A hazai infláció januári 25,7 százalékos tetőzése óta (harmonizált fogyasztói árindex: 26,2 százalék) a fogyasztói árak érezhető csökkenésnek indultak, az infláció augusztusra 16,4 százalékra (a harmonizált fogyasztói árindex 14,2 százalékra) mérséklődött. Továbbra is igaz, hogy a magyarországi infláció még mindig jelentősen magasabb, mint a régió országaiban, ahol 10 százalék körüli vagy alacsonyabb az augusztusi inflációs szint, a régió átlaga pedig 9,5 százalék volt.

A különböző áru- és szolgáltatáscsoportok közötti dezinflációs folyamatok január óta csoportonként eltérően alakulnak. A háztartási energia és egyéb cikkek árindexe még mindig 20 százalék feletti az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel szemben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek dezinflációja szembeötlő, miközben a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások árszintje január óta érdemben nem változott. Augusztusban – ahogy január óta minden hónapban – továbbra is a háztartási energia inflációs szintje mutatta a legmagasabb értéket (34,7 százalék).

A munkaerőpiacot még mindig feszesnek mondhatjuk, hiszen a munkanélküliségi ráta továbbra is 4 százalék körüli, és továbbra is emelkedik az újonnan kiírt üres álláshelyek száma. A 15-64 éves korosztályban a munkanélküliek száma egy év távlatában enyhén emelkedett, ahogy a potenciális munkaerő-tartalék is. 2023 nyári hónapjaiban a munkanélküliek átlagos száma megközelítette a 197 ezret, míg a potenciális munkaerő tartalék – az elmúlt egy évben először – meghaladta a 297 ezer főt.

A bérdinamikát tekintve – vállalati oldalról – azt mondhatjuk, hogy míg az első két negyedévben a minimálbér és a bérminimum kötelező emelése, valamint az ezekhez kapcsolódó bérkorrekció és természetesen az infláció határozta meg a bérek alakulását, addig a második félév kedvezőbb kilátásai mérséklik a bérek emelkedését.

A VOSZ az Egyensúly Intézettel közös, negyedéves rendszerességű kutatásában, amelyben a hazai kkv-k kilátásait és hangulatát vizsgálja – a harmadik negyedévben megkérdezte a hazai cégvezetőket a bérekről, béremelési lehetőségekről, valamint ezek hatásairól a saját cégük működésére. Az előzetes adatok alapján azt mondhatjuk, hogy 2023-ban a kötelező béremelésen kívül a cégek 60 százaléka nem emelte munkavállalóinak bérét, minden negyedik cégnél viszont legalább 10 százalékos béremelés történt a januári emelésen felül. 2024-ben a minimálbér és az általános béremelés mértékét szintén a cégvezetők 60 százaléka tartja lehetségesnek, és szintén legfeljebb 10 százalékos mértékig, de a garantált bérminimum emelésének lehetőségét 81 százalék tartja elképzelhetőnek 2024-ben.