A munkaerőpiac helyzete 2024 elején

Februári gazdasági gyorsjelentésben a munkaerőpiac helyzetét veszi górcső alá az Egyensúly Intézet. 2024 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma, 4,69 millió főt tett ki. Ez ugyan közel 70 ezer fővel elmarad a 2023. júniusi, történelmi csúcsot jelentő 4,76 millió főtől, az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott (1. ábra). A munkaerőpiac tehát figyelemreméltó ellenállóképességet tanúsított a tavalyi, 0,8 százalékos GDP-csökkenést hozó évben.

A stabil foglalkoztatottság mellett azonban emelkedik a munkanélküliség: januárban a munkanélküliek száma 222 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt. A munkanélküliek aránya a 15-74 éves korosztályban folyamatos emelkedést mutat 2022 közepe óta (2.ábra).

Amikor a foglalkoztatás stabil vagy épp enyhén emelkedik, általában a munkanélküliség csökkenését várjuk. Mi magyarázza a jelenlegi, szokatlan mintázatot az adatokban? Fontos, hogy megértsük, hogyan számolja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a különböző munkaerőpiaci mutatókat. A teljes 15-74 éves népesség jelenleg körülbelül 7,3 millió főt tesz ki. Ezen belül megkülönböztetjük a gazdaságilag aktívakat és a gazdaságilag inaktívakat.

A gazdaságilag aktívak csoportját a foglalkoztatottak és a munkanélküliek azon csoportja alkotja, akik korukból adódóan képesek és társadalmi státuszokból fakadóan hajlandók is dolgozni. A gazdaságilag inaktívak között szerepelnek a diákok vagy nyugdíjasok, akik nem aktívak a munkaerőpiacon, illetve olyan egyének, akik valamely okból annak ellenére felhagytak az aktív álláskereséssel, hogy képesek lennének dolgozni. (A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya.)

A gazdaságilag aktívak alakulását nézve látható, hogy számuk folyamatosan emelkedik: 2024 januárban számuk megközelítette az 5 millió főt, ezzel az aktivitási ráta (az aktívak aránya a 15-74 éves népességhez) 67,4 százalék volt (3. ábra).

A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottság párhuzamos emelkedésére tehát az a magyarázat, hogy egyre több, korábban inaktív állampolgár lép be a munkaerőpiacra, akiket a munkaerőpiac nem képes teljes mértékben felvenni. A munkanélküliségi ráta 2022 májusi, 3,4 százalékos mélypontja óta a gazdaságilag aktívak száma 66,4 ezer fővel, míg az álláskeresők száma ugyanezen időszak alatt 55,3 ezer fővel nőtt.

Ezt a magyarázatot alátámasztja, ha felbontjuk a foglalkoztatottság fent említett növekedését (4. ábra). Az újonnan munkába állók ugyanis korábban vagy munkanélküliek, vagy gazdaságilag inaktívak voltak. Mindemellett van egy harmadik, demográfiai alapú komponens: a 15-74 éves népesség száma hónapról hónapra változik, a hazai népesedési trendek miatt jellemzően negatívan (azaz több idős lép ki ebből a populációból, mint ahány fiatal belép). A gazdaságilag inaktívak folyamatos növekedése mellett a gazdaság 2022 közepéig még a munkanélküliek közül is tudott felvenni munkavállalókat, azonban 2023-ban megfordult a trend: a munkaerőpiac nem képes maradéktalanul felszívni a gazdaságilag aktívvá válókat, a munkanélküliek száma így növekszik.

A foglalkoztatottság növekedését tehát nagyrészt a gazdaságilak aktívvá váló munkavállalók magyarázzák. Mit tudunk a munkaerőpiacra be- vagy visszalépő állampolgárokról? 2020 óta elért 106,5 ezer fős fogyasztásbővülést szinte teljes egészében az 55+-os korosztályból aktívvá vált munkavállalók magyarázzák.

Mi várható idén és 2025-ben? Mivel a következő években az Egyensúly Intézet a konjunktúra újraindulásával számol, ennek nyomán folytatódhat a foglalkoztatás bővülése. Az agytröszt 2024-ben a versenyszféra foglalkoztatottságának 0,6 százalékos, majd 2025-ben 0,8 százalékos növekedésére számít. A gazdasági növekedés beindulása mellett a munkanélküliség emelkedő trendje is megállhat: az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 2024-ben 3,9, míg 2025-ben 3,8 százalékos lesz a munkanélküliségi ráta Magyarországon.