhatnak, amit aztán a válság elmúltával kamatoztathatnak. Ilyen a tavaly 18 éves Széchenyi Kártya Program: néhány éve közösen kiszámoltuk és az állami költségvetés bevételeire (adó- és járulékfizetés) gyakorolt hatása 8-10-szerese volt az akkori támogatási összegeknek (kamat- és garanciadíj-támogatás). A támogatott hitelezés – legalábbis a Széchenyi Kártgya Programban – így nem csak vállalkozói, de költségvetési szempontból is „jó üzlet”.
A támogatott hitelek sokkal kisebb állami forrást kötnek le, mint a támogatások, mert ezeket a bankok finanszírozzák. Sokkal hatékonyabbak is, mint a vissza nem térítendő támogatások.
Természetesen, nem lehet mindent hitellel megoldani: ami nem hitelezhető, ott nem szabad hitelezni, ott más eszközöket – támogatásokat – kell használni. A hitel akkor jó, ha azt reálisan visszafizetik. A kockázat rendben van, ha az kezelhető: ehhez a garanciaszervezetek kiválóan hozzájárulhatnak. Ennek is köszönhető, hogy a Széchenyi Kártya Program finanszírozási portfóliójában alacsonyabb a bebukások aránya, mint más kkv-hitelportfóliókban.
Ön szerint milyen további támogatásokra lenne szükség?
Az eszközrendszer már kialakult, inkább ezeknek a finomhangolására lenne szükség és egyre inkább rászorultsági alapon kellene kiosztani a támogatásokat.
Milyen feladatokat látott el a koronavírus alatt a VOSZ, milyen eredményeket értek el?
A VOSZ mindvégig részt vett az egyre intenzívebbé váló érdekegyeztetésben, az ITM Felsővezetői állandó értekezletén és a Versenyszféra és a Kormány állandó konzultációs Fóruma (VKF) munkájában. Mind a foglalkoztatást, mind a vállalkozások támogatását érintő kérdésekben aktívak voltunk. Sok javaslatunkat elfogadták, ezzel nagyban
sikerült hozzájárulnunk ahhoz, hogy elkerüljünk egy végzetes gazdasági visszaesést és tömeges csődöket.
Legfőbb eredményeink közé sorolnám a kkv-finanszírozási rendszerében, hogy a Széchenyi Kártya Program korábban nem látott mértékben érte el a vállalkozásokat: a kamarával közös programban mintegy 40 ezer hiteligénylést fogadtunk be 1000 milliárd forint értékben, 30 ezer ügyletet továbbítottunk a bankoknak 630 milliárd forint értékben.
Javaslatunk nyomán lehetővé vált az egyéni vállalkozók számára a feljesztési célú tartalék képzése, ami csökkenti a kimutatott nyereségüket, ezzel az adójukat, így megtakarítható némi muníció a jobb időkre. Ezzel a válság túlélését és az újraindulást támogattuk. A természeti katasztrófáknál használt Stabilitási törvény alkalmazható lett a koronavírus-járvány körülményeire is, amely a munkavállalók támogatására segíti elő és részsikereket is elértünk a közjegyzői díjak csökkentésében.
Ezek az érdekképviseleti eredmények természetesen a többi vállalkozói szervezet támogatása és a kormányzati szervek nyitottsága nélkül nem jöhetett volna létre. Ugyanígy, sajnos, kudarcaink is közösek.
Milyennek értékeli a jelenlegi gazdasági helyzetet?
Továbbra is nagyon bizonytalan, de
a gazdasági összeomlást sikerült elkerülnünk.
A tavalyi évre becsült öt százalékos gazdasági visszaesés nem végzetes. A gazdaságpolitika törekvései nagyon jók, a működőtőke bevonzásakor is a technológia irányába mozdul el. Alapvető a digitalizáció, a MI, az 5G technológiák fejlesztése. Lehetőség van az újraindulásra és a kilábalásra, de ehhez
nem szabad elengedni a még nem európai szintű hazai kkv-k tömegeinek a kezét sem.
Időt és lehetőséget kell adni a fejlődésre!
Biztosítani kell ezen vállalatok számára a fejlődési és támogatási lehetőséget a következő EU ciklusban. A magyar kkv-k súlya óriási, mivel a foglalkoztatás 70 százalékát, a GDP közel felét ők adják. Ezért megkerülhetetlen a fejlesztésük!
Mit tanultak meg a vállalkozások a koronavírus alatt?
Rájöttek, hogy nem szabad félni a változástól,
felerősödött a negyedik ipari forradalom hatása.
Muszáj bekapcsolódni az 5G-re és további modern technológiákra, mivel ezek biztosíthatják az üzletmenet folytonosságát. A piac is átalakult, a beszállítók esetében már sokszor nem csak az ár számít, a szállítás biztonsága is felértékelődött, így a beszállítási láncok rövidülését hozta el a koronavírus.
A német cégek egyre többször választanak európai beszállítókat, ami óriási lehetőség Magyarország számára a belföldi piac megerősödése mellett.
Említette, hogy az innováció és a digitális fejlettség meghatározta egy cég működését. Akik nem tudtak ebben előremozdulni, annak mi volt az akadálya?
Az innováció mindig erőfeszítést igényel, bizonytalan és költséges, és
ha a „kapcsolatok” nagyobb fejlődési lehetőséget biztosítanak, mint a fejlesztés, akkor a cégek nem az innovációra, hanem a „kapcsolatrendszer ápolására” fordítják erőforrásaikat.
Ezért fontos a korrekt piaci verseny, amely mindenkit fejlesztésre és fejlődésre ösztönöz. Verseny nélkül a cégek elkényelmesednek, hiszen nem kell a változásra, az alkalmazkodásra koncentrálniuk. Az egészséges piaci verseny és az ezt támogató állam biztosítása a magyar gazdaság és társadalom fejlődésének alapvető feltétele. A 2021-27-es EU-s tervezési ciklus kiváló lehetőséget teremt országunk számára is a fejlődésre.
Milyen jövőkép áll a vállalkozások előtt? A vakcina megoldás lehet mindenre?
A belső fogyasztás és bizalom megerősödésére számítunk, egyelőre nem tudunk jobb megoldást, mint a vakcina. A jövőkép szerves részét fogja képezni az 5G, a mesterséges intelligencia, az olcsóbbá váló erőforrások, a támogató állam és a társadalmi párbeszéd megerősödése. Ezen tényezők együtt állása és zökkenőmentes működése biztosíthatja a kellemes jövőt.
Magyarország elindult ebbe az irányba?
Szerintem elindultunk ebbe az irányba, de még van hová fejlődnünk.
