Két évvel elindítása után a készségfejlesztési paktum fontos mérföldkőhöz érkezett, mivel tagsága, amely multinacionális vállalatokat, kkv-kat, helyi képzési szolgáltatókat és kereskedelmi kamarákat számlál, 1000 tagra bővült. A paktum az európai készségfejlesztési program központi eleme.

A 2020. november 10-én elindított kezdeményezés összefogja a vállalatokat, a munkavállalókat, a helyi hatóságokat, a szociális partnereket, a képzési szolgáltatókat és a foglalkoztatási szolgálatokat annak érdekében, hogy meghatározzák, milyen készségekre van szükség, és hogy kötelezettségvállalásokat tegyenek a munkavállalók átképzésére, lehetőleg az erőfeszítések partnerségek keretében történő összevonásával, a munkaerő-szükségletek kezelésével, a zöld és digitális átállás, valamint a helyi és regionális növekedési stratégiák támogatásával.

Eddig 1000 szervezet csatlakozott a készségfejlesztési paktumhoz, és 12 nagyszabású partnerség vállalta, hogy 6 millió ember továbbképzését segíti. Az ezredik tag az Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogi Fórum november 16-i, a készségfejlesztési paktumról szóló rendkívüli ülésén fog hivatalosan csatlakozni a paktumhoz.

A paktumhoz csatlakozó felek kapcsolatépítő, valamint tudás- és erőforrásmegosztó központokhoz nyernek hozzáférést. A Bizottság emellett tájékoztatást és iránymutatást nyújt a készségfejlesztés uniós finanszírozásáról és programjairól. A REACT-EU, az Európai Szociális Alap Plusz (ESF+) és a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret más idevágó programjai keretében elérhető támogatásokon felül a tovább- és átképzésre mint kiemelt beruházási prioritásra a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz költségvetése is rendelkezésre áll – olvasható a bizottság közleményében.

A készségfejlesztési paktum két éve

– Digitális iparágak: az egyik cél annak támogatása, hogy a nők digitális munkát vállaljanak, és 2030-ig 20 millió IKT-szakembert alkalmazzanak az EU-ban, a másik pedig, hogy az európai digitális évtizedre vonatkozó célokkal összhangban a munkavállalók legalább 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális készségekkel.
– Építőipar: a következő öt évben legalább 3 millió munkavállaló (ez az EU-ban foglalkoztatottak egynegyedének felel meg) fog képzésben részesülni.
– Turizmus: 2030-ra a munkaerő 10 százaléka, azaz mintegy 1,3 millió munkavállaló szerez új készségeket, és 6,5 millió munkavállaló (az ágazatban dolgozók 50 százaléka) fér hozzá pályaorientációs szolgáltatásokhoz és célzott támogatáshoz.
– Tengeri megújuló energia: az első öt évben mintegy 54 000 új munkavállaló – különösen a fiatalok és a nők – toborzására kerül sor, a készségfejlesztésre összpontosítva. A vezető beosztásban lévőknek lehetőségük nyílik az egész életen át tartó digitális tanulásra.
– A repülési és védelmi ágazat: a jelenleg az ágazatban dolgozók közül 200 000 fő fog képzésben részesülni, 300 000 főt pedig az ágazathoz való csatlakozásra fognak kiképezni minden évben. Ez 1 milliárd EUR köz- és magánberuházáknak felel meg a következő tíz évben.

1000 tag. A tagok a nagy multinacionális vállalatoktól a kkv-kig, a helyi képzési szolgáltatókon át a kereskedelmi kamarákig, a regionális hatóságokig, valamint a munkáltatók és a szakszervezetek valamennyi tagállamra és számos európai régióra kiterjedő képviselőiig terjednek. Példák az egyes tagok kötelezettségvállalásaira:

– Az Európai Hegesztési Szövetség 2030-ig 100 000 munkavállalót fog kiképezni a 3D nyomtatás területén.
– Az SAP szoftvercég két év alatt 200 000 uniós tanuló számára szervez tanfolyamokat.
– A Thesszáliai Egyetem 40 képzést szervez és 700 szakembert fog kiképezni.
– A svéd film- és televízióágazatot képviselő Screen Skills Committee Svédország négylépcsős validálási módszert dolgozott ki a diákok számára annak érdekében, hogy a képesítéseiket a szakmabeli pályakezdő pozíciókhoz igazítsák.