– Hogyan értékeli a 2023-as év eredményeit?

– A megpróbáltatások ellenére sikeres volt, hiszen a forgalmunkat, a bevételt és a nyereséget is sikerült növelni tavalyhoz képest, ami annak köszönhető, hogy több külföldi munkát sikerült megvalósítani.

– Mit szeretne elérni 2024-ben? Miben látja a legnagyobb kihívásokat?

– Jövőre szeretnénk újabb külföldi, illetve belföldi megrendeléseknek eleget tenni a 20-30 éve kialakult kuncsaftkör mellett, illetve a termelékenység növelése érdekében újabb beruházásokat tervezünk. Próbáljuk gépesíteni és egyszerűsíteni a munkafolyamatokat. A legjobb az, ha stabilitás van, de az elmúlt 4 évben ez nem volt jellemző, és úgy néz ki, hogy ez a bizonytalanság tovább tart. Ilyenkor nagyon észnél kell lenni, úgy a beszerzendő nyersanyag, segédanyagok, illetve energiahordozók esetében, de ugyanakkor a saját áraink kialakításakor is. Nem egyszerű megtalálni az egyensúlyt.

– Mit tart vállalkozói munkája eddigi legszebb pillanatának?

– Az Év Vállalkozója Díj átvétele nyilvánvalóan pályafutásom legszebb pillanata. Nekünk, határon túli magyaroknak ez kétszer annyit ér. Átfutott a gondolataimban a családom, illetve a vállalkozásunk több évtizedes megpróbáltatásai. El is érzékenyültem.

– Mit tanult az esetleges kudarcokból?

– A kudarcokból mindig tanulni kell. Az öntödében sok műszaki, kivitelezési gond adódhat, de a több évtizedes tapasztalat alapján minimálisra csökkentettük a hibalehetőségeket. A nagyobb kudarcot inkább az emberi tényezők alkotják. Amikor egy már-már bizalmi munkavállaló vagy üzletfél megbízhatatlanná válik, azzal nehezebb megbirkózni, tapasztalatot itt is lehet szerezni, de ezeken nehezebb túllépni. A kudarcokból tanulni kell, és mindig nagyobb lendülettel és kitartással folytatjuk a munkát.

– Milyennek ítéli a magyar vállalkozók megbecsülését Szerbiában?

– Azt tapasztalom, hogy a magyar vállalkozók Szerbiában sikeresek, megbecsültek. Több olyan vállalkozó van, aki berobbant a szerb piacra. Az sem mellékes, hogy Szerbia a Balkán kapuja, aki ide jön üzletelni, az nem csak Szerbiával fog üzleti kapcsolatba kerülni, hanem előbb-utóbb a Balkán-félszigeten jelenlévő országokkal is. 

– Hogyan értékeli a közös munkát a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fórumával?

– Nagy szükség van a Fórumra! Közös munkánk hatékony és sikeres. Több közös előadáson, kiállításon vettünk részt, rengeteg kapcsolatot alakítottunk ki. Így lassan kezdünk képben lenni a vállalkozói tapasztalatokról úgy az Anyaországban mint Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és itt, a Délvidéken is. A cél, hogy minél több vállalkozó legyen tagja a Nemzeti Fórumnak. Az lenne az ideális, ha az összes magyar vállalkozó egy közös adatbázisban szerepelne. Így mindenki elérhető lehetne, és tudnánk egymásról. Szerintem még mi sem tudjuk, hogy mekkora lehetőség, illetve kapacitás rejlik a Kárpát-medencei magyar vállalkozókban.